Mielőbb felkészítik a privatizációra a Dunaferrt

Elkészült összefoglaló anyagunk a mai Dunaferr-történésekről, miután munkatársunk megérkezett az ÁPV Rt. sajtótájékoztatójáról, és megválaszolta a telefonon érkezett kérdések özönét, és begyűjtötte az értékeléseket, véleményeket, találgatásokat.

Mészáros Tamás prezentál

  A tegnapi egyeztetéseket követően ma meghozta az ÁPV Rt. igazgatósága a döntéseit a Dunaferr ügyében (is - az MVM-nél történő személyi változásokról is ma határoztak). A délután kettőkor kezdődött sajtótájékoztató előtt percekkel ért véget az igazgatóság ülése, melyen az alábbi határozatot hozták a Dunaferr-rel kapcsolatban: "Az ÁPV Rt. áttekintette a Dunaferr-csoportban kialakult helyzetet. A testület kinyilvánította szándékát, hogy mint többségi tulajdonos, mindent meg kíván tenni a Dunaferr-rel kapcsolatos bizalmi helyzet helyreállításáért. Az állami vagyonkezelő szervezet álláspontja szerint a problémák megoldása nem csődeljárásban képzelhető el. A legsürgetőbb feladat a cégcsoportnál a mostanra kialakult válság szakszerű kezelése, ezt követően októberig meg kell születnie a Dunaferr középtávú stratégiájának. Ennek előterjesztése és megvalósítása már az új vezetés feladatköre lesz.
   Az igazgatóság megtette javaslatait a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. június 28-ra összehívott rendkívüli közgyűlésén esedékes személyi kérdésekkel kapcsolatban is. A testület megítélése szerint a társaságcsoport előtt álló feladatok a vezetés gyors és egyértelmű megerősítését kívánják. Ezért, mint a Dunaferr többségi tulajdonosa, az ÁPV Rt. javasolja a közgyűlésnek, hogy a közgyűlés napjával kerüljenek visszahívásra az igazgatóságból Králik Gyula, Tóth László, Molnár Zoltán, Nyerges Zsolt, Németh Miklós, Pomázi Csaba és Vincze Ágnes igazgatósági tagok. Ezzel egyidejűleg az ÁPV Rt. javasolja, hogy a közgyűlés válassza az igazgatóság tagjává Hónig Pétert, Nagy Józsefet, Antali Károlyt, Szabó Zsoltot, Reményik Kálmánt, Petschnig Mária Zitát, Karikás Györgyöt, Angyal Ádámot és Kaposi Máriát. A vagyonkezelő igazgatósága tudomásul vette, hogy Tóth László vezérigazgató megbízása június 30-án közös megegyezéssel megszűnik."
   A mai sajtótájékoztatót az ÁPV Rt. azzal a szándékkal hívta össze - miként Mészáros Tamás elnök előadásában elmondta -, hogy az állami vagyonkezelő átadás átvételéről beszámoljanak, ismertessék azt az indulóhelyzetet, amivel az új vezetés megkezdi működését. Az átadás-átvétel folyamata üzletszerűen, feszültségek nélkül zajlott le, ismertette Kamarás Miklós vezérigazgató, a sajtó szomorúságára nem tudnak egy szekrénybe rejtett csontvázat, egy elásott aknát sem bemutatni. Sőt, az elmúlt időszakban az ÁPV Rt. előző vezetése jelentős, becsülendő önkorlátozással visszafogta a kiadásokat. Azonban a privatizációs folyamatok előkészítését is, így az elmúlt évi kimutatás szerint 712 milliárd forintos privatizálható vagyonból az első félévben az egymilliárd forintot alig meghaladó privatizációs bevétel realizálódott - oka elsősorban az, hogy az ÁPV Rt. a korábbi kormányzat által átadott feladatokat a privatizációs törvényből levezethető kötelezettségek terhére látta el -, és az előkészítés hiánya miatt a második félévben is 8-10 milliárdnyi, ezen a soron keletkező bevételre lehet számítani.    Közben az ÁPV Rt. által kezelt portfolió állapota romlott, csökkent a jövedelmezőség, az állami vállalatok a tőkéjüket élik fel, fogalmazott az elnök. A kiemelt társaságok a portfolió 65 százalékát adják, a sorban a negyedik a Dunaferr 25 milliárd forintot közelítő ÁPV Rt.-s tőkerésszel. A társaságcsoport jó ideje a teljes egészében privatizálható társaságok között szerepel. A Dunaferr az elmúlt év során nem kis részben hozzájárult ahhoz is, hogy a konszolidált adatok alapján az ÁPV Rt.-hez tartozó cégek nyereségeinek és veszteségeinek összege negyvenmilliárdos mínuszt mutat. A Dunaferr az idei kockázatértékelés szerint a második az említés sorrendjében, pedig a prezentációban csak az április végi 7,7 milliárdos (a május végi adat 9 milliárd) csoportszintű veszteség szerepelt, amely jelentősen meghaladja az év végére kalkulált 3,9 milliárdos hiányt.
