Percenként hárommillió forint plusz

A Vitatott tehercsökkenés című, általunk is közölt VG-cikkre reagált Varga Mihály pénzügyminiszter, akinek írását a DO is közli.

   Oláh Gábor újságíró elemzést szentelt (VG, 2001. november 6.) annak a mondatomnak, amely egy napilapnak adott interjúban hangzott el. A mondat arról szólt, hogy a magyar kormány 1999-től jelentős mértékben csökkentette a lakosság és a vállalkozások terheit, ezen túlmenően pedig gazdaságfejlesztési célokból többlettámogatást adott a vállalkozásoknak. „Ha csak az elmúlt három évet tekintem, közel 1500 milliárd forintot hagyott a magyar kormány adó-, járulék-, illeték- és vámtehercsökkentés formájában a gazdaságban."
   A cikkíró feltételezi, hogy az általam közölt szám mögött nincsenek adatok, és a Pénzügyminisztérium munkatársainak most kell ezeket összeszednie. Ez naiv és téves feltételezés. Ezúton is szeretném megnyugtatni az újságírót: kijelentésem megtételekor már konkrét összesítésekkel rendelkeztem. A tények még az 1500 milliárd forintnál is kedvezőbb helyzetet mutatnak. Nézzük hát tételesen, mennyi pénzt hagyott a kormány -- összevetve az 1998-ban örökölt helyzettel -- 1999--2002 között a családoknál és a vállalkozásoknál.

   Adó- és vámrendszer-módosítások
   Kezdjük először a legérzékenyebbnek tekintett személyi jövedelemadóval. A magyar kormány 1999-től visszaállította a családok támogatását, a gyermekek után járó adókedvezményt. Az adócsökkentés összege 1999-ben 33,3 milliárd forint volt, míg 2000-ben az érintett családok ilyen jogcímen közel 50 milliárd forint összegű további adótámogatásban részesültek. A 2001-re jóváhagyott mértékek alapján a kedvezmény tervezett összege mintegy 82,2 milliárd forint lesz. Az adótábla 2002. évi valorizálásának hatása 2002-ben mintegy 0,8 milliárd forinttal növeli az érvényesíthető kedvezmény összegét. Így a lakosságnál maradó összeg a családi kedvezmény által 2002-ben 83 milliárd forint. A kedvezmény összesített hatása 1999--2002 között 248,5 milliárd forint.
   Az adótábla 2001. évre megvalósított valorizálása 31 milliárd forint megtakarítást jelent a lakosság számára, ugyanez 2002-re 58 milliárd, összesen 89 milliárd a valorizáció hatása. Számoljuk ehhez hozzá a nyugdíjak adómentesítésére tett módosítást, amely 2002-ben 14,6 milliárd forintot jelent. A javaslat alapján közel 320 ezer nyugdíjas munkavállalónak nem kell adója kiszámításakor jövedelmét a nyugdíjával összevetni.
   A lakáshitelek visszafizetéséhez kapcsolódó adókedvezmény 3,4 milliárd forint tehercsökkenést jelent, amely több szakértő véleménye szerint is az alsó értéke lehet a ténylegesen igénybe vett kedvezménynek. Ugyanebben a körben érdemes feltüntetni az iskolakezdési támogatás módosítását. A természetbeni juttatásként nyújtott iskolakezdési támogatás adómentességének bevezetése 2002-től évi 1,2 milliárd forintot jelent a gyermekeket nevelő szülők számára.
Ugyancsak a személyi jövedelemadó-módosítások közé tartozik az átalányadózás kiterjesztése. Ennek a lépésnek következtében 2000-ben 0,3 milliárd forinttal csökkent az egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettsége. Szintén az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket érinti -- amennyiben tételes költségelszámolást alkalmaznak --, hogy számukra a gyorsított értékcsökkenési leírás összeghatára 100 ezerről 200 ezer forintra történő emelése 0,3 milliárd forinttal csökkentette a központi költségvetés bevételi oldalát.

   Beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmények
   Az egyéni vállalkozóknál az adómegtakarítás évenként 1,6 milliárd forint, amely 2001--2002-ben 3,2 milliárd forintot jelent. A beruházási hitelek kamatához kapcsolódó adókedvezmény évenkénti hatása 0,1 milliárd forint. A beruházáshoz kapcsolódó kedvezmények a két évben összesen 3,4 milliárd forinttal csökkentik az egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségét. Ehhez társul még kiegészítésként a kormány nyári döntése alapján a családi mezőgazdasági vállalkozások kedvezménye, amely 2002-ben 0,2 milliárd forinttal javítja ezen vállalkozások működési feltételét.

   Társasági adó
   A vállalkozásokat érintően a társasági adótörvény módosításaként megjelenő, a számviteli törvénnyel összefüggő egyszerűsítések 16 milliárd forint megtakarítást eredményeznek 2001-ben. További könnyítést jelent, hogy a beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény bevezetése 2001-ben 31,4 milliárd, 2002-ben 39,3 milliárd forint adómegtakarítást jelent. A két év viszonylatában a hatás összesen 70,7 milliárd forint. A beruházási hitelek kamatához kapcsolódó adókedvezmény a 2001. évben 2,2 milliárd, a 2002. évben pedig 5,2 milliárd forint adókönnyítést jelent a vállalkozások számára. A 2001--2002-ben a beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezmény összesen 7,4 milliárd forint támogatást jelent a vállalkozásoknak.

   Jövedéki adó és illetékek
   Az üzemanyagok árában lévő jövedéki adó emelésének elhalasztása 2001-ben 23,8 milliárd, 2002-ben 22,8 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál és a lakosságnál. Két viszonylatában összesen 46,6 milliárd forint adókedvezményt jelent a gépjármű-tulajdonosok számára. A vagyonszerzési illetékek körében a kormányprogram otthonteremtés elősegítését tartalmazó céljaival összhangban 1999-től bevezetésre került a fiatalok első lakásvásárlásához kapcsolódó illetékkedvezmény jogintézménye, amelynek évenkénti hatása 3 milliárd forint, ez összesen ebben a kormányzati ciklusban 12 milliárd forint kedvezményt jelent a lakosságnak. 2001-től a polgárokat a 30 millió forintnál nem értékesebb új építésű lakás vásárlása esetén nem terheli vagyonszerzési illeték. Ennek éves hatása 2 milliárd forint, amelynek összege így 2001--2002 viszonylatában 4 milliárd forint. Az ár és belvíz kárainak enyhítése céljából pedig a természeti katasztrófa során megsemmisült lakás pótlására vásárolt lakás után a polgároknak nem kell illetéket fizetni, ennek évenkénti hatása 0,3 milliárd forint. Ez a tétel az 1999--2001. évi költségvetési bevételeket közel 1 milliárd forinttal csökkenti.

   Helyi adók
   A helyi adókat érintő lehetséges változtatások mozgástere az önkormányzati önállóság miatt meglehetősen szűk. Ebből adódóan ennél az adónemnél elsősorban az adminisztráció csökkentésére helyeződött a hangsúly. A vállalkozóbarát adókörnyezet kialakítása érdekében tett intézkedések közül kiemelhetem a kezdő vállalkozókra 2001-től érvényes könnyítést, miszerint a kezdés évében nem kell helyi iparűzési adóban és a vállalkozók kommunális adójában adóelőleget fizetniük. A kisvállalkozások adminisztrációs terheit enyhíti, hogy az iparűzési adóban is választhatnak átalányadózást.

   Gépjárműadó
   A gépjárműadó szempontjából meghatározó a kormányprogram azon célkitűzése, amely szerint közvetlen és közvetett eszközökkel is elő kell segíteni a korszerű és takarékos gépjárműállomány kialakítását. Ennek megfelelően 1999-től a legkorszerűbb környezetvédelmi normáknak megfelelő kisteher-gépjárművek, valamint az autóbuszok is adókedvezményben részesülnek. 2001-től pedig a jelenlegi legszigorúbb környezetvédelmi normáknak is megfelelő járművek a korábbinál nagyobb - 60 százalékos - adókedvezményben részesülnek. Évenkénti bevételi hatás: 0,5 milliárd forint. A 2001. és 2002. évben összesen 1 milliárd forint kedvezményt jelent a gépjármű-tulajdonosok számára.

