Pedagógusbér: kész átverés show

Nemrégiben még a vízcsapokból is ömlött a hír: a pedagógusok a kormánytól eddig soha nem látott mértékű, 20 százalékos béremelést kaptak. A növekedés, mint a tárca új miniszterétől hallhattuk, minden bérelemre kiterjed. Vajon ez az emelés ténylegesen is növelte a jövedelmeket, vagy, mint annyiszor, a hír megint csak propagandafogás?

    A pedagógusok már az első őszi hónapban átvették átsorolásukat, a tényleges helyzettel azonban csak a szeptemberi bérük átutalása után szembesülhettek: ahogy az már lenni szokott, lett megint sértődés, panasz és perpatvar. "Úgy tűnik, a pedagógusok anyagi helyzetéről szóló beszéd a politika szimbolikus szférájába emelkedett. Mintha nem is az oktatók-nevelők részesednének a beígért béremelésekből, hanem az csak egy eleme lenne a mindenkori kormányok retorikájának, amivel a társadalom egészének üzengetnek." A fenti okfejtést egy tanárismerősöm vázolta, nem minden keserű indulat nélkül.
    Tény: az oktatási miniszter ország-világ előtt elhangzott ígérete ellenére a 20 százalékos emelés nem terjed ki az összes bérelemre, csak a garantált illetmény szorzójára. Ezt 1,19-ről 1,43-ra emelték. Csakhogy a pedagógusbér nemcsak ebből áll, hanem a különböző pótlékokból és túlóradíjakból. Így állhatott elő az a helyzet, hogy míg a közvélemény hatalmas béremelésről tud - mert erről hallott -, a pedagógusok többsége legfeljebb két-háromezer forinttal visz nagyobb fizetést haza.
    Szintén kevés szó esik arról, hogy az emelés - ezúttal is - furcsa "árukapcsolással" értendő: tíz százalékkal megemelkedett a kötelező óraszám is, igaz, a plusz két órát az idén még nem kell konkrét tantervi tevékenységgel kitölteni. És, mint azt a DO kérdésére Kósa Mihály, a Pedagógusok Szakszervezetének regionális elnöke elmondta, a szakszervezet fellépésének köszönhetően ez a helyzet a jövőben sem változik. Amin viszont sürgősen változtatni kellene: a nem tanári munkakörben dolgozók is részesüljenek a húszszázalékos béremelésből, mert róluk a kormány megint megfeledkezett. Az ő érdekük védelmében a Békés megyei szakszervezet országos aláírásgyűjtő akcióba kezdett, amihez csatlakozott a dunaújvárosi szervezet is.
    Egy, az iskolájában szakszervezeti titkár tanítónő a béremelés hatásáról kérdezve először kitért a beszélgetés elől, mondván, teljesen felesleges bármivel is érvelni. Állítása szerint a közvélemény pedagógusellenes:
    - Akármit is mondhatunk, az emberek csak azt szűrik le, hogy amúgy is túl vagyunk fizetve, állandóan emelik a bérünket, ráadásul az egész nyarunk szabad, munkaidőnk mindössze napi néhány óra, tehát fogjuk be a szánkat. Ez a béremelés és így egyszerűen lealacsonyító. Milyen társadalmi megbecsülése lesz a pedagógusnak, ha jövőre a minimálbér ötvenezer forint, és több évtizedes munka után fizetésünk alig e fölött lesz csak. Hogy álljunk ki a gyerek elé fásultan, fáradtan, kedvetlenül? Milyen mintákat fogunk mi a felnövekvő gyerekeknek közvetíteni, hogy akarunk mi úgy az EU-ba jutni, ha jövedelmünk a térségben is a legalacsonyabb?
    Kiss Kámán nyugdíjas korában is aktív középiskolai tanár "az állam piti ügyeskedéseként" fogja fel a béremelést:
    - Kisstílű, ugyanakkor döbbenetes, hogy így viselkedik diplomás emberekkel, akik feladata, hogy az állam értékrendjét képviseljék az ifjúság előtt. Ami történt, az ugyanakkor nem új keletű dolog, az állam mindig is ezt tette: kihasználta türelmünket és jóhiszeműségünket. Az ilyennek meg is van az eredménye. Csak azért működnek a középiskolák, mert sok nyugdíjas pedagógus vállal munkát és legfeljebb olyan fiatalok, akiknek még nincs meg a megfelelő végzettségük - holott pedagógustúlképzés van.

(Feltóti)
(Dunaújváros Online Hírek)