A Financial Times a magyar médiáról

Külön cikkben foglalkozik a magyarországi médiában uralkodó állapotokkal a Financial Times (FT) Magyarországról kedden közreadott mellékletében. "A fogatlan felügyeletek, amelyek nem ugatnak és nem harapnak" című cikkében Robert Wright röviden bemutatja az országos napilapokat és a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorát.

   A „kormányt támogató" Magyar Nemzetről megírja, hogy bár magántulajdonban van, legnagyobb, legdrágább hirdetései "szinte mind" minisztériumoktól, állami tulajdonú cégektől vagy más, államhoz kötődő intézményektől származnak.
   Az írás "az adófizetők által fenntartott magyar közszolgálati rádió" Vasárnapi Újság című műsorát "antiszemitizmusáról hírhedtnek" minősíti, s megemlíti, hogy az ORTT júniusban bírálta az egész program hangnemét, kisebbségek elleni gyűlöletkeltését, majd hozzáfűzi, hogy Orbán Viktor kormányfő "mindamellett korábban azt mondta, hogy a Vasárnapi Újság a kedvenc rádióműsora".
   A politikai skála másik végén a Népszabadság, "az egykori kommunista párt napilapja" stílusával, száraz tényközlésével már-már a szürkeségig megy el - írja a szerző.
   Az FT szerint "több mint 10 évvel a kommunizmus vége után a magyarországi média mélyen zavarodott saját szerepét illetően. A politikához kapcsolódó pénzektől való függés miatt, személyes ideológiai meggyőződés miatt, vagy mert hivatását a kommunista diktatúra alatt sajátította el, csak kevés magyar újságíró volt képes arra, hogy megtalálja a politikailag független hangot, amely fellelhető az olvasók számára más posztkommunista országokban, mint például Lengyelországban a Gazeta Wyborcza esetében."
   "A szabad sajtó kultúrája nem csak egy sor törvényt követel meg, hanem újságírók egy profi csoportjának létezését is. Magyarországon nem volt idő arra, hogy egy ilyen csoport összeálljon" - mondta a szerzőnek Michel Karády, a Mediagnózis független médiakutató intézet vezetője.
   A lap idézi Haraszti Miklóst, az SZDSZ tagját, médiaszakértőt, aki szerint a magyar újságírók még mindig nem képesek olyan alapvető feladatok ellátására, mint fontos háttérinformációkat adni az eseményekhez, vagy olyan sztorik nyomába eredni, amelyekkel a közszereplőket elszámoltatják. "Az újságírók valójában nem töltik be ellenőrző szerepüket" - hangoztatta a politikus.
   A cikkíró szerint a médiaszervezetek pénzügyi állapota sem serkenti a merészséget. Megjegyzi, hogy a négy országos napilap közül egyedül a Népszabadság nyereséges, s úgy véli, hogy mind a politikusok, mind a médiaszakemberek sokkal több időt töltenek a politikai befolyásról való vitatkozással, mint azzal, hogy megpróbálják emelni a minőséget.
   A mostani kormány legnyilvánvalóbb politikai beavatkozásának nevezi az FT, hogy 1999 óta nem sikerült ellenzéki képviselőket kinevezni a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kuratóriumába. Az Európai Unió bírálta ezt a helyzetet, a kormányzati képviselők azonban azzal érvelnek, hogy a probléma a három ellenzéki párt hibájából ered. "Ez nem kormányzati kérdés, hanem a politikai pártok közötti megállapodás kérdése" - idézte a lap Stumpf István kancelláriaminisztert.
   Miután számos MIÉP-hez kötődő újságíró magas tisztségeket kapott az állami elektronikus médiában, a programok tartalma szélsőségesebbé vált - áll a cikkben, amely emlékeztet, hogy a kormány megpróbált befolyásra szert tenni a nyomtatott sajtóban is, amikor felajánlotta, hogy megvásárolja a liberális Magyar Hírlapot.
   A kormány egyes támogatói azzal igazolják a jobboldali média kormány általi támogatását és a médiába való beavatkozást, hogy a média politikai elhajlását korrigálni kell a kommunizmus 40 éve után. Végtére is mind a négy magyar minőségi napilap a kommunista korszak túlélője, ami azt jelenti, hogy a médiában kevésbé átfogó változások zajlottak le, mint az élet más területén Magyarországon - állapítja meg az FT.
   Néhány megfigyelő azonban úgy véli, hogy az idő megérhet egy olyan napilap alapítására, amely felrázná a többi minőségi napilapot. Dirk Gerkens, a RTL Klub vezérigazgatója szerint a köztelevízió is "valószínűleg visszatér, és kihívást intéz" az RTL és a TV2 ellen. Ilyen változások végre egy olyan médiát eredményeznének, amely kevésbé függ az állam bőkezűségétől, mint a Magyar Nemzet, kevésbé szélsőséges, mint a Vasárnapi Újság, és sokkal élettel telibb, érdekesebb, mint a Népszabadság - véli a brit üzleti körök lapja.

(MTI)