Szegénységről a szegénység elleni világnapon

A társadalmi különbségek nőttek az utóbbi évtizedben, a gyerekek harmada ma szegény családba születik Magyarországon. A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok generációkon keresztül átörökítik a szegénységet - figyelmeztetnek a kutatók. Október 17-e a szegénység elleni küzdelem világnapja.

     A most születő gyermekek 30-35 százaléka szegény családba születik, a gazdasági növekedés ugyanis nem érte el a legszegényebbeket - vélekedett Lévai Katalin szociológus, a Debreceni Egyetem munkatársa tegnap Budapesten, a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából tartott konferencián. Hozzátette: az elmúlt tíz év jóléti politikája kiszámíthatatlan volt, bizonytalanságban hagyta az embereket. A jelenlegi szociálpolitika nem igazságos: a gyermekek után járó adókedvezményt becslések szerint a gyermekes családok 17 százaléka alig, 20-25 százaléka pedig csak részben tudja igénybe venni. A családi pótlék és a gyes folyamatosan veszít értékéből, ez utóbbi jelenleg a nettó átlagkereset 36 százaléka, tíz évvel ezelőtt 46 százalék volt. A jövedelemfüggő gyedet 57 ezren veszik igénybe, átlagosan 30 ezer forintot kapnak havonta.
     Lévai Katalin úgy vélekedett: nem csökkentek a társadalmi különbségek, hiszen a KSH adatai szerint a népesség felső ötödébe kétmillióan tartoznak, és a jövedelmek 36 százalékát ők termelik. 1,7 millió aktív korú embernek ugyanakkor nincs munkából származó jövedelme, közülük 500 ezren pedig „eltűntek", statisztikában nem szerepelnek, feltehetően feketemunkából élnek.
     A szegények 64 százaléka a gyermekes családok tagjai közül kerül ki - mutatott rá előadásában Tausz Katalin szociológus, az ELTE szociálpolitikai tanszékének vezetője. A szakember arról a kutatásról számolt be, amely a jóléti ellátórendszerek működését térképezi fel az aktív korú, jövedelmi szempontból a népesség alsó harmadához tartozók körében. A felmérés szerint a háztartások 63 százalékában a háztartásfő aktív kereső, 17 százalékában munkanélküli.
     A családok több mint fele az előző havi jövedelméből nem tudta fedezni szükségleteit. A kutatás szerint a szegények lakásainak 14 százalékában nincsen vezetékes víz, 21 százalékában hiányzik a vízöblítéses WC. A lakások 17 százalékára lehet elmondani, hogy egy szobában legalább hárman laknak.
     A nehéz körülmények között élő gyerekek 14 százalékának nincsenek meg a szükséges iskolai felszerelései, minden második közülük nem kap zsebpénzt, és csak 20 százalékuk jut el különórára. Tausz Katalin arra figyelmeztetett: ezeknek a gyerekeknek jelentős az esélyük arra, hogy generációkon keresztül átörökítsék a szegénységet.

(Népszabadság)