Még százötvenezer a reményhez

09.22. Péntek

 

Gyűlik a pénz Oroszi Rodwan gyógykezelésére



Orosziék nem adják fel! Pedig néhány héttel ezelőtt még reménytelennek tűnt minden. Augusztus 21-én ugyan nem tudtak elutazni Amerikába, mert még nem jött össze az utiköltség és a szállás ára, de ma már elérhetőbbnek látszik mindez.

Orosziéknak ugyanis beteg a kisebbik gyermekük, Rodwan. Egy olyan génbetegséggel született, amelyet a világon még csak nagyon kevés helyen tudnak sikeresen gyógyítani.

- A beteg sejteket én hordozom magamban, - mondja Oroszi Mónika, a kisfiú édeanyja.- A nagyobbik gyermekünk teljesen egészséges, mondhatjuk, neki szerencséje volt. A kicsi azonban a nagyon ritka Duchene-kórban szenved. Ez egy olyan betegség, amelynek következtében az elhalt izomsejtek helyett nem fejlődnek újak. Ha nem kerül sor műtétre, tragédia lehet a vége. Szörnyű nap mint nap arra ébredni és azzal feküdni, hogy a gyermekünk halálra ítélt.
Rodwan erről persze semmit sem tud. Ugyanúgy éli mindennapos életét, ahogy a hozzá hasonló ötévesek. Óvodába jár, eszik, alszik, játszik. Eleven, csíntalan és mindig mosolyog. Ottjártamkor is le- föl ugrált az ágyon, felmászott az ülőgarnitúrára, el-, majd előbújt. Látszólag teljesen egészséges, egyik lábát húzza csak kicsit járáskor.

- Hosszú ideig úgy tudtuk - már-már bele is törődtünk abba, amibe szülő nem törődhet bele -, hogy ez a betegség nem gyógyítható. Nemrégiben azonban a televízióból értesültünk egy gyógymódról, amelynek segítségével a mi kisfiunk is megmenthető lenne. Az egyetlen akadály a pénz. Ami nekünk nincs - mondja elkeseredetten Mónika.

Lapunkban korában már hírt adtunk a család tragédiájáról, akkor kezdődött el valami.
- Elkezdett gyűlni az utazáshoz szükséges pénz -mondja a fiatalasszony. -A cikk hatására felhívott telefonon, majd személyesen is megkeresett Pochner László, akinek magának is három gyermeke van. Ő adott húszezer forintot. Mondhatni, ez volt az alapkő. Sinka Erika és párja száz márkát adott nekünk. Ezután sorban jöttek a felajánlások. Sokról azt sem tudjuk, kitől is kaptuk. Rengeteget segített dr. Kovács Pálné, a Vöröskereszt munkatársa, Rohonczi Sándor, akinek a számla létrehozását köszönhetjük. A Margaréta óvoda vezetője, a férjem munkahelye és még nagyon sok ember áll mellettünk ebben a nagy bajban. Nekünk az is nagy segítség, ha faxért és a telefonért nem kell fizetnünk. Számos magánszemély kisebb összegekkel, ki-ki amennyivel tudott, hozzájárult ahhoz, hogy a kisfiam és én kiutazhassunk Amerikába, ahol elvégezhetik azokat a vizsgálatokat, amelyből megállapítható, műthető-e Rodwan.

Négyszázezer forint. Ennyi pénz kell az utazáshoz. Ennyi pénz kell ahhoz, hogy a családban megszilárduljon a remény. Kettőszázötvenezer már megvan. A hiányzó százötvenre még nagyon vár a család. A vízum októberig érvényes, várják és megköszönik mindazok segítségét, akik együtt éreznek, akik tudnak és akarnak is segíteni. OTP Bank 11736116-20101402: erre a számlaszámra várják az adományokat - kérem, segítsenek.

Markovics Éva

(7közlap)

Vissza