A sajtó nem köteles közzétenni minden véleményt

A média nem sért személyiségi jogot, ha megtagadja olyan vélemény közzétételét, amely ellentétes az adott lap nézeteivel és felfogásával - fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság abban a perben, amelyet egy magánszemély indított, amiért az újság megtagadta hirdetésének megjelentetését.

     Egy magánszemély a következő hirdetést akarta közzétenni egy hirdetési újságban 1997. február 14-én: „Ön is léphet a packázó hivatalok, emberi jogait sértő bírósági ítéletek ellen! Küldjön esetleírást, válaszborítékot!" A hirdetés azonban nem jelent meg, mert a lap kiadója megtagadta annak közlését. A felperes ezután beperelte a hirdetési újság kiadóját, mondván, megsértette a véleménynyilvánításhoz való személyiségi jogát. A jogsértés megállapításán túl arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze a lap kiadóját a hirdetés közzétételére, valamint 100 ezer forint nem vagyoni kár megtérítésére.
     A bíróság jogerős ítéletében elutasította a kérelmet. Az indoklás szerint az újság kiadója nem sértette meg az alkotmányban, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített véleménynyilvánítás szabadságát azzal, hogy megtagadta a hirdetés megjelentetését.
     A sajtóra vonatkozó jogszabályok által meghatározott körben ugyanis a kiadónak joga és egyben kötelessége is elbírálni azt, hogy mit jelentet meg. Jelen esetben a hirdetés az abban megnevezett intézmények jó hírnevének megsértésére alkalmas, s ezért azok beperelhették volna a lapot. A kiadó így jogosan tagadta meg a közzétételt.
     Az ítélet ellen a hoppon maradt hirdető nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyet azonban elutasított a Legfelsőbb Bíróság. Az indoklás szerint nem vitás, hogy a felperest is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. Attól azonban, hogy ő szabadon hangot adhat a véleményének, a sajtónak még nem kötelező ezt a nézetet a nyilvánosság elé tárni. Sem az alkotmány, sem a sajtótörvény nem ír elő ugyanis olyan kötelezettséget, hogy a sajtóorgánum más véleményét feltétlenül köteles közölni. A sajtó, éppen a sajtószabadság alkotmányos jogánál fogva, maga választhatja meg, hogy milyen, politikai, társadalmi, gazdasági, irodalmi, művészeti és erkölcsi felfogásának megfelelő véleményeket, nézeteket továbbít a nyilvánosságnak. Ebből következik, hogy senkinek sincs eredendően joga arra, hogy a sajtótól az adott lap felfogásával, nézeteivel ellentétes véleményének közlését követelje.
     A Legfelsőbb Bíróság szerint, amikor az újság kiadója a véleményt is tartalmazó hirdetés közzétételét megtagadta, az alkotmányban és a sajtótörvényben rögzített jogával élt. Nem a felperessel volt diszkriminatív, csupán annak véleményével nem értett egyet.

T. B.
(Népszabadság)