Ünnepelt a tudomány

A tudomány művelése a hétköznapokban címmel rendeztek ma nagyszabású konferenciát a Dunaújvárosi Főiskolán. A plenáris ülésen részt vett a DO is.

Előttem az elődjük

    A tudomány napja idén is remek apropót szolgáltatott ahhoz, hogy nagyívű tudományos konferenciára várja a különféle ágak művelőit az eseménynek otthont adó intézmény, a város önkormányzata, a Dunaferr Rt., az OMBKE helyi szervezete, valamint a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara. A vonzó cím - amely egyszerre utal a tudományos eredmények rohamos térhódítására, valamint a napi praxisra a tudományok művelői részéről -, valamint a plenáris ülés keretében terítékre kerülő témák eredményeként zsúfolásig megtelt a főiskola nagy előadója: prof. dr. Michelberger Pál akadémikus tudománytörténeti summázata, valamint az abból levont következtetés - miszerint a gazdaságosság szempontjai mellett jelentős „korlátokkal" (etikai, környezetvédelmi kötelmekkel) is számolnia kell a tudósnak (mielőtt leírja humaniódák szaporítását vagy közzéteszi a weben az otthon elkészíthető protonágyú elkészítésének fázisait - a tudósító gonosz megjegyzése).
     Több nyugat-európai vizsgálat mellett egy átfogó hazai kutatás eredményeit is vázolta dr. Benedek András, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára a szakképzés fejlődésének trendjeit elemző előadásában: a legfontosabb tényezőnek az informatikai ismeretek radikális térhódítását, valamint az idegennyelv-tudás „kötelezővé" válását tartotta, s külön kitért az „oktatási ipar" eddig jórészt kiaknázatlan lehetőségére - ideértve a távoktatás elképesztő perspektíváit.
     Kicsit borult a program: más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson dr. Lánszki Imre, a környezetvédelmi tárca kabinetfőnöke, a CIB-bankkal kötendő, a DO hasábjain már vázolt megállapodás aláírási ceremóniájára utazott Tóth László, a Dunaferr Rt. vezérigazgatója. A vállalatcsoport vezérigazgató-helyettese, dr. András István az emberierőforrás-menedzsment trendjeit - illetve a Dunaferr kapuin belüli megvalósulását - foglalta össze remek képanyaggal körített, a laikus DO-tudósítók számára is követhető beszámolójában. Előadásából kirajzolódott: a vállalatcsoporton belül működő rendszer nemcsak összegyűjti és rendszerezi az emberi erőforrásokkal kapcsolatos információkat (tudták, hogy a vasgyárban 28 hatvan év feletti dolgozó dolgozik, a fizikai állomány 8 százaléka mester, a foglalkoztatottak 3,4 százaléka egyetemi, 10,3 százaléka főiskolai diplomával bír, míg 0,7 százalék még a nyolc általánost sem fejezte be? - mert én nem), de ezek az adatok a Dunaferr-stratégia egyik fontos szegmenség is képezik.
     A korábbi előadások mindegyikén felmerült az „élethosszig tanulás" mint kívánatos program és lehetséges alternatíva - az oktatás dunaújvárosi szerkezetét, a város oktatáspolitikáját dr. Kálmán András polgármester ismertette a tanácskozás résztvevőivel. A gazdagon okadatolt, ráadásul a vonatkozó törvényhelyekkel is alátámasztott mondandó két fontos területet érintett: az egyik a város státusza (amely átalakulóban van: a megyei jogú város konstansa csak a látszat, felszín, az alrégió-központság jelenéből tartunk az interregionális szerep kívánatos jövője felé), a másik az e státusszal-folyamattal összefüggő oktatási struktúra, illetve ennek alakulása. A polgármester a demográfiai főszámok alakulását, valamint a költségvetési mutatók romlását jelölte meg az oktatási intézményrendszer szűkítését eredményező döntés két fő okaként - miközben a szakmai ellátottságot jónak, az óvodai és általános iskolai „kínálatot" színesnek ítélte.
     A plenáris ülés utolsó előadását dr. Jobbágy Lajos osztályvezető főorvos tartotta - a korszerű fájdalomcsillapító stratégiákról -, délután pedig hat szekcióban, összesen kilenc csoportban folytatódott a tanácskozás a tudomány ünnepén.

Ny. Zs.
(Dunaújváros Online Hírek)