Nincs bírság, ha a rokon vezetett

A Belügyminisztérium (BM) felülvizsgálati kérelem benyújtását fontolgatja a Legfelsőbb Bíróság azon ítélete ellen, amely azt mondta ki: gyorshajtás miatt nem indulhat eljárás, ha valaki azt állítja, hogy lefotózott kocsiját egy rokona vezette. Mivel senki nem köteles hozzátartozójára vallani, az adatszolgáltatás és a büntetés kifizetésének megtagadása esetén az autót nem tilthatják ki a forgalomból - mondta ki közvetve a bíróság.

    Egy gépjármű-tulajdonos még 1998-ban azért fordult a bírósághoz, mert jogszerűtlennek találta, hogy autóját kivonták a forgalomból. Az ügy előzménye, hogy a kocsit gyorshajtás miatt lefotózták, ám az érintett a rendőrség felszólítására csak annyit közölt: a járművet közeli hozzátartozója vezette. Ezt követően határozatban tiltották ki az autót a forgalomból, mire a döntés ellen a tulajdonos a bírósághoz fellebbezett. A határozatot első fokon helybenhagyták, a Legfelsőbb Bíróság (LB) azonban több ponton is kifogásolta az eljárást. A közelmúltban hozott ítélet szerint a rendőrség jogsértést követett el, mert úgy kérte a vezető adatait, hogy a tulajdonost a jogairól és kötelezettségeiről, valamint az adatkérés céljáról sem tájékoztatta. Miután a hatóság eljárása során alapvető alkotmányos jogokat korlátozott, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte.
    Az LB iránymutató döntésében felhívta a figyelmet arra, hogy az állampolgár államigazgatási, szabálysértési és büntetőeljárásban sem köteles magát, illetőleg közeli hozzátartozóját szabálysértéssel vagy bűncselekmény elkövetésével vádolni. A vallomástétel megtagadása ebben az esetben alkotmányos alapjog, amelyről az eljáró hatóságnak tájékoztatást kell adnia. A rendőrség a szabálysértési eljárás során ugyancsak köteles közölni, hogy pontosan milyen okból kéri a járművezető adatait.
    Mindezt a BM illetékesei sem vitatják, és már eddig is tudomásul vették: aki azt állítja, hogy a gyorshajtás miatt lefényképezett kocsiját egy közeli rokona vezette, azzal szemben nem indulhat szabálysértési eljárás. A rendőrség viszont ezekben az esetekben kitiltotta az autót a forgalomból, így mindenki megfontolhatta: kifizeti-e a bírságot, vagy inkább fél évre lemond a kocsiról, és vállalja az ismételt forgalomba helyezés költségeit.
    A rendőrség fenti gyakorlata azonban ellentmond a közúti közlekedési nyilvántartásokról szóló törvény azon passzusának, amely kimondja: a jármű forgalomból történő kitiltásának csak akkor van helye, ha adatszolgáltatási kötelezettségének a tulajdonos önhibájából nem tesz eleget. Azt viszont nem lehet senkinek terhére róni, ha alkotmányos jogával élve nem vall magára vagy a rokonára - fejtette ki az LB. Egyébként ezt a lehetőséget az autós minden olyan esetben kihasználhatja, amikor a vezető személyének azonosítása nélkül állapítják meg a szabálysértést (ilyen például a tilos jelzésen áthajtás és a szabálytalan parkolás is).
    Információnk szerint a belügyi tárcánál az ítélet nyomán vizsgálják, hogy az adatszolgáltatás megtagadása esetén - a szabálysértési eljárás helyett - kitilthatják-e a járművet a forgalomból. Elképzelhető, hogy erre a hatályos szabályozás mellett nincs törvényes lehetőség, a szakértők azonban a kérdés megválaszolásán még dolgoznak. Mindazonáltal a szabálysértők a büntetést ebben a helyzetben könnyűszerrel elkerülhetik, a jármű kitiltása miatt pedig jó eséllyel pert indíthatnak. A BM illetékesei ezért fontolóra vették azt a lehetőséget is, hogy az LB ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be, a bíróságtól kérve a választ arra: egyáltalán van-e mód szabálysértés esetén kivonni az autót a forgalomból.

(Népszabadság)