150 éve hunyt el a kerékpár feltalálója

Az ember vesz két kereket, összekapcsolja őket egymással egy fémrúddal, s gondoskodik róla, hogy az elülső kerék mozgatható és ezáltal a járgány kormányozható legyen.

   Ami ma már igazán banálisnak tűnhet, az a XIX. században szenzációs felfedezésnek számított, amely híressé tette a karlsruhei Friedrich Drais von Sauerbronn bárót - igaz, hogy csak később. Az „rült bárót" ugyanis hosszú időn át különcnek tartották és kigúnyolták. December 10-én, hétfőn lesz 150 éve, hogy elhagyottan, elszegényedve, üldözési mániától gyötörve és az alkohol rabjaként elhunyt.
   Az 1851. december 10-én az élők sorából távozott feltalálót akkor jóformán senki nem kísérte utolsó útjára és a város régi temetőjében földelték el. Ma ellenben méltó sírkő emlékeztet rá az új köztemetőben, a városban szobrot állítottak neki és Karlsruhe azzal büszkélkedik, hogy - Drais jóvoltából - "kerekekre" ültette a világot. Ráadásul a város szülöttei közül nemcsak ő, hanem Carl Benz is beírta nevét a közlekedés történetébe.
   Az 1785-ben udvari tanácsos fiaként született Drais gyenge latintudása miatt megbukott a gimnáziumban, mire apja erdőkerülőnek Pforzheimbe küldte. Mivel azonban az erdő kevésbé keltette fel érdeklődését, mint korának matematikai és fizikai kérdései, visszaköltözött apjához és elhatározta, hogy feltaláló lesz.
   1813-ban Drais "izommeghajtású négykerekűt" konstruált, amelyről azonban hamarosan kiderült, hogy csak nehezen képes haladni az akkori rossz utakon. Erre egy nyomtávú járműre koncentrált és 1817 nyarán megtette a történelem első kerékpárútját. "Különös benyomást keltett, amint a pörge bajuszos férfi, kezében vékony sétapálcával végighaladt kerékpárjával a széles főutcán, nyomában lelkesen kurjongató iskolásokkal" - jegyezte fel egy szemtanú. Még azt is feljegyezték, hogy másodpercenként 2,1 métert tett meg, vagyis óránként 7,5 kilométeres sebességgel kerekezett.
   Gúnyolódás ide, gúnyolódás oda - Drais kerékpárját egész sor más találmánya követte: nappali fényt sugárzó reflektor fényszegény helyiségek számára, hússzeletelő gép, fát megtakarító kályha, "gyorsíró zongora" (az írógép elődje) és matematikai képletek - minden mennyiségben. Mindez azonban alig talált visszhangra - a biedermeier korában nehéz dolguk volt Németországban a feltalálóknak.
   Hiába fogadták lelkesedéssel "a kis ember lovát", Drais nem volt képes hasznot húzni belőle. Ötletét utánozták és röviddel utána Angliában és Amerikában hasonló konstrukciók jelentek meg - a szabadalmak pedig mások birtokába kerültek. A bürokrácia útvesztőjében elakadt a badeni udvarnak még az a kísérlete is, hogy kerékpárját csak honorárium ellenében lehessen lekoppintani.
   Így aztán hagyatéka számtalan újabb ötlete mellett mindössze 30 guldent tett ki.

(MTI)