A tehetősek fogyasztása nőtt

Összességében nő a fogyasztás Magyarországon, de ez javarészt a tehetősebb polgárok bővülő vásárlásairól tanúskodik. Igaz, a tisztánlátást a meglehetősen elterjedt családi „vállalkozások", bt.-k „fogyasztói beruházásai" is nehezítik.

     Növekszik a lakossági fogyasztás - mutatják a KSH adatai, de a részletesebb vizsgálatok időigénye, hosszabb átfutása miatt egyelőre nehéz képet alkotni arról: kiknek, mely társadalmi csoportok tagjainak köszönhető ez a bővülés, vannak-e esetleg „hoppon maradó" rétegek.
      A tavalyi év folyamatairól árulkodó háztartás-statisztikai felvételek szerint 2000-ben a háztartások folyó fogyasztási kiadása csaknem egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az „egyéb folyó fogyasztási kiadások" egy főre jutó értéke 15 százalékkal, volumene mintegy négy százalékkal nőtt. Ezen belül három százalékkal gyarapodtak a ruházati kiadások, nyolc százalékkal az egészségügyi és testápolási, hét százalékkal pedig a közlekedési és hírközlési költések.
      A KSH által használt „háztartások folyó fogyasztási kiadásai" kategória nem tartalmazza a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított pénzt, ám ennek mértékére is lehet következtetni abból, hogy az élelmezésre és lakásfenntartásra fordított kiadások tavaly „csak" nyolc százalékkal nőttek, ám az átlagos nominális jövedelememelkedés üteme ennek a másfélszerese volt. A családi büdzsék mozgástere így összességében véve bővült.
      Az idei folyamatok hátterének megvilágításához Ékes Ildikó, a KSH Ecostat kutatója nyújtott segítséget. - A kiskereskedelmi statisztikák szerint azon javakból fogy több, amelyekből a nem tipikusan alacsony jövedelmű rétegek szoktak vásárolni - fogalmazott meg egy óvatos következtetést, magyarázatként hozzátéve, hogy igazi növekedést például az autó- és autóalkatrész-kereskedelem adatai mutatnak. Megfigyelhető más javak, így az élelmiszer vásárlásának bővülése is, ennek értékelése során azonban más tényezőket is figyelembe kell venni. A hazai polgárok költekezésétől például nem választható külön az itt tartózkodó turisták vásárlása, márpedig ez - főleg a nyári hónapok adataiban - jelentős tétel is lehet.
      A kisebb keresetűek fogyasztásának bővüléséhez hozzájárulhatott a minimálbér komoly mértékű emelése, de az is vélelmezhető, hogy az intézkedés sok esetben nem hozott tényleges jövedelemgyarapodást, csupán „kifehérítette" a már korábban is megkeresett jövedelmet, így nem eredményezhetett bővülő költekezést. Az élelmiszer-fogyasztás tekintetében a nyugdíjasok külön figyelmet érdemelnek, nemcsak azért, mert a nyugdíjaskosár kialakítása miatt már amúgy is sok szó esik az ő fogyasztásukról, hanem azért is, amire Ékes Ildikó figyelmeztetett: számos esetben inkább az aktív korú családtagok fogyasztásáról van itt szó, hiszen az idősebbek nagyobb költekezése mögött a gyermekek, unokák támogatására készített családi ebédek, vacsorák állnak.
       A fogyasztási adatok sem tanúskodnak arról, hogy a nemzeti valuta május óta megfigyelhető erősödése árcsökkenést, így több vásárlást hozna, legfeljebb a karácsonyi szezon idején lehet a szokásos fogyasztásnövekedésre számítani.
      Ékes Ildikó végezetül arra is figyelmeztetett, hogy csínján kell bánni a kereskedelmi statisztikából levonható következtetésekkel, mert az igencsak elterjedt „bétézés" (tavaly összesen 487 ezer egyéni vállalkozás és 167 ezer betéti társaság működött az országban úgy, hogy 77 ezer bt. egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztatott) megzavarhatja a képet. Bizonyára előfordul, hogy egy-egy bt.-beruházás - autó-, telefon-, számítógép-beszerzés - valójában családi fogyasztást is szolgál.

Ferencz Gábor
(Népszabadság)