Fejlesztések hatása a térségre, Dunaferr-re

A hazai közlekedési fejlesztések a város térségére, valamint a Dunaferr-re gyakorolt hatásáról tartott előadást dr. Ruppert László, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára ma az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztésért Alapítvány kuratóriumi ülésén.

   Az Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztésért Alapítvány (DUTÉFA) kuratóriumi ülését ma délelőtt tartották a Dunaferr Rt. vezérigazgatói tárgyalójában. Az eseményen Tóth László vezérigazgató, a kuratórium elnöke nem tudott részt venni, mivel sürgősen az ÁPV Rt.-hez hívták, képviseletében Tusják János vállalkozási vezérigazgató-helyettes köszöntötte a jelenlévőket. Ezután Rohonczi Sándor titkár mutatta be a DUTÉFA, valamint a HÍD Egyesület működését, valamint a megjelenteket.
A megbeszélés - amelynek létrehozásában fontos szerepet játszott Baracskay Ernő, a Dunaferr egészségvédelmi és munkabiztonsági igazgatója - arra is jó alkalmat biztosított, hogy visszatekintsenek a jelenlévők az elmúlt évek lobbizása során elért eredményekre. Hiszen Ruppert László jól ismeri a dunaújvárosi civil kezdeményezések tevékenységét, részt vett 1996-ban a Dunán megrendezett konferencián, melyen Lotz Károly akkori közlekedési miniszter nem sok jóval biztathatta a résztvevőket a híddal kapcsolatban. Jelen volt az államtitkár a tavaszi TINA-konferencián is, melyet követően a kormányzat megtette a szükséges lépéseket az M8-M4 útvonal TINA tengelybe történő brüsszeli felvételére.
   Miként Ruppert László kifejtette, az EU hálózatfejlesztésre kizárólag a TINA hálózat részét képező útvonalakra ad pénzt. Az 1999 decemberében, Brüsszelben elfogadott TINA hálózat a 6-os utat is tartalmazó V/C tengelyt rögzítette Dunaújváros körzetében. A kormányzat már másfél éve jelezte Brüsszel számára, hogy az M8-M4 útvonalra is ki kívánják terjeszteni a TINA hálózatot. Ezzel kapcsolatban már ígérettel is bírnak - a nyáron átadott térképek és forgalmi terhelési adatok alapján -, azonban a TINA hálózat felülvizsgálata csak 2002-ben várható, amikor véhetően ez az útvonal is bekerül önálló tengelyként. A magyar TINA hálózat fejlesztése (még az M8-M4 nélkül) 10 milliárd euróba kerül, a program 2015-ig szól, éppen emiatt tartalmazza a magyar közútfejlesztési program is ezt a határidőt.
   Az államtitkár előadásában elemezte a különböző szállítási ágazatok arányát a személy-, illetve teherszállításban. Kifejtette, hogy mind a két területen a közúti szállítás egyre nagyobb szerepet játszik, a vasút, illetve a hajózás esetében az uniós programok célja is legfeljebb annyi lehet, hogy a jelenlegi munkamegosztási arányt megőrizzék.
   A hazai közlekedési hálózat - lakosságszámra vetített ráfordítások tekintetében - jó helyen áll a kelet-európai országok között. A kormányzat által elindított programok az európai országok középmezőnyében mozdíthatják el az országot. A vasút fejlesztése ugrásszerűvé válhat azáltal, hogy 50 milliárd forintos ISPA támogatást kap az ágazat 2006-ig, melyhez további 50 milliárd forintot biztosít az állam. A normál beruházási ütemben évente 30-40 milliárdot fordítanak vasútfejlesztésre, emellett 30 milliárdos állami garanciát kapott a MÁV 30 ikermozdony jövő évben, az orosz államadósság terhére történő megvásárlására. Emellett németekkel kötött hitelszerződés alapján ikermotorkocsikat vásárolnak, valamint 140 elővárosi személyvagon gyártása kezdődik meg Dunakeszin.
   A vasúti fejlesztések acélipari hatásaira is kitért az államtitkár, melyek akkor is jelentősek, ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen jellegű beruházásoknál manapság már az elektronikus berendezések, könnyű szerkezeti anyagok teszik ki a költségek legnagyobb hányadát.
   Ruppert László részletesen beszélt az autópálya-építési, illetve -rekonstrukciós programról, mely során 302 milliárd forintnyi összegből 5 autópályaszakasz, és további 35 közút esetében döntöttek a gyorsításról. Nem az a kérdés az államtitkár szerint - a magyar gazdaság élénkülésével -, hogy milyen gyorsan tudnak építkezni, illetve miként tudnak forrást biztosítani, hanem az, hogy milyen gyorsan tudják végrehajtani a társadalmi egyeztetéseket, engedélyeztetéseket. Nyugat-Európában 6-8 év szükséges egy új útszakasz esetében ilyen célra, nálunk ezt le kívánják rövidíteni 2-4 évre. Ebben a folyamatban fontos szerepe van az olyan társadalmi szervezeteknek - fejtette ki -, mint a dunaújvárosi, mely hatékonyan, a célra koncentráltan, az ellentéteket félretéve dolgozik, az országban párját ritkító módon.
   A várost érintő konkrétumokra térve: 2003 második felében elkezdődhet az M6-os építése a főváros és Dunaújváros között, már minden szükséges engedély megvan. Az államtitkár szerint 2004-ben indulhat a híd kivitelezése (dr. Dorkota Lajos a mai Fidesz-sajtótájékoztató alapján korábbra teszi ezt az időpontot), melynek 2008-ig el kell készülnie, reményeik szerint már 2006-ra. Az előbbi időpontig már az M8-M4 útvonal Veszprém és Szolnok közötti központi elemének is meg kell valósulnia a tervek szerint. A dunaújvárosi híd is acélszerkezetből épül majd, kétszer két sávos lesz - kiegészítő kerékpárúttal, gyalogos járóval -, és az ártéri szakaszokkal együtt mintegy másfél kilométer hosszú.
   Az államtitkár kitért arra is, hogy a Dunaferr jelentős megrendelésekhez juthat a közlekedésfejlesztési programok kapcsán. Az épülő hidak esetében 85 ezer tonna hídacélra lesz szükség, azonban ahhoz, hogy a Dunaferr által gyártott anyagok tegyék ki ennek többségét, további fejlesztések szükségesek a társaságoknál. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a közlekedésfejlesztés során a Dunaferr számára talán még ennél is nagyobb, és folyamatos megrendelést jelenthetnek azok a kiegészítő elemek (táblatartók, korlátok), amelyek esetében komplett termékcsaláddal rendelkezik a társaságcsoport. Információink szerint ezzel a területtel a kuratóriumi ülést követően ismertették meg az államtitkárt az Acélszerkezeti Kft.-nél.

K. K.
(Dunaújváros Online Hírek)