Adat, kommunikáció, együttműködés

Nagyszabású tanácskozással ünnepelte a Kistérségi Információs Rendszer megvalósíthatósági tanulmánynak elkészültét az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Alapítvány: a konferencia összes előadója egyetértett abban, hogy az adatszolgáltatás és kommunikáció új formái áttörést hozhatnak a regionális együttműködésben. A DO-tudósítót majd szétfeszítette a mája.

Kormányzati szándék

    Ha csak a tanácskozáson elhangzott legfontosabb kulcskifejezésekre gondolok - az információs struktúrák és fejlesztések; felhasználói rugalmasság; döntéshozói és állampolgári kommunikáció; interregionális kapcsolatok -, máris jókedvre derülök: az új kommunikációs formák és rendszerek térhódítása csak nem áll meg a döntéshozói ajtók küszöbén, ordította az egész tanácskozás.
    De menjünk sorjában: a kistérségi alapítvány sikerrel vett részt a Fejér megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán, a támogatásból elkészült a Kistérségi Információs Rendszer (KIR) megvalósíthatósági tanulmánya, ezzel párhuzamosan a HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület beszerezte azokat a hardvereszközöket és szoftvereket, amelyek segítségével a KIR mintarendszere a térség három településének bevonásával - Dunaújváros, Rácalmás, Nagyvenyim - munkába állítható. Van tehát ok az ünneplésre - amelynek formájául egy szakmai/felhasználói tanácskozást választották a ma délelőtti program szervezői.
    Szekeres György alpolgármester köszöntőjében egyértelmű szakmai sikernek könyvelte el a KIR létrejöttének e fontos állomását: mint elmondta, kivált a gazdasági együttműködés és a turizmusfejlesztés területén tartja hatékony eszköznek az új rendszert. Az állami szerepvállalás fontosságáról - és az „alulról jövő kezdeményezések" támogatásáról - beszélt a tanácskozás résztvevőinek Perlaki Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal Információs Kormánybiztosságának (IKB) stratégiai főtanácsadója. Mint beszámolójában elmondta, az IKB hét témakörből álló helyzetelemző-stratégiai „programcsomagban" foglalta össze az információs társadalom lehetőségeire és kihívásaira adott kormányzati választ, ezek közül az egyik fontos terület az önkormányzatoké. A főtanácsadó beszámolt az „országportál" várható idei elindulásáról, beszélt a legújabb pályázatokról (és pályázati tervekről) - mondandójának fókuszpontjában végig a hálózati kommunikáció mindennapivá válása állt.
    A regionális szerepvállalás fontosságát, ezen belül is a kistérségi együttműködés lehetőségeinek kihasználását emelte ki beszámolójában Kuti Csaba, a dunaújvárosi programot is támogató Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (s egyben a Veszprém Megyei Önkormányzat) elnöke, Fertő László, a megyei területfejlesztési tanács (és a megyei önkormányzat elnöke) pedig - a mai tanácskozáson elsőként - a „paradigmaváltás" kifejezéssel illette (teljes joggal - Ny. Zs.) az információs társadalom jelenünket is alapjaiban érintő folyamatait. A megyei tervek közül a közigazgatás és az önkormányzati munka hatékonyságát növelő fejlesztéseket emelte ki, megemlítette, hogy készül a megyei portál (a DO kérdésére a tanácskozás után elmondta: várhatóan januárban kerül a hálóra), és a tervek között szerepeltette egy megyei projkektiroda létrehozását is.
    Tóth László, a Dunaferr vezérigazgatója helyett Rohonczi Sándor koordinációs főmérnök - a térségfejlesztési alapítvány kuratóriumi elnöke - vázolta a vállalatcsoport szerepét a térségfejlesztésben. Mint elmondta, a Dunaferr gazdasági érdekein túlmutató szerepet vállal a területfejlesztésben, ezt igazolja többek között a vállalatcsoport támogató segítségével létrehozott és működtetett társadalmi és lobbiszervezetek hálózata. Az előadó a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést nevezte meg a területfejlesztéssel kapcsolatos Dunaferr-stratégia legfőbb elemének.

Három úr aláír

    A tanácskozás második felében került sor a szűkebb értelemben vett technológiai beszámolókra: a KIR megvalósíthatósági tanulmánya alapján készült - jelenleg modell-állapotban lévő - rendszert az alkotóközösség részéről Mészáros Virág és Kókai Lászlóné mutatta be. Mint előadásukból kitűnt, a KIR-t egy pályázattámogató rendszer, egy adatbank és egy kommunikációs struktúra alkotja. A megvalósíthatósági tanulmány előkészítése - mint az előadóktól később megtudtuk - 1999-ben, a gyakorlati kivitelezés tavaly márciusban kezdődött. A rendszer a kapcsolódó hardver- és szoftvereszközökkel, megfelelő emberi erőforrás (felhasználó) kezében tehát alkalmas az együttműködés legelemibb és legkorszerűbb formáinak megvalósítására, állították a modell készítői. E ponton lép be a történetbe a Ferrinfo Rt., a Dunaferr informatikai szolgáltatója: mint Székely Attila ügyvezető előadásában vázolta, mind az üzemeltetés, mint a fejlesztés és tanácsadás területén képesek és készek segíteni a kistérségi tervek megvalósulását.
    A tanácskozás után írták alá az együttműködő partnerek a KIR működtetését biztosító eszközök átadásáról szóló megállapodást: a dokumentumot Dunaújváros képviseletében Szekeres György, valamint Schrick István, Rácalmás, és Rauf Pál, Nagyvenyim polgármestere szignózta.
    Az ünnepélyes pillanatokat követő tájékoztatón a DO kérdésére Rohonczi Sándor elmondta: egy Komárom és egy Veszprém megyei kistérséggel együttműködve kerül sor a modell „éles" kipróbálására, azt viszont jósolni sem lehet, a kistérség többi települése mikor és milyen formában csatlakozhat a rendszerhez. S egyelőre még az is kérdés, mennyire lesz nyitott/publikus a struktúra (a nyilvános adatok „csont nélkül" kerülhetnek a már említett megyei, illetve régiós portálokra). Rauf Pál és Schrick István lapunk kérdésére egybehangzóan jelentette ki: bár bíznak a fejlesztéseket célzó támogatások sikerességében, a szűkös önkormányzati források ellenére saját erő mozgósításától sem riadnak vissza a kísérlet sikere érdekében - mint mondták, a fejlesztéseket településük jövőjét alapjaiban befolyásoló tényezőnek tartják.

Ny. Zs.
(Dunaújváros Online Hírek)