Ifjúság, kutatás

Több éves történet végére került pont a napokban: a székesfehérvári Echo Oktatáskutató Műhely szakemberei befejezték az Ifjúságkutatás 2000 - Dunaújváros című vizsgálatot. A DO szerkesztőségébe is eljutott kutatási beszámoló rengeteg tanulsággal szolgál - lapunk hamarosan külön sorozatban tallóz az eredményekből.

Célközönség

     Mint a DO kérdésére Takács Csaba, a Városháza ifjúsági és sportirodájának vezetője megerősíti, az önkormányzati berkeken belül két éve vetődött fel először az ifjúságkutatási program elkészítésének terve:
     - Az önkormányzat ifjúsági bizottsága még 1999-ben határozta el, hogy a szakemberekkel vizsgálatot készíttet a fiatal városlakók életéről. A program a tizennégy-huszonnégy éves korosztály, vagyis a középiskolások és a főiskolások (mint a fiatal felnőtt generáció képviselői) vizsgálatát célozta. Az önkormányzat a témában már nagy gyakorlatot szerzett Echo Oktatáskutató Műhelyt kérte fel a program lefolytatására, a Domokos Tamás jegyezte, közel száz oldalas kutatási beszámolót a napokban kaptuk meg.
     A DO feltett szándéka, hogy a kutatási anyag legfontosabb és/vagy legérdekesebb eredményeire fókuszáló sorozatban számoljon be az ezerfős reprezentatív mintán végzett vizsgálat tanulságairól, ám ezt megelőzően legalább címszavakban lássuk, mire is irányultak az Echo kérdései. A kutatás-módszertani elemekkel kibővített, az adatfeldolgozás mikéntjét is bemutató prológus után a város tanulóinak demográfiai helyzetét összegzi a tanulmány -- e körön belül kitérve a szülői háttér, az iskolatípusokra jellemző mobilitási irány(ok) és a diákok tanulmányi eredménye kérdéseire is -, külön kérdéskör foglalkozik a célkorosztály családi hátterével.
    Szintén külön fejezetet - s írásunkban: bekezdést - érdemelnek az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kérdések: a tanulmány kitér a pszichoaktív szerek fogyasztására (dohányzás, szeszes- és energiaitalok, illegális narkotikumok), majd az egészségmegőrzésre, valamint a diákok pszichés állapotára vonatkozó kérdésekre reflektál a tanulmány.
     Külön területet szentel a vizsgálat a szabadidős tevékenységeknek és a médiafogyasztási szokásoknak. Itt tartjuk fontosnak megjegyezni - bár tervezett sorozatunkban természetesen külön fejezetet szentelünk a témának -, hogy tudtunkkal ez az első reprezentatív eredményekkel járó vizsgálat, amely a dunaújvárosi fiatalok internetezési szokásaira is kérdezett. Az eredmény legalábbis biztató: egy webes tartalomszolgáltató site munkatársa szemébe könnyek szöknek, amikor azt olvassa, hogy a középiskolások harminc, a főiskolás korosztály hatvan (!) százaléka rendszeres (!!!) internet-használónak minősíthető (a főiskolások húsz százaléka naponta használja a hálót).
     De vissza, vissza a főcsapásra: a tanulmány a médiafogyasztási szokások summázata után az ifjúsági közélet kérdéseit vizsgálja, majd a fiatalok Dunaújvároshoz való viszonyát elemzi. A vizsgálat zárszava előtt az „Y-generáció" jövőképére, valamint a vizsgált korosztály környezettudatos gondolkodására vonatkozó fejezetet talál a böngésző.
     Még egyszer, utoljára fogadjuk szent esküvéssel, hogy hamarosan külön sorozatban elemezzük a vizsgálatot, itt jegyeznénk meg azonban, hogy információink szerint az IITI honlapjára a jövő hét elején szó szerint felkerül a kutatási beszámoló szövege.