Csökkenhet Magyarország tőkevonzó képessége
A növekvő politikai instabilitás és az emelkedő munkaerőköltség miatt a
magyar gazdaság eddigi előnyös helyzete elenyészhet - véli az Economist
Intelligence Unit. Ugyanakkor a befektetők rohamot indítottak a 15 éves
államkötvényért.
A magyar gazdaság versenytársaival szemben eddig elért
előnye elenyészhet - véli az Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist
folyóiratot is kiadó londoni gazdaságelemző csoport. Véleményük szerint
ez annak ellenére bekövetkezhet, hogy Magyarország jelenleg Észtország
után a második a 27 kelet-európai ország üzleti környezetét összehasonlító
rangsorban. A kutatók szerint a politikai kockázat növekedése, a nehezen
megteremtett makrogazdasági stabilitásra leselkedő veszélyek és a munkaerőköltség
növekedése miatt Magyarország vonzereje csökkenhet a külföldi befektetők
szemében.
Eddig sok külföldi tőke érkezett
A közvetlen tőkebefektetések következtében ma már a
külföldi tulajdonú vállalatok a külkereskedelem több mint 70 százalékát
adják, és a GDP mintegy 33 százalékát állítják elő, a magánszektorban pedig
a munkaerő 25 százalékát foglalkoztatják. Külföldi tulajdonosok ellenőrzik
a távközlés 90, a pénzügyi szektor 70, az ipar 66, az energetika 60 és
a kereskedelmi szektor 50 százalékát.
Kedvezőtlen a politikai klíma
Az EIU szerint a kormánykoalíción belüli feszültségek
megterhelték Magyarország eddigi stabil politikai helyzetét. A Fidesz-Magyar
Polgári Párt észrevehetően tekintélyelvű vonást mutat az ellenzékkel fenntartott
viszonyában, a médiával és a helyi önkormányzatokkal szembeni magatartásában,
populista gazdasági hajlamú, időnként pedig meggondolatlan külpolitikai
retorikát alkalmaz.
A tanulmány szerzői szerint előfordulhat, hogy jövőre
sem a Fidesz, sem az MSZP nem tud stabil kormányt alakítani, sőt az sem
zárható ki, hogy a jelenlegi kormánypárt szerencsét próbál a szélsőjobboldali
MIÉP-pel, s ezzel kockára teszi az ország Európai Uniós csatlakozását.
A politikai kockázat pedig igenis számít a külföldi befektetők szemében.
Egy idei, a német tulajdonú magyarországi nagyvállalatok körében végzett,
felmérés eredménye szerint a befektetők számára fontosabb a politikai stabilitás,
mint a piaci részesedés vagy a szakemberek elérhetősége.
Lassuló reformok
A magyar gazdaság az egyik legliberálisabb a térségbeliek
közül, ám a reformok érezhetően lelassultak. A kormány többször is beavatkozott
a gazdasági folyamatokba, az árak ellenőrzésével csökkenti az inflációt,
miközben késik a távközlés és az energiaszektor liberalizációja is. Ráadásul
a kormány elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy a fellendülés nyomán keletkező
többletbevételeket az alapvető költségvetési problémák megoldására használja
fel. Erre pedig - a lassuló gazdasági növekedés mellett - most már kicsi
az esély. A brit szakértők véleménye szerint a választáshoz kapcsolódó
fiskális lazítás kockára teheti a makrogazdasági eredményeket.
Kelendő volt a 15 éves államkötvény
Az EIU-hoz képest kevésbé pesszimisták a magyarországi
befektetők, akik valóságos rohamot indítottak az először tegnap kibocsátott
15 éves államkötvényért. A vártnál is nagyobb keresletet jelzi, hogy az
aukción a meghirdetett 12 milliárd forintnyi mennyiségre 45 milliárd értékű
ajánlat érkezett. Az Államadóság Kelező Központ (ÁKK) pedig a nagy érdeklődés
miatt 4 milliárd forinttal megemelte az értékesítendő mennyiséget. Az így
kialakult 6,81 százalékos átlaghozam - ahol a legalacsonyabb elfogadott
hozam 6,78, a legmagasabb pedig 6,84 százalék lett - pedig a alacsonyabb
lett a korábban vártnál. A 2017. november 24-én lejáró papír évente fizet
kamatot. A 15 éves kötvényt a megfelelő sorozatnagyság és likviditás elérése
érdekében az idén két aukción, a következő két évben pedig várhatóan évente
három-négy alkalommal hirdetik meg. A jelentős külföldi érdeklődés mellett
a biztosítók voltak aktívak. Az utóbbi befektetők számára az új lejárat
különösen a biztosítástechnikai tartalékoknál hasznos.
Az ÁKK korábban bejelentette: több évre szóló
adósságkezelési stratégiát készít, arra törekedve, hogy az adósságfinanszírozási
struktúrában növekedjen a hosszú futamidejű, alacsony költségű állampapírok
aránya. Erre lehetőséget ad, hogy Magyarország átkerült a befektetői kategóriába.
Az ÁKK még mindig nem hozta nyilvánosságra a jövő évre vonatkozó finanszírozási
tervét. Az elsődleges forgalmazók szerdán megkapták a januári adatokat.
A jövő januártól megszűnik a kétéves kötvény, ehelyett a hároméves papírokból
kéthetente tartanak aukciót.
Domokos László
(Figyelőnet)
|
