Óriási luk a költségvetés zsebén

A Pénzügyminisztérium az előre nem, vagy rosszul tervezett kiadásokkal - mint a köztisztviselői béremelés, az autópálya-építés - magyarázza az eredeti terv háromszorosára rúgó hiányt.

    Az eredetileg tervezett 505,5 milliárd forint több mint háromszorosára nőtt tavaly az államháztartás hiánya - az önkormányzatok nélkül számítva -, így a deficit meghaladta az 1572 milliárd forintot. A Pénzügyminisztérium az előre nem, vagy rosszul tervezett kiadásokkal (köztisztviselői béremelés, az autópálya-építés) magyarázza az eredetihez képest háromszorosára rúgó hiányt. Emellett a választási ígéretek betartása is jelentősen növelte a kiadásokat: például a nyugdíjkiadások 20 százalékkal voltak magasabbak a tervezettnél.
   Csakúgy mint négy évvel ezelőtt, a tavalyi választási esztendőben is teljesen felborult a magyar állam gazdálkodása. A PM végleges adatai szerint az államháztartás - azaz a költségvetés, a társadalombiztosítás, a munkaerőpiaci alap, a nukleáris alap és az önkormányzatok - hiánya 1616,2 milliárd forint volt, ami a tavaly megtermelt bruttó hazai termék, a GDP 9,6 százaléka. Ilyen magas arányra eddig soha sem volt példa a háborús éveket nem számítva.
   A tavalyi esztendőre is szóló kétéves költségvetést 2000 decemberében fogadta el az előző parlament az Orbán-kormány tervezete alapján: akkor még 5 százalékos gazdasági növekedéssel és 505,5 milliárd forintos államháztartási hiánnyal kalkuláltak a Pénzügyminisztériumban. Ezzel szemben a gazdaság növekedése - elemzői becslések szerint - tavaly éppen csak meghaladta a 3 százalékot.
   A tervezett háromszorosára rúgó deficitet a Pénzügyminisztérium mai tisztségviselői az előre nem látható kiadásokkal magyarázták. A köztisztviselői béremelések például 123 milliárd forinttal kerültek többe az országgyűlés döntése következtében, mint ahogy azt a büdzsében számolták - magyarázta Várfalvi István helyettes államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján.
   Ezen felül a választási kampányhoz köthető szociális kiadások is megugrottak: lakásépítések támogatására, kedvezményes hitelekere 72,3 milliárd forintot fizetett ki az állam, az erdetileg tervezett 46,8 milliárd forinttal szemben.
   Gyermekgondozási segélyre 15 százalékkal többet fordítottak a tervezetnél, a nyugdíjkiadások 20 százalékkal nőttek, mintegy 130 milliárd forinttal költött többet a nyugdíjalap.
   A szeptemberi - 50 százalékos - közalkalmazotti béremelés négy havi kiadása 107 milliárd forintba került, ami mintegy 15 milliárddal magasabb a tervezetnél. Nem kevesebb, mint 600 milliárd forinttal növelték a tavalyi kiadásokat (így a hiányt) az autópálya-, és sportcsarnoképítések hitelei.
   Az államháztartási alrendszerek közül a költségvetés zárta a legnagyobb hiánnyal a gazdálkodást: a deficitből 1474,7 milliárd forintot itt számoltak el. A társadalombiztosítási alapok hiánya 99 milliárd forint volt, míg a 3200 önkormányzat - egyelőre csak becsült adatok szerint - 44 milliárd forinttal költött többet bevételeinél. Így a teljes államháztartás 9126 milliárd forintnyi bevételre tett szert, míg a kiadások 10742 milliárd forintra rúgtak.

(privátbankár, MTI, Magyar Hírlap)