Diákjaink nem az életnek tanulnak

A nemzetközi átlag alatt maradt a magyar diákok teljesítménye azon az OECD-felmérésen, amely a tanulók olvasás-szövegértési, matematikai és természettudományos készségeit vizsgálta. Az eredmények feltehetően a magyar közoktatás sajátosságaiból fakadnak. A teszt azt vizsgálta, hogy a diákok miképpen tudják a tanultakat a való életben hasznosítani. A magyar iskolarendszer viszont inkább lexikális, mint pragmatikus tudást ad át.

   A magyar diákok olvasás-szövegértési, matematikai, illetve természettudományos készségei valamivel rosszabbak az OECD-országok átlagainál - derül ki az OECD nemzetközi összehasonlító teljesítményméréséből, a PISA 2000 felmérésből. A vizsgálatban a világ 32 országából összesen több mint negyedmillió 15 éves diák vett részt. Az OECD évente közöl statisztikai adatokat tagországainak közoktatásáról, a PISA 2000 azonban az első olyan felmérés, amely minőségi mutatókat is tartalmaz, azaz a diákok tudását, képességeit is vizsgálja.
   Hazánkban 150 iskolából 35 véletlenszerűen kiválasztott 15 éves tanuló képességeit vették górcső alá - mondta el érdeklődésünkre Vári Péter, a Kis Árpád Közoktatási Szolgáltató Intézmény igazgatója. A diákok képességeit egy 500-as standardizált skála segítségével hasonlították össze, ami azt jelenti, hogy az OECD-országok diákjainak átlagos teljesítménye 500 pont volt. A magyar tanulók eredményei olvasás-szövegértésben és matematikában alatta maradnak az átlagnak: előbbi területen 480 pontot, utóbbin 488 pontot értek el. A természettudományoknál az OECD átlaga körül teljesítettek: 496 pontot kaptak.
   Ez eddig egyetlen korábbi felmérésben sem fordult elő - mondja Vári Péter. Hozzátette: ez a felmérés a korábbiaktól eltérően a lexikális tudás helyett a kompetenciákat vizsgálta, vagyis azt, hogy az iskolában elsajátított ismereteket a diákok mennyire tudják a valós életben alkalmazni. Ez pedig nem kedvez a magyar diákoknak - véli az oktatáskutató -, a magyar iskolarendszer ugyanis inkább tudománycentrikus, s nem az életre, hanem elsősorban a felsőoktatásra készít fel.
   A PISA 2000-ben az olvasási-szövegértési készségeket is gyakorlatias szempontból vizsgálták, azaz a diákoknak többek között dokumentumszövegeket is értelmezniük kellett. A magyar tanulókról kiderült, hogy közel felüknek okoz problémát egy-egy ilyen dokumentumszöveg (űrlapok, jelentkezési lapok, útmutatók) feldolgozása, hosszabb-rövidebb elbeszélő vagy magyarázó szövegek értelmezése. Az olvasási-szövegértési feladatoknál egyébként Finnország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Királyság ért el igen jó szintet, de Belgiumban, Írországban és az Egyesült Államokban is jól teljesítettek a diákok.
   A matematika- és természettudomány-teszteken Japán és Korea diákjai nyújtották a legjobb teljesítményt. Ugyancsak kiemelkedően szerepeltek az angolszász nemzetek is, az Egyesült Királyság, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és Írország, valamint a skandináv országok közül Svédország és Finnország. A teljesítményskála másik oldalán helyezkednek el a közép- és kelet-európai, valamint a latin országok: ezen államok többsége mindhárom felmérési területen alatta marad az OECD-átlagnak.

Varga Dóra
(Népszabadság)