„Beállt" a televíziók közti különbség

Megszilárdult a hazai televíziózás duális rendszere, karakteressé vált az országos csatornák közti különbség - derül ki az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport és az ORTT közös vizsgálatából, amely az elmúlt évekkel összevetve hasonlította össze a televíziókat.

   Mára megszilárdult a két televíziós típus közti különbség, kialakultak a közszolgálati és a kereskedelmi csatornákra jellemző jegyek, amelyek az elmúlt években, a duális médiarendszer létrejötte óta fokozatosan formálták át a hazai televíziózást. Ez az elemzői megállapítások alapján leszűrhető összegzés egybecseng a nézői tapasztalatokkal. A vizsgálatot a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja, valamint az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) végezte idén március televíziós műsorairól, összevetve azokat a korábbi évek ugyanezen időszakéival; a műsortípusok meghatározásakor az RTV újság műsorleírásait vették alapul.
   A televíziók műsorszerkezete állandósulni látszik, két fő elem köré szerveződve: a szórakoztató programok (filmek, sorozatok, vetélkedők, show-k), valamint a hírközlő jellegű műsorok. A különféle szériák, köztük a szappanoperák a TV2 műsoraiban foglalnak el fontosabb szerepet, az RTL Klub viszont a vetélkedők terén vezeti a mezőnyt. A hírműsorokban a TV2 részesedése alacsonyabb az összműsoridőn belül, ám ezek időtartama hosszabb, mint a konkurenseinél. A nem annyira „kurrens" műfajok, például a kulturális híradások viszont sokkal nagyobb terjedelemben kapnak helyet a közszolgálati tévékben. Igaz, a műfaji arányok önmagukban nem feltétlenül vágnak egybe a minőséggel - figyelmeztetnek a szakértők.
   Az elemzők maguk is felhívják a figyelmet arra, hogy mind a vizsgált hónap(ok), a március havi műsorok tartalmi esetlegességei, mind a műsorújság tájékoztatása számos bizonytalansági tényezőt hordoz. Ugyanakkor szembetűnő a jelentés azon megállapítása, hogy „a műsorok túlnyomó többsége nem speciális közönségréteget, hanem differenciálatlanul a nagyközönséget vette célba". Az RTV újság nyújtotta információktól függetlenül mára egységessé vált a gondos médiatervezés, a különféle célcsoportok szerinti bontású program-összeállítás.
   A közszolgálati televíziók - a médiatörvény alakította piac szorításában - a kereskedelmiekhez hasonlóan főműsoridőben, az esti órákban a szórakoztatásra helyezik a súlyt. Ezek, főként a filmek tartalmával szemben komoly kifogásokat támasztanak. A vizsgálat készítői arra a megállapításra jutottak, hogy az erőszak és agresszivitás a filmes kínálatnak alig ötödét jellemzi, ugyanilyen arányban dokumentumértékű, realisztikus fikcióalkotások láthatók, a derékhad a különféle romantikus műfajú filmeké. Igaz, az erőteljesebben naturális jelenetekkel tűzdelt művek egyértelműen a kereskedelmi tévékben jelennek meg, a közszolgálati csatornák ezen a téren mindenképpen szemérmesebbek. Sőt, 2001 harmadik hónapjában "szelídebbek" voltak a műsorok a korábbi esztendők márciusaival összevetve, bár a nézőket legjobban vonzó esti időszakban éppen ellenkezőleg: emelkedett az akciójellegű filmek aránya a "rózsaszínű" édes-bús műfaj rovására.
   A műsorok területi származás szerinti megoszlásában háromnegyed részben a hazai produkciók vezetnek, bár ebben a pár perces játékok és a hírműsorok egyaránt benne foglaltatnak. A külföldi eredetű programokban a korábbi években 35 százalékban észak-amerikai, nagyrészt az Egyesült Államokból származó műsorok mellett szintén 35 százalékban képviselteti magát Európa, a maradék harmad Dél- és Közép-Amerikából érkezett.
   Idén ötödével csökkent az első két kategória részesedése, és nőtt a hazai származásúaké. Jellegzetes - s a gazdaságilag is ketté váló mezőny helyzetét meghatározó - különbségről számolnak be azok az adatok, amelyek szerint a közszolgálati tévék műsorainak 91 százaléka, a kereskedelmi csatornákéinak csak 51 százaléka hazai gyártású, előbbiek 64 százalékban Európából szerzik be a külföldi produkciókat, utóbbiak 78 százalékban Amerikát részesítik előnyben.
  A  legfontosabbnak tekinthető filmek terén figyelemre méltó, hogy a magyar gyártásúak hányada folyamatosan növekszik (1999: 9,8 százalék, 2000: 22, idén március: 25 százalék). A magyar filmek térhódítása a képernyőn gazdasági okokra vezethetők vissza. Sugárzásuk lényegesen olcsóbb, mint egy amerikai, világsztárokkal kínált szuperprodukció ára. Csökkent a német és angol, nőtt a francia produkciók részesedése. Szignifikánsan esik az észak-amerikai filmek súlya (47, majd 28, végül 26 százalék), a latin-amerikai szappanoperáké viszont három év alatt csaknem megduplázódott (10,7-ről 19,8 százalékra). Ezek szintén olcsók, és a sok epizód miatt könnyíti a műsoridő kitöltését. A szappanoperák megjelenése a TV2-n a leggyakoribb.

Bak Mihály
(Magyar Hírlap