Mária országa

A millenniumi ünnepségsorozat záróakkordjának egyik fénypontjaként augusztus 15-én, szerdán, Nagyboldogasszony napján az esztergomi bazilikába szállítják a koronát. Ez a nap a közszférában, állami vállalatoknál dolgozók egy része számára, valamint - kormányzati ajánlás alapján - még sokaknak idén munkaszüneti nap.

    Elsőként röviden magáról az ünnepről. Többféle elképzelés él a kutatókban, miként vált Magyarország Mária országává, bár - hozzá kell tennünk - még sok országban tisztelik közel hasonló mértékben a Szent Szüzet. Az egész magyar egyházi évet átívelik a Mária-ünnepek (Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó és Sarlós Boldogasszony napja után a legjelentősebb Nagyboldogasszony napja, melyet Kisasszony napja követ az évben).
    A név maga, Nagyboldogasszony sem olyan idegen, ha lebontjuk egy kissé a rárakódott patinát. Boldog e vonatkozásban szentet jelent, és közel áll azokhoz a nem csak nyelvtudorok által ismert nevekhez, mint Notre Dame, vagy Grande Notre Dame.
    Miért képezi ez az ünnep a Mária-kultusz csúcsát az egyházi évben. Mert ezen a napon Mária halálára, illetve mennybe menetelére emlékeznek a hívők. Hogy már István királyunk idején milyen jelentős volt az országban Boldogasszony tisztelete, bizonyítja, hogy ezen a napon ajánlotta fel államalapítónk az országot Szűz Mária oltalmába. Tehát augusztus 15-én kettős ünnepet ülünk, ha ülünk. Erről azonban később.
    A magukat kevésbé katolikusnak vallók, illetve ereikben szittya vért keresők számára: vélhetően a kereszténységre áttérő magyarok egy korábbi, ősi - termékenységet jelképező - istenségének helyét és nevét foglalta el a hasonló vonásokat is hordozó Mária alak, mely a kor szinte a reneszánszhoz hasonló módon megélénkülő kultúrájában éppen élettel, új jelentésekkel telt meg. (A témában meglehetősen jó összefoglaló olvasható az Új Ember honlapján.)
    Imígyen tehát kiválasztatott az ünnepnap arra, hogy a millenniumi záróünnepségeinek egyik fénypontjaként a korona Esztergomba, Szent István megkoronázásának helyszínére látogasson, és ott részt vegyen a bazilikában rendezett ünnepségen. S hogy az egyébként idejét munkában töltő honpolgároknak se kelljen lemaradni az eseményről, a nap munkaszüneti nappá nyilváníttatott. Az utolsó pillanatban. Tehát: félig-meddig. Emellett erre az egy alkalomra.
    Dunaújvárosban a kormányrendelet alapján a köztisztviselőket a polgármesteri hivatalban megilleti a munkából való távollét joga. Bizonyos feltételekkel: az ügyfélfogadás a szokott módon zajlik. Azoknál az irodáknál, ahol ügyfelek jöhetnek, szintén ügyeletet kell tartani, illetve fogadni kell azokat, akiket erre a napra rendeltek be ügyeik intézésére.
    A közalkalmazottak esetében is ilyen ajánlást fogalmaztak meg az intézmények számára. Náluk azonban a munkáltató - az adott intézmény vezetője - dönt. Ahol halaszthatatlan munkák ezt nem akadályozzák (például költözés), illetve a feladat ellátása biztosított - tudtuk meg Hönigh Magdolna aljegyzőtől -, ott a nélkülözhető dolgozóknak nem is kell bemenniük dolgozni. A kórház főigazgatója arról tájékoztatta a polgármesteri hivatalt, hogy náluk is ez a szemlélet érvényesül: az ellátást, a rendelések megtartását biztosítják, mások számára ez a nap szabad.
    A Dunaferr Rt.-nél munkaszüneti napot tartanak. A vezérigazgató ajánlást fogalmazott meg a társaságok felé: ezt a példát kövessék. Hogy a város hány gazdasági társasága választja ezt az utat, melyet a kormányhatározat is csak ajánlásként fogalmaz meg a magánszféra számára, ezt mindenki a saját bőrén fogja érezni, aki nincs egyébként is szabadságon.

K. K.
(Dunaújváros Online Hírek)