Javuló magyar termelékenység
A magyar gazdaságban tavaly 3,9 százalékkal nőtt a munkatermelékenység.
Ez nemcsak az Egyesült Államokban vagy az Európai Unióban mért értéket
haladja meg jócskán, de a megelőző évek hazai eredményét is.
A kelet-közép-európai térségben 2002-ben Lengyelország érte el a legnagyobb ütemű (4,1 százalékos) termelékenységnövekedést, míg Csehország attól lényegesen elmaradó javulást (2,2 százalék) tudott felmutatni. Ez is többszöröse azonban az EU-ban mért értékeknek: a tizenötök összességében csupán fél százalékkal tudták javítani eredményüket, ezen belül Német-, Franciaországban és Nagy-Britanniában 1 százalék körüli értéket regisztráltak. Az Egyesült Államok esetében a tanulmány a 2001-ben mért 0,4 százaléknál sokkal nagyobb, 2,8 százalékos termelékenységnövekedést jelez.
A magyar gazdaság termelékenysége a kilencvenes évek első
felében átlagosan 3, az ezt követő hét évben 2,6 százalékos éves ütemben
bővült - derül ki az amerikai Conference Board és a hollandiai Groningen
Growth and Development Centre kutatóintézetek közös elemzéséből. Ehhez
képest kiemelkedő eredmény a tavalyi 3,9 százalék, azt jelzi, hogy fokozatosan
csökken a magyar gazdaságnak a nyugat-európaihoz mért lemaradása.
A rendelkezésre álló legfrissebb, 1999-es adatok szerint egy
magyarországi munkavállaló óránként átlagosan 19,25 dollárral járult hozzá
a gazdasági kibocsátás értékéhez. Ez a térségben a legjobb eredménynek
számít, bár ha az egész évre vetített eredményeket nézzük, akkor immár
Csehország vezet. Németországban és az Egyesült Államokban nagyjából a
magyar szint kétszeresét tette ki az egy munkaórára jutó, vásárlóerő-paritáson
korrigált termelési érték.
Az EU legnagyobb gazdaságában az éves eredmény is nagyjából
kétszerese volt a megfelelő hazai számnak, a tengerentúlon azonban a hosszabb
munkaidőnek köszönhetően több mint két és félszeres éves termelési érték
jutott egy dolgozóra. Az unió olyan fejletlenebb tagországaiban, mint például
Spanyolország, de Japánban is viszont mindössze másfélszer akkora érték
képződött egy munkaóra alatt, mint Magyarországon.
Az „új gazdaság" a jelek szerint mégsem tűnt el a történelem
süllyesztőjében - kommentálják a tavalyi látványos amerikai termelékenységnövekedést
a tanulmány szerzői. A kilencvenes évek felfelé ívelő tendenciáját csak
rövid időre tudta megszakítani a konjunktúra gyengülése, nem utolsósorban
azért, mert az Egyesült Államokban kezdenek beérni a jelentős termelékenységi
tartalékokat felszabadító korábbi informatikai beruházások gyümölcsei.
Nyugat-Európa gazdasága ezzel szemben egyre jobban lemarad
a termelékenységi versenyben. Az abszolút számokat tekintve immár az Egyesült
Államoké a vezető szerep, legyen szó az egy munkaóra alatt előállított
termelési értékről (az EU-ban 1999-ben 35, a tengerentúlon közel 39 dollár),
akár az egy foglalkoztatottra jutó éves eredményről (24, illetve 34 ezer
dollár). A japán gazdaság megfelelő mutatói a gyengébb uniós tagállamok
szintjén mozognak, és így igen távol vannak az amerikai eredményektől.
(Világgazdaság)
|