„Hazatalál az igazság…"

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 45. évfordulójáról a temetőben lévő kopjafánál emlékeztek meg Dunaújvárosban. Kétszer. A mai tiszteletadást ünnepi közgyűlés követte a Városháza „C" szárnyában.

     Arról, természetesen, lehetne - és, tegyük hozzá, kellene is - vitatkozni, hogyan alakult ki az a sajátos dunaújvárosi tradíció, ezúttal azonban vessük meg keményen talpunkat a tényközlés talaján: idén is két ünnepségen tisztelegtek '56 hősei előtt az emlékezők.
     A Sztálinvárosi Elítéltek Közössége hívó szavára október 22-én, hétfőn délelőtt gyűltek össze a kopjafánál az ünneplők, hogy forradalom szabadságharcosaival, a mártírok hozzátartozóival együtt ünnepeljenek. A „hivatalos" ünnepséget ma délelőtt rendezték - ugyanott.
     A „Himnusz" dallamai után a Dunaferr iskola diákjai emlékeztek verses-zenés összeállítással a forradalom mártírjaira, a forrongás és harc napjaira, „az elmúlt száz év legnagyobb boldogságára", az előbb a semlegességet kihirdető, majd az újabb szovjet megszállás kezdetét jelentő támadást rádiószózatban hírül adó mártír-miniszterelnök Nagy Imrére, majd Pásztor Bertalan nyugalmazott tanár mondott személyes emlékekkel tűzdelt ünnepi beszédet az emlékműnél.
     Ezt követően a pártok, civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek helyezték el a tisztelet koszorúit és az emlékezés virágait - a helyi tradícióhoz híven együtt tisztelegtek az ifjú forradalmárok emléke előtt a város középiskolásai -, majd a „Szózat" eléneklése után a Városháza „C" szárnyában, ünnepi közgyűléssel folytatódott a tisztelgés.
     Az ünnepség keretében előbb Mihályi Győző színművész olvasta fel A magyar nép követelései című írást - az egységes nemzet kinyilvánításának e ma is megrázó dokumentumát, amely a bűnös politikusok felelősségre vonását éppen úgy követeli, mint a szovjet csapatok kivonását, az általános, egyenlő és titkos választásokat, a politikai perek felülvizsgálatát, valamint a vélemény- és sajtószabadság garanciáit -, ezt követően a muzsika percei következtek. A Sándor Frigyes Zeneiskola vonósnégyese - Petky Árpád, Jankovicsné Ádám Judit, Pomposné Lelena Erzsébet és Garzol Jenő - egy Händel- és egy Haydn-darabbal ünnepelt, majd ismét Mihályi Győző következett: Tildy Zoltán államminiszter rádióbeszédét és Nagy László Tűz című remekét tolmácsolta.
     A megemlékezés utolsó akkordjaként dr. Kálmán András mondott ünnepi beszéde következett: a polgármester döntően a város új, 2002. március 15-én felavatandó (!) '56-os emlékművével kapcsolatos „helyzetet" - vagyis az eredeti tervek szerint mára időzített avatás elmaradásának okait - elemezte, s csak záró gondolatában tért vissza az 1956-os hősökhöz: a zsarnok diktatúra minden formájának elvetése elemi kötelesség, mondta.

Kitüntetések

Ny. Zs.
(Dunaújváros Online Hírek)