Rendőrségi korrupciós index

Az ORFK belső használatra készült korrupciós indexe szerint a lakosság százszor korruptabb a rendőrségnél. Más számítások szerint azonban a rendőrség korrupcióellenes intézkedései ellenére a 41 ezer fős szervezet munkatársai közül tizenháromszor annyi ellen indult eljárás korrupciós bűncselekmények miatt, mint ahány civillel szemben. A rendőrség illetékesei egyik számítást sem kívánták kommentálni.

     Az egymást követő kormányok az elmúlt években számtalan intézkedést tettek a korrupció visszaszorítására. Erőfeszítéseik eredményességét látszólag visszaigazolja az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika (eübs) is, amelynek tanúsága szerint 1998-ban 903, egy évvel később 610, a múlt esztendőben pedig csak 426 korrupciós ügyben hoztak jogerős ítéletet a bíróságok. E három évben a korrupciós esetek számánál lényegesen nagyobb mértékben csökkent az ismertté vált bűneseteké, azaz az összes ismertté vált bűneset között a vesztegetési ügyek aránya nőtt. Ennek azonban több oka is lehet. Az egyik: a hatóságok a korábbiakhoz képest sikeresebben léptek fel a korrupciós ügyekben, vagyis több vesztegetőt és megvesztegetettet fogtak el, mint korábban. A másik lehetséges magyarázat: a korábbiakhoz képest más bűncselekmények felderítésében sikeresebb volt a rendőrség.
     Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika (eübs) adatai alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a statisztikai javulást mi okozta. Egyáltalán javulásnak tekinthető-e a korrupciós esetek számának a csökkenése? Az eübs ugyanis az ismertté vált bűncselekményeket tartalmazza. Ebbe a statisztikába csak azok a bűnesetek kerülnek be, amelyekben a hatóságok már lezárták a nyomozást. A Fenyő-gyilkosság statisztikai értelemben például még nem számít ismertté vált bűncselekménynek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az eübs az adott évben ismertté vált bűncselekmények között két-három éve vagy még régebben elkövetett eseteket is megjelenít.
     A statisztika a korrupció lassú visszaszorulását mutatja. A közvélekedés szerint azonban korántsem történtek olyan kedvező változások e téren, mint amilyeneket a statisztikák sejteni engednek. Számtalan (állítólag) megtörtént eset forog közszájon arról, hogy egy-egy nagyobb összegű hitelfelvételkor a folyósított kölcsön tizedét „vissza kell csengetni" a bank ügyintézőinek, ha nem akarja a vállalkozó, hogy teljesíthetetlen feltételeket támasszanak vele szemben, vagy mérlegelés nélkül elutasítsák a kérelmét. A közlekedési rendőrök körében tapasztalt korrupció visszaszorítása érdekében már két éve megszüntette a Belügyminisztérium a készpénzes helyszíni bírságolást. Napjainkban a kisebb súlyú jogsértésért a rendőr helyszíni bírságként csekket ad át. Ennek ellenére ma is tudható, hogy egyes rendőröknél mennyiért lehet „helyben elintézni" az ügyet.
     Nyilvánvalóan a kormány sem gondolja komolyan, hogy az intézkedései nyomán csökkent három év alatt kevesebb mint a felére az ismertté vált korrupciós ügyek száma. Ha nem így lenne, akkor nem rendelte volna el az idén - a korrupció elleni intézkedési csomag részeként - a köztisztviselők és a hivatásos állományúak vagyonbevallását.
     Az elmúlt években számos felmérés készült a rendőrségi korrupcióról. Ezeknek a megállapításait sok esetben vitatták a rendőrség vezetői. Nemegyszer maguk a kutatást végzők is elismerték: nem sikerült kellő nagyságú mintát venniük, kérdőíveiket sokan még névtelenül sem voltak hajlandók kitölteni. Az egyik felmérés tanúsága szerint a rendőrök olykor még egymást is lefizetik. A kutatók interjúkat készítettek olyan rendőrökkel, akiktől parancsnokuk részesedést kért a szolgálatuk alatt összegyűjtött kenőpénzből, másoknak azért kellett pénzt adniuk vagy szexuális szolgáltatást nyújtaniuk felettesüknek, hogy „jövedelmezőbb" munkakörbe kerülhessenek. Az ORFK - e tanulmány megrendelője - vitatta a tudósok megállapításait, amelyekből az derült ki, hogy a rendőrök 97 százaléka hallott már rendőrségi korrupcióról, de csak három százalékuknak volt személyes élménye e téren. A felmérés szerint a rendőrök 25-30 százaléka korrupt.
     A rendőrség nemrég elkészítette saját és a civil társadalom korrupciós indexét. Azt vizsgálták, hogy az összbűnözésből hány százalékot tesz ki a rendőri bűntettek aránya, és hogy százezer lakosra, illetve a rendőrség teljes állományára hány korrupciós bűncselekmény jut. E többszörös indexálás eredményeképpen az derült ki, hogy a civil társadalom százszor korruptabb a rend őreinél. Egy névtelenséget kérő rendőri vezető szerint azért ilyen kedvező a kép, mert a testület tagjai létszámarányukhoz képest kevesebb bűncselekményt követnek el, mint a lakosság egésze. A tisztviselő kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy miért kell a korrupciós index meghatározásakor figyelembe venni azt, hogy a vizsgált csoport (jelen esetben a rendőrség) milyen más bűncselekményeket követett el.
    A fentiekkel szemben, ha csak a százezer lakosra, illetve a 41 ezer rendőrre jutó korrupciós esetek számát vesszük figyelembe, az derült ki, hogy tizenháromszor több korrupciós ügyben jártak el rendőrökkel, mint civilekkel szemben.
     Az ORFK illetékesei szerint az elmúlt években bevezetett intézkedések hatására csökkent a rendőri korrupció. Ma már minden megyében vannak belső ellenőrzési egységek, és a korábbinál lényegesen magasabb bérek miatt „már megéri vigyázni az állásra". A parancsnokok az állásukkal, de legalábbis a beosztásukkal játszanak, ha nem ellenőrzik beosztottjaikat, és ha nem veszik észre beosztottjaikon a korrupcióra utaló jeleket. Ilyen és hasonló okok miatt az elmúlt két évben legalább kétszáz alparancsnok és középvezető volt kénytelen távozni posztjáról, állítják az ORFK-n. A konkrét eseteket azonban azért nem hozták nyilvánosságra, mert „akkor a sajtó megint a rendőri korrupcióról cikkezett volna, és nem arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a visszaszorítása érdekében".

Fekete Gy. Attila
(Népszabadság)