A magyar inflációról Londonban

A júniusi inflációs adat még nem mutatja a forintgyengülést - állítják londoni elemzők, akiket most sokkal jobban foglalkoztat a vártnál rosszabb, külkereskedelmi hiányról szóló adat.

   Londoni befektetési elemzők szerint a júniusi 4,3 százalékos tizenkét havi infláció zömét nem tényleges inflációs nyomás, hanem az erősen negatív bázishatások okozták, júliustól ugyanakkor már várható a forintgyengülés hatásának megjelenése. Egyöntetű véleményük szerint azonban a piacot most sokkal jobban zavarja a külkereskedelem 2 milliárd euró feletti, első öt havi hiánya.
   Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési irodájának feltörekvő piacokért felelős alelnöke az MTI-nek pénteken azt mondta: a júniusi fogyasztóiár-infláció még nem mutatja a forint leértékelődését, ez júliustól fog megjelenni az árakban. Gable szerint a piacot mégsem lepte meg a júniusi gyorsulás, mert minden szereplő számított a tizenkét havi összevetésű, erős negatív bázishatások érvényesülésére.
   A forint gyengülésének átszűrődése miatt a Deutsche Bank szakértője "nagyon korai előrejelzésként" 4,7 százalékos inflációt jósolt júliusra. A forint külső értékvesztése 0,2-0,3 százalékponttal emelheti júliustól a tizenkét havi drágulási ütemeket - tette hozzá.
   Az elemző azonban azt mondta: a piac inkább a külkereskedelmi adatra figyelt, amely viszont rosszabb volt a vártnál. A 2 milliárd eurót meghaladó első öthavi hiány megerősíti annak szükségességét, hogy a kormány a költségvetési oldalon tegyen valamit a belső kereslet visszafogására, a bérkiáramlás lassítására.
   Gable szerint a belső kereslet ismeretében még mérsékeltnek is tekinthető az import, a nagyobb gond az exportpiacok gyengesége. Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési irodájának feltörekvő piaci stratégája az MTI-nek azt mondta: a ház a júniusi éves inflációt jobbnak tartja a vártnál, a BoA 4,6 százalékra számított a múlt hónapról. A cég már júniusra várta a forint gyengülésének hatását, és az igen erős bázishatásoktól is nagyobb felhajtóerőt várt.
   Evans szerint inflációs szempontból a következő néhány hónap lesz érdekes, amikor már mindenképpen érvényesülni fog a forintgyengülés. Az elemző júliusra 0,4 százalékos havi és 4,9 százalékos tizenkét havi áremelkedést jósolt; az év végére 5,1 százalékra számít. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közelmúltban végrehajtott, összesen 3,00 százalékpontos jegybanki kamatemelés valószínűleg lehetővé teszi a 2004 végére kijelölt 3,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos cél elérését. Evans szerint jövőre 3,8 százalékra csökken az év végi inflációs ütem.
   Arra a kérdésre, hogy nem vár-e kamatcsökkentést a közeljövőben, az elemző azt mondta: a ház még nemrégiben is inkább további emelésre számított. A 3,00 százalékos eddigi emelés azonban a jelek szerint valamelyest stabilizálta a forintot, és bizonyos mértékben helyreállította a pénzügypolitika hitelét is. A BoA most azzal számol, hogy az MNB az évet 8,50 százalékos alapkamattal zárja, két, várhatóan az év legvégén végrehajtandó, egyenként fél százalékpontos csökkentés után - mondta Evans.
   A kereskedelmi hiányról az elemző azt mondta, hogy a magyar kormánynak most már mindenképpen lépnie kell, mivel a meredek bérnövekedés olyan időszakban hajtja fel az importot, amikor az exportpiacok rendkívül gyengék. Ha a jelenlegi irányzat folytatódik, az éves folyómérleg-hiány meg fogja haladni a hazai össztermék értékének 5,0 százalékát, ami "nagyon magas a magyar gazdaság mostani ciklusában" - mondta a Bank of America térségi elemzője.

(Figyelőnet, MTI-Eco)