Az „átlagmagyar" 39,1 esztendős

Sohasem fordult még elő az eddigi magyar népszámlálások történetében, hogy a legfontosabb adatok már a felvétel esztendejében nyilvánosságra kerüljenek. Ez a gyorsaság nemzetközi tekintetben is egyedülálló teljesítmény.

   Honfitársaink közül a nők vannak többen, az 1000 férfira jutó nők száma nem kevesebb, mint 1096. A lakosság átlagos életkora száz esztendő alatt 26,9 esztendőről 39,1 évre hosszabbodott. Ezen belül - tekintettel arra, hogy a nők átlagos élettartama hosszabb - a nők átlagos életkora 40,9, a férfiaké 37,1 év.
   Ma a tizenöt esztendős és idősebb népesség kilenctizede elérte az általános iskola nyolc osztályának megfelelő iskolázottsági szintet - a hiányzó egy tized legfőbb oka, hogy az idősebbek kevéssé iskolázottak. A 85 évesek és idősebbek alig harmadának van nyolcesztendőnyi végzettsége. Fél évszázad alatt az érettségizettek aránya a nyolcszorosára, kevés híján 40 százalékra növekedett.
   A foglalkoztatottak száma 2001 elejére 3,7 millióra csökkent, emiatt ma 100 foglalkoztatottra 176 aktív tevékenységet nem folytató személy jut (ez az arány 1990-ben még csak 100:129 volt). A munkanélküliség a nőket kevésbé érintette, jelenleg a 3,2 százalékuk, míg a férfiaknak 5,2 százaléka minősül munkanélkülinek. A foglalkoztatottak között - nem utolsósorban azért, mert főként a kevéssé iskolázottak veszítették el az állásukat - egy évtized alatt egyharmadnyiról kétötödnyire nőtt a szellemi foglalkozásúak aránya.
   Az elmúlt évtizedben a 100 háztartásra jutó személyek száma 260 körül stabilizálódott. A családok 84 százaléka alapult párkapcsolaton, ezen belül az élettársi kapcsolatok aránya az 1990-es 5 százalékról 11 százalékra növekedett. Ennek megfelelően az eddigieknél több - 16 százaléknyi - az olyan család, amelyikben csak az anya vagy csak az apa él együtt gyermekével, gyermekeivel.
   Számottevően javult a lakások minősége: a háztartások négyötöde összkomfortos vagy komfortos lakásban él, a négyszobás és annál nagyobb lakásban élők aránya több, mint 16 százalék. Egy lakásra átlagosan 2,7 lakó jut.
   Az országban 1981 óta tartó - a legutóbbi években valamelyest lassuló ütemű - népességfogyás a fővárosban volt a legerőteljesebb. Tíz év alatt 1 millió 774 ezer 24-re - tehát majdnem negyedmillióval csökkent a Budapesten lakók száma. Ők kereken 822 ezer lakásban élnek. E lakások 98,3 százalékában van hálózati vagy házi vízvezeték, 99,5 százalékában csatorna, 96,1 százalékában vízöblítéses vécé és 87,6 százalékában hálózati gáz.

D. Gy.
(Népszabadság)