„Ne az én nevemben!"
Az amerikai-brit válaszcsapások kezdete óta a legnagyobb háborúellenes
tüntetés helyszíne volt vasárnap London - tudósítónk a helyszínről jelenti.
Közel százezer Nagy-Britanniában élő muszlim, emberjogi aktivista,
egyetemista és egyéb háborúellenes érzelmű tüntető alkotta azt a menetet,
amely vasárnap délután foglalta el a Hyde park és a Trafalgar tér közötti
utat. A tömeg nagyságát érzékelteti, hogy a menet eleje már régen elérte
a teret, míg a kígyó vége még javában a park környékén tekergőzött - indulásra
várva. A háborúellenes mozgalom eddig a legnagyobb tüntetést produkálta
az amerikai-brit egységek afganisztáni bevetése óta: a szervezőknek sikerült
megduplázniuk az október 13-án regisztrált létszámot.
És a mostani akció közelről nézve valamivel erőszakosabb-szókimondóbb
az akkori csendes demonstrációnál: a transzparensek feliratai például erről
tanúskodnak. Látható Bin Laden-plakát, rajta „Ártatlan vagyok!" felirattal,
de látunk olyat is, amelyen a szövetséges vezetők, Blair és Bush arcképe
együtt szerepel, alatta két fajta felirat virít: „Körözés alatt!";
„Terroristák". A többség - ezt persze már a múltkor is tapasztalhattuk
- beéri némiképp szelídebb véleménynyilvánítással, s megelégszik a „mindenkinek
járó" táblácskával, és az alábbi szöveggel: „Ne az én nevemben!"
Meglepő módját választotta a tiltakozásnak viszont Ayiesha
Najmi. A harmincnégy éves muszlim nő előbb egy perces néma tiszteletadásra
szólított fel az amerikai áldozatokra emékzve, majd így folytatta:
- Most emlékezzünk tizenhárom percig a százharmincezer iraki
civilért, akik '91-ben vesztették életüket az amerikai támadás következtében.
Szánj rá még egy percet és emlékezz: akkor az amerikaiak az utcára vonulva
ünnepelték a győzelmüket! És újabb húsz percet kérek az amerikai fegyvereknek
áldozatul esett kétszázezer irániért. Tizenöt perc jár a százötvenezer,
a CIA kiképezte harcosok által megölt orosz és afgán katonákért. Tíz Hirosima
és Nagaszaki százezer halottjáért.
Majdnem egy óra telt el - és ebből egy perc csend jutott az
amerikai áldozatoknak. A tüntetők megemlékeztek Vietnámról és az 1989-es
panamai vérfürdőről, az USA-embargók áldozatairól, és az Egyesült Államok
által támogatott polgárháborúk elesettjeiről. Ayiesha Najmi a következő
mondatokkal fejezte be beszédét:
- Emlékszik még valaki Bagdad megtámadására? Akkor tizennyolcezer
ember halt meg: látta valaki a CNN-en? Megtorolták-e valaha? Reménykedjünk,
hogy az amerikaiak belátják: ők is okoztak tragédiát. És felfogják végre
sebezhetőségüket. Mert nemcsak a tornyok halála fájdalmas.
A tüntetés résztvevője, egy koros muszlim férfi - nevéről
csak annyit árul el, hogy Husszeinnek hívják - kérdésemre kifakad:
- Az USA eddig bombázott kórházakat, vöröskeresztes központos,
imaházat, de menekültet szállító konvojt és élelmiszerraktárat is értek
találatok. Bomba, bomba és bomba: mindez valakiért, pontosabban valaki
ellen, akiről azt sem tudni, hol van! A halottak száma így is magas - de
az eddig elpusztultak csak az utat nyitják azoknak, akik az éhhalál szélén
állnak. Több millió ember életét fenyegeti éhség és fagy, de nem léphetik
át a pakisztáni határt. Állítsuk bíróság elé a terroristákat - a muszlimok
ebben több mint segítőkészek lennének! -, de akadályozzuk meg ártatlanok
további pusztulását!
IvánA
(Dunaújváros Onlne Hírek)
A háború - muszlim szemmel (1.)
A háború - muszlim szemmel (2.)
|