   Vámszabályozás
   A különböző jellegű vámkedvezmények nyújtására a hatályos vámtörvény ad felhatalmazást, mely szerint vámkedvezmény a belföldön elegendő mennyiségben nem előállítható, a termelési szerkezet átalakítását, a munkahelyteremtést és a környezetvédelem érdekét szolgáló behozatalhoz nyújtható. Az ilyen jellegű igények a Külügyminisztérium vezetésével működő tárcaközi vámtarifa-bizottság javaslata alapján kerülnek elfogadásra. Olyan jellegű tevékenységekhez kapcsolódnak kedvezmények, mint a járműgyártás, az elektronika, a televízió- és telefongyártás. Ezek alapján 1998-ban 13 milliárd, 1999-ben 22 milliárd, 2000-ben 34 milliárd forint vámkedvezményt vehettek igénybe a gazdálkodók. Ezek a vámkedvezmények költségvetési bevételkiesést jelentenek, de a kormány számára olyan eszközt is, amellyel fejlett technológiájú, az exportorientációjú feldolgozóipar fejlődését segíthetjük.

   Bérterhek alakulása
   Az egyik legfontosabb terület, amellyel a gazdaság szereplőit segítettük, a közterhek, ezen belül is különösen a bérterhek csökkentése volt. A számításoknál pozitív hatásként kell figyelembe venni a munkáltatók által fizetett járulék fizetését és a munkaadói járulék 4-ről 3 százalékra csökkenését (az 1998-as 39-ről 2002-re 29 százalékra). Természetesen érdemes az itt számított csökkenést az egészségügyi hozzájárulás emelkedésével korrigálni. Ebben az esetben a számítások végeredményeként 1999-re 61,8, 2000-re 47,65, 2001-re 110,7 és végül 2002-re 179,85 milliárd forintos közteherfizetés-megtakarítás adódott. Ezek a tételek együttesen a kormányzati ciklus ideje alatt mintegy 400 milliárd forintos munkáltatói tehercsökkenést eredményeztek.

   Vállalkozások támogatása
   A gazdaság szereplőinél hagyott többlethez mindenképpen érdemes hozzászámítani azokat a támogatásokat, amelyek pluszforrásként jelentkeztek az 1998 előtti állapotokhoz képest. Ennek az összesítésnek részét képezi a gazdálkodószervezetek támogatása, a támogatási célprogramok felhalmozási és működési pénzeszközeinek átadása, az elkülönített állami pénzalapok pluszként megjelenő vállalati támogatása, elsősorban a munkaerő-piaci alap aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei. Ezek körében lehet azokkal a tételekkel is számolni, amelyek a korábbi támogatásokhoz képest a Széchenyi-terv különböző alprogramjaiban jelentek meg pluszforrásként. Nem elhanyagolható tételként itt említem meg a kamarai tagdíj megszüntetéséből, valamint az autópályás matricarendszer bevezetéséből származó megtakarításokat, amelyek ebben a periódusban 26 milliárd forint tehercsökkenést jelentettek.

   Végezetül végezzünk egy rövid fejszámolást. Az előbb általam felsorolt tételek összességükben mintegy 5130 milliárd forintot jelentettek a lakosság és a vállalkozások számára. Úgy is fogalmazhatok: a családok és a vállalkozások 1998-hoz képest megnövekedett támogatása az éves bruttó hazai termék egyharmadát érte el az elmúlt három és fél évben.
   Végezzünk most egy rövid számítást. Ha az 1999 január 1-jétől 2002 májusáig tartó napokat összeadjuk, ezeket megszorozzuk a kisebb időegységek megfelelő számaival, megkapjuk ennek a periódusnak másodperceit. A másodperceket elosztva a lakosságnál és vállalkozásoknál hagyott összegekkel, azt kapjuk, hogy ez a kormány másodpercenként 48 868 forinttal többet hagyott a gazdaságban, mint elődje. Azaz némi kerekítéssel percenként 3 millió forinttal több a családokat és a vállalkozásokat gyarapította.

   Oláh Gábor újságíró kollégái szerint nagyon gyorsan dolgozik. Feltételezem - ha szükséges, majd megcáfol -, hogy cikke megírásához egy órára volt szüksége. Talán őt sem tölti el szomorúsággal, hogy cikkének megírása alatt 176 millió forinttal több maradhatott a gazdaságban.

Varga Mihály
(Forrás. Világgazdaság)