|
„Ketteskének” is van joga
Dr. Szabó Sándor, a betegjogok képviselője
Ez év júniusától újabb lehetőségük van az
egészségi ellátás miatt panasszal
élők számára:
betegjogi képviselőhöz fordulhatnak
gondjukkal.
Dunaújvárosban ezt a feladatot
dr. Szabó
Sándor látja el, aki csütörtökönként
tartja
fogadónapját a kórház hatodik
emeleti tanácstermében.
Fokozott védelem a beteg
embernek
Ahogy hosszas
és bonyolult
út vezetett odáig, hogy végre
a betegek immár
törvény által megfogalmazott
jogaikkal élhessenek,
szinte jelképesen, de ugyanilyen
nehéz megtalálni
a betegjogi képviselőt, akinek
még nem sikerült
végleges helyet adni az intézményben.
Dr.
Szabó Sándor egész Fejér megye
képviseletét
ellátja. A nyugdíjas jogász Fehérvárról
jár
munkahelyeire.
A betegjog az alapvető megfogalmazás
szerint
azt jelenti, hogy az állampolgár
azért, mert
egészségi állapota megváltozott,
nem veszíthet
jogaiból. Az egészségügyi törvényen
belül
szabályozott betegjogok még nagyobb
védelmet
nyújtanak abból a tényből kiindulva,
hogy
a beteg ember kiszolgáltatottá
válik. Amikor
a betegek jogait említjük, sohasem
feledkezhetünk
meg a kötelezettségekről sem,
amelyek alapvetésként
fogalmazzák meg az egyén felelősségét
saját
és környezete egészségi állapotáért.
A betegjog alapfejezetei
Az első és
legfontosabb
az ellátáshoz való jog: biztosítani
kell
az egészségi állapotnak megfelelő,
folyamatosan
hozzáférhető és megkülönböztetés
nélküli
ellátást. Ezen körbe tartozik
például a fájdalomcsillapításhoz
való jog, a szabad orvosválasztás
(kivételt
képez a fogászati ellátás). Ehhez
kapcsolódva
mesél egy esetet a betegjogi
képviselő. Egy
panaszos az ajánlott budapesti
társkórház
helyett mást választott, ahol
megműtötték,
ám a kontrollra való utazásokat
nem téríti
meg a társadalombiztosítás.
A következő
az emberi
méltósághoz való jog. Már a megfogalmazásban
is benne van, hogy mindenkinek
joga, hogy
személyiségét tiszteletben tartva
megbecsüléssel
bánjanak bele. Ebbe még a számtalanszor
kipoentírozott
„ketteske” megszólítás is beletartozik.
A kapcsolattartás
joga
például megszünteti a korábbi
rigorózus látogatási
rendet. A beteg - állapotát figyelembe
véve
- bármikor látogatható, amennyiben
a kórház
rendszerét, a gyógyítást nem
zavarja a látogató.
Az önmagukat ellátni képtelen
betegek megnevezhetik
azt, aki mellettük tartózkodhat.
Dr. Szabó
Sándorhoz ilyen ügyben is fordultak
hozzátartozók,
úgy érezve, hogy a látogatáskor
őket kinézik,
pikkelnek rájuk a kórházban.
Ezen jog gyakorlásában
nyilván tekintettel kell lenni
a felsoroltakon
túl a betegtársakra is.
Az intézményelhagyási
jog értelmében a betegnek joga
van bármikor
elhagyni az egészségügyi intézményt.
Korlátozni
akkor lehet őt, ha mások testi
épségét, egészségét
veszélyezteti, mert pszichiátriai
vagy fertőző
beteg. A távozás szándékát előre
be kell
jelenteni.
A tájékoztatáshoz
való
jog szerint a betegnek joga van
tudni betegségéről,
teljes körű tájékoztatást kell
kapnia kezelőorvosától
a kezeléssel, az esetleges beavatkozással
(annak kimenetele, következménye)
kapcsolatban,
vagy éppen annak elmaradásának
hatásairól.
A tájékoztatásnál az orvosnak
figyelembe
kell vennie a beteg iskolázottságát,
életkorát,
lelkiállapotát. Ha az orvos úgy
ítéli meg,
bizonyos esetekben eltekinthet
ettől a kötelezettségtől,
ám a jogszabály meglehetősen
tág teret ad
erre: ha árt a beteg állapotának,
illetve
a pszichiátriai állapotok bizonyos
eseteiben
a teljes körű tájékoztatás elmaradhat…
A
betegnek joga van megtudni, kik
(név, beosztás)
vettek részt (közvetve, közvetlenül)
ellátásában.
A beteg önrendelkezési
jogának érvényesítésével eldöntheti,
hogy
igénybe veszi-e a gyógyítást,
az azzal járó
beavatkozást engedélyezi-e. Ha
a beteg erre
képtelen egészségi állapota miatt,
akkor
két tanú szükséges. A beteg halála
után testéből
szövetet, szervet csak akkor
vehetnek ki,
ha életében nem tiltakozott,
hogy azokat
oktatás, kutatás, gyógyítás céljaira
használják;
illetve ha a beteg feltehető
szándékáról
az arra jogosultak nyilatkoznak.
Az ellátás
visszautasításának
joga főként a gyógyíthatatlan
betegeket érinti.
(Az eutanáziát a törvény tiltja.)
Az egészségügyi
dokumentációba
való betekintés joga úgy értelmezendő,
hogy
a beteg a rá vonatkozó adatokat
megismerheti,
a dokumentumokról másolatot készíthet,
és
zárójelentést kell kapnia elbocsátáskor.
A személyiségi
jog védelme
az adatvédelmi rendelkezéseken
alapul (a
kórház harminc évig tárolja a
leleteket,
ötven évig a zárójelentéseket,
és kórházi
adatvédelmi biztos felel az adatok
felhasználásáért,
őrzéséért) és e kört érinti az
orvosi titoktartás
betegre vonatkozó része.
A betegjogi képviselő naplójából
Ötvenkét
jegyzett panaszügye
van a betegjogi képviselőnek
a megyében.
Ebből például négy esetben kártérítési
igénnyel
műhiba miatt tettek panaszt nála,
többeknek
gondja akadt a nyugdíjbiztosítóval
és az
egészségbiztosítási pénztárral.
Sokan keresik
fel csak azért, hogy meghallgassa
valaki
panaszukat, vagy azért, hogy
felhívják a
figyelmet bizonyos jelenségekre.
Dr. Szabó
Sándort is orvosi titoktartás
kötelezi, aki
a beteg megbízásából (nyomtatvány)
vizsgálja
ki az ügyeket, s az összes dokumentumba
betekinthet.
Nem orvos: az ügyek jogszerűségét
vizsgálja.
A kórház vezetőivel folyamatos
a kapcsolata,
az orvosok udvariasan teljesítik
kérését.
- Fontosnak tartom, hogy
a betegjogokat kifelé, befelé képviseljem,
minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsak
az érintetteknek. A beteg számára megnyugvással
sikerüljön lezárni az ügyet, ez az egyik
legfőbb célom…
Sándor Judit
|
