Minden fronton

A légicsapások és az iszlám közösségek tiltakozásai töretlenül folytatódnak az Afganisztán és a terrorizmus elleni harc második hetében. És terjed a lépfene, meg a pánik is.

Tálibok: semmi jele a megadásnak

    Afganisztán minden fontosabb célpontját megsemmisítette az amerikai haderő az elmúlt héten, büszkélkedett vasárnap az Enterprise repülőgép-hordozó kapitánya. Az önfény erejéből kicsit visszavesz, hogy egyrészt a tálib haderő semmi jelét nem mutatja a megadásnak, másrészt az USA-csapások ma is folytatódtak. A Dzsálálábád és Kabul körzetében lévő célpontok a hírügynökségi jelentések szerint Oszama bin Laden hegyekben lévő kiképzőközpontjai voltak, s a légierő - az AP és a CNN egybehangzó híradása - földalatti bunkerek felrobbantására alkalmas különleges bombákat is bevetett. A mai támadások során a kabuli repülőtér ellen manőverező robotrepülőgépeket is bevetett a légierő, s támadásokat jelentettek az észak-afganisztáni Badgesz tartományból is - tálib források szerint polgári áldozatokkal.
    Ugyanakkor a hét vége legfontosabb momentuma, hogy elmaradt a szárazföldi haderő "beígért"/prognosztizált bevetése: Clare Short, Anglia BBC-nek nyilatkozó külügyi államtitkára szerint nem nagyméretű szárazföldi invázióra, hanem célzott csapásokra készülnek a haderők, s ezzel párhuzamosan tovább folytatódnak a humanitárius akciók. A segélyszervezetek immár napi ezer tonna élelmiszert juttatnak el a válságövezetbe, ennek ellenére az elemzők szerint továbbra is katasztrófahelyzetben várja a közelgő telet a huszonhat milliós ország lakosainak többsége.
    Ha lehet, még magasabbra csaptak a válaszcsapás elleni tiltakozás hullámai is: Pakisztánban szombaton az egész országra kiterjedt sztrájk több ezer résztvevője biztosította támogatásáról a tálib hadurakat és Oszama bin Ladent, a paramilitáns muszlimok Muszaraff elnök-kormányfő lemondását követelték a vasárnap is folytatódott tüntetéseken. Az arab országok muszlimjai és az amerikai pacifisták mellett szombaton délelőtt mintegy húszezer fős tömeg tiltakozott a légicsapások ellen a Trafalgar tér és a Hyde Park között szervezett tüntetésen - jelentette londoni tudósítónk. Iván Anita a helyszínen több résztvevőt is faggatott arról, miért érzik fontosnak a tiltakozást. Caswell Bary huszonhárom éves médiakonzultáns szerint a szeptember 11-i tragédiánál "tízszer rosszabb", ami jelenleg Afganisztánban történik. Shabazz Chapmen a maga kilenc évével a gyerekeket is sújtó pusztítás ellen tiltakozott, Olga de Corral hetvennyolc évesen is fontosnak tartotta, hogy Franciaországból eljusson a tüntetésre. A több ezer Londonban élő, magát britnek valló muzulmán egyike így nyilatkozott:
    - Azért jöttünk, hogy megfogalmazzunk egy üzenetet - a britek nem akarjak ezt a háborút, az ártatlan civilek halálát. Ha bin Laden bűnös, állítsák tálib bíróság elé - de a bombázást be kell fejezni.
    Anglia is alaposan átalakult a terrortámadások - és a válaszcsapások kezdete - óta: a hírek pánikhangulatról szólnak. Egy katonai kiegészítőket forgalmazó bolt tulajdonosát őrületbe kergetik a telefonhívások, amióta felröppent a(z ál)hír, hogy gyerekméretű gázálarcot is forgalmaz: naponta hívások tucatjait regisztrálja. A Londonban élő amerikai közösség templomának látogatottsága - az érthető óvatosság ellenére - megnégyszereződött, a könyvesboltok kifogytak a Koránból és a Bibliából. Az elmúlt hetek történéseinek hatására megháromszorozódott s különféle szociális munkákra jelentkezők száma, s természetesen ugrásszerűen növekedtek a karitatív szervezetek számláira érkező összegek is. Az angol közélet is megpezsdült: Tony Blair kormányfő népszerűsége elérte Churchill rekordját, s elkészültek a válaszcsapásokkal kapcsolatos első statisztikák is. Ezek szerint az angol férfiak döntő többsége, s a nők közel hetven százaléka is támogatja a támadást. Ugyanakkor a háborúból már most kilépne majdnem húsz százalék, a válaszadó mintegy negyede pedig azonnal, amint sikerül fogságba ejteni bin Laden. A többség - ötvennégy százalék - a tálibok teljes megadásáig támogatja a hadviselést.
    A britek hatvanhat százaléka szerint Amerika helyes döntést hozott azzal, hogy megtorolta a terrortámadást - figyelmeztető adat viszont, hogy a válaszadók hatvan százaléka nem érzi magát biztonságban az angol fővárosban.

Segély: ameddig a szem ellát

A bizonytalanság jellemzi az Egyesült Államok lakóit is - részben érhetően. A ma napvilágot látott hírek szerint magas rangú hatósági források állítják: az Al-Qaeda nevű terrorszervezetnek még mindig szabadlábon lévő tagjai az USA-ban, s az illetékesek nem tudják kizárni a terrorakciók folytatásának lehetőségét.
    Szintén mai hír, hogy a nyomozók konkrét kapcsolatot találtak az Államok területén regisztrált lépfene-fertőzések egy része, valamint a terrortámadásokban részt vett fanatikusok között. Az MTI idézi a Miami Herald elemzését, miszerint az amerikai Sun című lap főszerkesztőjének felesége ingatlanügynök lévén szeptemberben két légi kalóznak adta ki bérbe egy lakását. Ugyancsak a Sunnál dolgozott az a fotós, aki október 5-én a lépfene legsúlyosabb fajtájában, a belélegzéses anthraxban hunyt el. Az American Media vállalat dél-floridai, Boca Raton-i épületében - a Sun székhelyén - több száz embertől vettek vért, és a mintákban öt embernél mutatták ki a lépfene baktériumot.
    Rudolph Giuliani New York-i polgármester ugyanakkor megerősítette: újabb három New York-i lakost - egy rendőrt és két laboratóriumi technikust - kezelnek antibiotikummal, miután lépfenével fertőzött borítékhoz értek. Mindhárman azt a borítékot fogták meg, amelyet az NBC televíziós társaság egyik, szintén megfertőződött munkatársának küldtek. A BBC összefoglalója szerint szeptember 11. óta tizenöt embert fertőzött meg a lépfene-baktérium. És a baktérium nyomában ott a páni félelem.

IvánA-Ny. Zs.
(Dunaújváros Online Hírek)