   Az összegzéseket követően a sajtó kérdéseire válaszoltak az ÁPV Rt. vezetői. A Dunaújváros Online kérdéseire válaszolva elmondták, hogy a Dunaferr esetében az elnöki és a vezérigazgatói poszt ismételt egyesítéséről döntött a kormányzat és a vagyonkezelő vezetése egyetértésben. Ennek oka, hogy a válság kezeléséhez egy hatalmi központra van szükség, a cégnek, a városnak, a tulajdonosoknak így egy személlyel kell egyeztetni - a térségfejlesztés érdekében -, egy kézben összpontosulhatnak a nehéz helyzetben teendő feladatok. Azt is elmondta Mészáros Tamás, hogy Hónig Péter elnök-vezérigazgatói megbízása szerint mielőbb fel kell készítenie a céget a privatizációra.
   A holnapi közgyűlésen - mondta el Kamarás Miklós - igazgatósági taggá és vezérigazgatóvá választják meg Hónig Pétert. Ezt követően - miután a közgyűlés meghozta egyéb döntéseit, elfogadta az elmúlt év konszolidált beszámolóját - javaslatot tesznek az alapító okirat módosítására, majd felfüggesztik a közgyűlés ülését, s az alapító okirat módosítást követően, két hét múlva történik meg az elnök megválasztása. A válaszadók kitértek arra is - amivel a közlemény nem foglakozott -, hogy a felügyelő bizottság létszámát tizenegy főre emelik, így a dolgozói képviselők száma háromról négyre változik.
   Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy milyen módon kívánja támogatni a kormány a Dunaferrt, az ÁPV Rt. vezetői elmondták, hogy a kormányzati szerepvállalás elsősorban a régiófejlesztés, az ipari park bővítése, új munkahelyek teremtése terén lehetséges. Az Európai Unió nem teszi lehetővé a kohászati vállalat közvetlen támogatását. A jelenlegi nehéz helyzet rendezésére, a bizalom helyreállítására hétfőn tárgyalnak a hitelezőkkel, bankokkal. A meginduló folyamat hosszadalmas lesz, sziszifuszi munkát igényel, és a szavak is kevesek hozzá, más eszközrendszerre is szükség lesz - tette hozzá Kamarás Miklós. Részleteket azonban nem árult el, ugyanis ez rontaná a tárgyalási pozíciót, a Dunaferr helyzetét.
   A privatizáció mikéntjének firtatása kapcsán megtudtuk, hogy a rövid- és középtávú szerkezetátalakítás keretében elsőként a túlbonyolított, alacsony hatékonyságú, átláthatatlan szervezeti struktúrát kell átformálni. Fejlesztési projekt keretében fel kell készíteni a céget a privatizációra, ez a folyamat nem lehet túl hosszú. Korábban sem gondolta a kormányzat, hogy tartósan állami tulajdonban kell maradnia a társaságcsoportnak, hiszen tisztán piaci környezetben képes működni. Szakmai befektetőt kell keresni, aki egy forintért megveszi a Dunaferrt. Az elképzelések szerint ugyanis a vagyonkezelő, az állam nem vár pénzt a Dunaferr eladásából, minden piacon megszerezhető tőkét a Dunaferr erősödésére kívánnak fordítani. Kamarás Miklós azt is elmondta, még nem lehet tudni, mikor jut el a Dunaferr abba a helyzetbe, hogy a szakmai befektetők érdeklődni fognak utána. Kifejtette azonban, hogy a megteendő rövid és középtávú intézkedések erre alapot fognak teremteni, és ezt fogja célozni az a stratégia, amelyet októberre kell elkészítenie az új menedzsmentnek.
