Alkotmányellenes a lex Répássy legfőbb eleme

Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosságra hozott határozatában alkotmányellenesnek találta a lex Répássyként ismerté vált törvénynek a válaszadás jogára vonatkozó rendelkezését.

   Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosságra hozott döntésében alkotmányellenesnek találta a válaszadás jogának a Polgári törvénykönyvben meghatározott szabályozási módját. A lex Répássyként ismertté vált, még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
   A Polgári törvénykönyv módosítása szerint "akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban (időszaki lapban), rádióban, vagy televízióban közölt valamely vélemény, vagy értékelés sérti - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti saját véleményének, vagy értékelésének közzétételét is". Az Alkotmánybíróság úgy véli, a véleménynyilvánítással okozott kárhoz viszonyítva a jogszabály aránytalanul korlátozná a sajtó szabadságát.
   Rendelkezik a törvény arról is, hogy ha a személyhez fűződő jog megsértése napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, vagy televízió útján történt, minden esetben közérdekű bírságot kell kiszabni. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén kiszabható közérdekű bírság alkalmazási szempontjaira vonatkozó törvényi rendelkezés alkotmányellenességét nem állapította meg a testület.
   Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a válaszadás jogának lehet alkotmányos változata is. A jogszabály most visszakerül az országgyűlés elé, bár várhatóan ebben a ciklusban már nem döntenek a módosított törvényről a képviselők. A határozathoz párhuzamos indokolást készített Bihari Mihály alkotmánybíró, illetve különvéleményt fűzött Czúcz Ottó, Holló András, Kiss László és Kukorelli István alkotmánybíró.

(MTI)

Lex Répássy-topik a DO-n