Csak a bérek reálértékének fenntartása lehet a cél

Jövőre csak a bérek reálértékének fenntartása lehet a cél, s 2005-re, valamint 2006-ra tervezhető az 1-2, illetve a 2-3 százalékos reálbérnövelés - mondta László Csaba pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi plenáris ülésén.

   A munkavállalói oldal határozottan kiállt azért, hogy jövőre a GDP bővülésének megfelelő, tehát 3,5 százalékos legyen a reálbérek javulása. A szakszervezetek elutasították azt a koncepciót, hogy a béremelések visszafogása legyen a versenyképesség javításának eszköze. A munkaadói oldal a versenyképesség javítása érdekében az adó- és járulékterhek csökkentését szorgalmazta.
    Demján Sándor a VOSZ képviseletében ezzel kapcsolatban megjegyezte, az adó- és járulékterhek csökkentését segíthetné elő a költségvetés kiadási oldalának mérséklése. Ennek érdekében javasolta, hogy az OÉT hozzon létre szakmai bizottságot a szlovákiai tapasztalatok tanulmányozására. Demján Sándor hangsúlyozta: a szomszédos országban lényegesen alacsonyabbak a vállalkozások adó- és járulékterhei, meg kellene nézni, hogyan csinálják.
    Vita bontakozott ki a heti munkaidő 38 órára történő csökkentéséről. Rolek Ferenc az MGYOSZ részéről állította: a múlt év végén az OÉT-ben kötött bérmegállapodás részeként a munkaadói oldal azt vállalta, hogy elemzi ennek lehetőségét. Ez megtörtént. A munkaidő csökkentése a jelenlegi gazdasági helyzetben tovább rontaná a vállalkozók versenyképességét, ezért semmiképpen sem támogatható. A vélemény tiltakozást váltott ki a szakszervezetek részéről. A munkavállalói oldal több képviselője kérte a kormányzatot, hogy korábbi támogató álláspontjának megfelelően segítse elő a megegyezést a heti munkaidő csökkentéséről. A szakszervezetek továbbra is fenntartják erre vonatkozó igényüket.
   Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke Demján Sándor javaslatára reagálva elmondta: nem ellenzik, hogy egy szakértői munkacsoport alapos elemzés tárgyává tegye a többi csatlakozó ország közszolgálatának létszámhelyzetét, finanszírozását. A közszféra szakszervezetei is érdekeltek abban, hogy átfogó elemzések alapján és ne ötletszerűen dolgozzanak ki javaslatokat a magyarországi közszféra létszámszükségletére. A szakszervezeti vezető határozottan visszautasította azokat a munkaadói oldalon megfogalmazott megjegyzéseket, hogy túlzó volt a legutóbbi közalkalmazotti béremelés. Hosszú évek szégyenletes elmaradását pótolta bizonyos mértékig ez a keresetemelés - fogalmaztak -, de a diplomásoknál még mindig alacsonyabbak az illetmények itt, mint a versenyszférában. Szabó Endre figyelmeztetett rá, hogy hosszabb távon az egész gazdaság versenyképességét befolyásolja hátrányosan a rosszul fizetett, s ennek megfelelően alacsonyabb hatékonyságú közszféra.
   László Csaba, a középtávú gazdasági programmal kapcsolatos megjegyezésekre reagálva egyebek között elmondta: abban nem volt vita, hogy javítani kell a versenyképességet, illetve csökkenteni az államháztartás hiányát. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy hosszabb távon biztosíthatók az euró bevezetésének feltételei, s ez kedvező a magyar gazdaságnak. Hangsúlyozta: a vita főként a megvalósítás eszközei körül alakult ki. A pénzügyminiszter szerint az európai uniós átlagkeresetekhez történő felzárkózást nem lehet erőltetni, ez csak a teljesítmények javulásával arányosan valósítható meg. A pénzügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a jövedelmekben viszonylag alacsony a bér és magas az egyéb társadalombiztosítási, szociális elemek aránya. A bérfelzárkóztatásnál ezt is figyelembe kell venni. A foglalkoztatottak számának növelésével a jövedelmekben Magyarországon is nagyobb szerepet kapnak majd a bérek.
Az OÉT konzultációt folytatott az egységes munkaügyi nyilvántartás bevezetéséről is. A munkavállalói és a munkaadói oldal egyaránt hiányolta, hogy a törvénytervezetet a végrehajtási jogszabály koncepciója nélkül terjesztette a kormány a fórum elé. A törvénytervezet főként általánosságokat fogalmaz meg, a részletek a végrehajtási jogszabályban találhatók, így arról is véleményt kívánnak mondani.
    Mivel a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt erőteljesen érintő kérdésről van szó, a szociális partnerek felvetették: helyénvalónak tartanák, ha nem csupán konzultációs, hanem egyetértési jogosítványt is kapnának a témakör vitája során.
   A kormányzati oldal kifejtette: a végrehajtási jogszabály tervezete még nem készült el, ezért nem hozták a fórum elé. Amint elkészül, lehetőség lesz a konzultációra. Az egyetértési jogosítványt viszont nem tartotta lehetségesnek a kormányzati oldal, mert ez késleltetné a jogszabály elfogadását. A tervek szerint ugyanis jövő év januárjától már próbajelleggel indul a munkaviszonyok létesítésének, megszüntetésének egységes országos számítógépes feldolgozása, májustól pedig üzemszerűen. Először a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozók körében alakítják ki ezt a nyilvántartást. A munkáltatókat azonnali bejelentési kötelezettség terheli, a munkaviszonyok létesítésekor, megszüntetésekor, ezt megtehetik majd interneten, telefonon, a munkaügyi kirendeltségeken, illetve okmányirodákban egyaránt a tervek szerint. Erről megfelelő visszaigazolást kapnak.
   Az egységes nyilvántartás alapján az elképzelések szerint a munkavállalók is ellenőrizhetik majd, hogy a munkáltatójuk fizeti-e utánuk a közterheket. A rendszer segítségével hatékonyabbá válik a munkaügyi ellenőrzés, számottevően csökkenhet az illegális foglalkoztatás.

(MTI)