   A mai események, hírek természetesen felbolygatták a helyi, elsőként a jól értesültebb dunaferres közvéleményt. Hazafelé egymást érték a telefonok, az út végén már kívülről ismertük az új igazgatósági tagok listáját, annyiszor mondtuk el. Pedig, meglepetésre, egy jelenlegi vasműs vezető sincs benne, tehát az ÁPV Rt. frissítésről döntött ma délelőtti igazgatósági ülésén. Néhány névről bővebben. A Pénzügykutató Rt. elismert gazdasági szakemberének, kormányzati tanácsadónak, Petschnig Mária Zitának a megjelenése érdekes fejlemény az igazgatóságban. Ahogy a ganzos nagyvállalkozó Angyal Ádám szereplése is. Szabó Zsolt kormánybiztosként, válságmenedzserként tevékenykedett a diósgyőri acélgyárnál. Kaposi Annamária az MFB-nél agrárcégekkel foglalkozik. A nevek egy része pedig gyakorlatilag ismeretlen számunkra.
   Mielőtt tovább mennénk, szólnunk kell a maradókról: Bodrogi Ildikó a KVI, Varga István pedig a dunaújvárosi önkormányzat delegáltja. Velük együtt a holnap megválasztandó igazgatóság tizenegy tagú lesz.
   A telefonok nagy részében a megszólalók aggodalmukat fejezték ki, bár a többség megfogalmazta, hogy az eddigi alternatívák között ez tűnik a legrokonszenvesebbnek. Az állami szerepvállalás bizonytalansága, az egyforintos privatizáció azonban nem kis kockázatokat rejt. A foglalkoztatás terén, hogy csak a legtorokszorítóbbat említsük. (Ma délelőtt Tóth László végigjárta a Dunaferr üzemeit, elbeszélgetett az emberekkel utoljára, és beszívta a csarnokok sajátos szagát. Harmincnégy éven keresztül jól megismerte ezt a környezetet. Majd elgondolkodott rajta: öt év múlva is meglesz-e még ez a miliő?)
   Természetesen a találgatások is gőzerővel megindultak. Az igazgatóság listáját böngészve alig találunk olyanokat, akik szóba jöhetnek, mint vezérigazgató-helyettesek. Márpedig az igazgatóság úgy tud hatékonyan működni, ha a törvény által előírt maximális szintet közelíti a menedzsment száma a testületen belül. Az ismeretlen nevek ugyan kissé elbizonytalaníthatnak, azonban az is, hogy Hónig Péter elmondta tegnap Kálmán András polgármesternek: nem kíván a külsősöket hozni a Dunaferrbe. (Az igazgatóság tagjait nem ő választotta.)
   Az igazgatóságba bekerült Antali Károly korábban a DWA gazdasági vezetője volt, majd hasonló funkciót töltött be a paksi erőműnél. Ő várhatóan gazdasági vezérigazgató-helyettesként erősíti majd az új menedzsmentet. Egy leginkább "integrációs koncepcióként" értelmezhető megoldás szerint Szücs László lenne a műszaki vezérigazgató-helyettes, Farkas László a kereskedelmi vezérigazgató-helyettes, Enesey Attila pedig az Acélművek Kft. ügyvezetője. Így a két korábban vezérigazgató-jelöltként emlegetett személy együtt vezetheti a céget acélszakmai szempontból. Jól hangzik, majd meglátjuk. Péntektől a döntések személyhez kötöttek, a holnap délután egy órától Mészáros Tamás és Hónig Péter részvételével megtartandó sajtótájékoztatót követően talán többet megtudunk majd.

Kőhalmi
(Dunaújváros Online Hírek)