„Beállt" a televíziók közti különbség
Megszilárdult a hazai televíziózás duális
rendszere, karakteressé vált az országos
csatornák közti különbség - derül ki az MTA-ELTE
Kommunikációelméleti Kutatócsoport és az
ORTT közös vizsgálatából, amely az elmúlt
évekkel összevetve hasonlította össze a televíziókat.
Mára megszilárdult a két televíziós
típus közti különbség, kialakultak a közszolgálati
és a kereskedelmi csatornákra jellemző jegyek,
amelyek az elmúlt években, a duális médiarendszer
létrejötte óta fokozatosan formálták át a
hazai televíziózást. Ez az elemzői megállapítások
alapján leszűrhető összegzés egybecseng a
nézői tapasztalatokkal. A vizsgálatot a Magyar
Tudományos Akadémia és az ELTE Kommunikációelméleti
Kutatócsoportja, valamint az Országos Rádió-
és Televíziótestület (ORTT) végezte idén
március televíziós műsorairól, összevetve
azokat a korábbi évek ugyanezen időszakéival;
a műsortípusok meghatározásakor az RTV újság
műsorleírásait vették alapul.
A televíziók műsorszerkezete
állandósulni látszik, két fő elem köré szerveződve:
a szórakoztató programok (filmek, sorozatok,
vetélkedők, show-k), valamint a hírközlő
jellegű műsorok. A különféle szériák, köztük
a szappanoperák a TV2 műsoraiban foglalnak
el fontosabb szerepet, az RTL Klub viszont
a vetélkedők terén vezeti a mezőnyt. A hírműsorokban
a TV2 részesedése alacsonyabb az összműsoridőn
belül, ám ezek időtartama hosszabb, mint
a konkurenseinél. A nem annyira „kurrens"
műfajok, például a kulturális híradások viszont
sokkal nagyobb terjedelemben kapnak helyet
a közszolgálati tévékben. Igaz, a műfaji
arányok önmagukban nem feltétlenül vágnak
egybe a minőséggel - figyelmeztetnek a szakértők.
Az elemzők maguk is felhívják
a figyelmet arra, hogy mind a vizsgált hónap(ok),
a március havi műsorok tartalmi esetlegességei,
mind a műsorújság tájékoztatása számos bizonytalansági
tényezőt hordoz. Ugyanakkor szembetűnő a
jelentés azon megállapítása, hogy „a műsorok
túlnyomó többsége nem speciális közönségréteget,
hanem differenciálatlanul a nagyközönséget
vette célba". Az RTV újság nyújtotta
információktól függetlenül mára egységessé
vált a gondos médiatervezés, a különféle
célcsoportok szerinti bontású program-összeállítás.
A közszolgálati televíziók -
a médiatörvény alakította piac szorításában
- a kereskedelmiekhez hasonlóan főműsoridőben,
az esti órákban a szórakoztatásra helyezik
a súlyt. Ezek, főként a filmek tartalmával
szemben komoly kifogásokat támasztanak. A
vizsgálat készítői arra a megállapításra
jutottak, hogy az erőszak és agresszivitás
a filmes kínálatnak alig ötödét jellemzi,
ugyanilyen arányban dokumentumértékű, realisztikus
fikcióalkotások láthatók, a derékhad a különféle
romantikus műfajú filmeké. Igaz, az erőteljesebben
naturális jelenetekkel tűzdelt művek egyértelműen
a kereskedelmi tévékben jelennek meg, a közszolgálati
csatornák ezen a téren mindenképpen szemérmesebbek.
Sőt, 2001 harmadik hónapjában "szelídebbek"
voltak a műsorok a korábbi esztendők márciusaival
összevetve, bár a nézőket legjobban vonzó
esti időszakban éppen ellenkezőleg: emelkedett
az akciójellegű filmek aránya a "rózsaszínű"
édes-bús műfaj rovására.
A műsorok területi származás
szerinti megoszlásában háromnegyed részben
a hazai produkciók vezetnek, bár ebben a
pár perces játékok és a hírműsorok egyaránt
benne foglaltatnak. A külföldi eredetű programokban
a korábbi években 35 százalékban észak-amerikai,
nagyrészt az Egyesült Államokból származó
műsorok mellett szintén 35 százalékban képviselteti
magát Európa, a maradék harmad Dél- és Közép-Amerikából
érkezett.
Idén ötödével csökkent az első
két kategória részesedése, és nőtt a hazai
származásúaké. Jellegzetes - s a gazdaságilag
is ketté váló mezőny helyzetét meghatározó
- különbségről számolnak be azok az adatok,
amelyek szerint a közszolgálati tévék műsorainak
91 százaléka, a kereskedelmi csatornákéinak
csak 51 százaléka hazai gyártású, előbbiek
64 százalékban Európából szerzik be a külföldi
produkciókat, utóbbiak 78 százalékban Amerikát
részesítik előnyben.
A legfontosabbnak tekinthető
filmek terén figyelemre méltó, hogy a magyar
gyártásúak hányada folyamatosan növekszik
(1999: 9,8 százalék, 2000: 22, idén március:
25 százalék). A magyar filmek térhódítása
a képernyőn gazdasági okokra vezethetők vissza.
Sugárzásuk lényegesen olcsóbb, mint egy amerikai,
világsztárokkal kínált szuperprodukció ára.
Csökkent a német és angol, nőtt a francia
produkciók részesedése. Szignifikánsan esik
az észak-amerikai filmek súlya (47, majd
28, végül 26 százalék), a latin-amerikai
szappanoperáké viszont három év alatt csaknem
megduplázódott (10,7-ről 19,8 százalékra).
Ezek szintén olcsók, és a sok epizód miatt
könnyíti a műsoridő kitöltését. A szappanoperák
megjelenése a TV2-n a leggyakoribb. Bak Mihály
(Magyar Hírlap

|