Magyarország közepesen fejlett

Különleges kiadvánnyal lepte meg az év végén a statisztikai érdekességek iránt érdeklődőket a KSH. A Századok statisztikája című kötet seregnyi adatot gyűjt össze honfoglalás utáni történelmünkről és jelenünkről, és ahol lehetséges, beleilleszti Magyarországot a nagyvilágba.

   A kötet első része madártávlati képet ad históriánkról és a világ azonos korban lezajlott legfontosabb eseményeiről. A továbbiakban részletesebben mutatja be a hazai társadalom és gazdaság XIX. és XX. századi jellegzetességeit - a népességszám alakulásától a szellemi életen, az egészségügyön, a társadalmi mobilitáson, a sporton, a mezőgazdasági és az ipari termelésen, a külkereskedelmen, az adóügyeken keresztül a tőzsdei értékindexekig. Szól a kötet a mai Magyarország megyéinek múltjáról és jelenéről - a Szolnok megyei jászok 1495. évi létszámától (14 190) Vas megye 1999. évi bruttó hazai termékének az EU-átlaghoz viszonyított értékéig (59,2 százalék).
   És ha csupán röviden is, de közölnek a szerkesztők egy egész seregnyi összehasonlító adatot. Megtudhatjuk például azt, hogy Magyarország kereken 93 ezer négyzetkilométernyi területe a Föld szárazföldjeinek 0,07 (pontosabban: 0,062) százaléka, népességszámunk pedig a világénak 0,17 százaléka. Ezt tudva kiváltképpen érdekes, hogy az ország GDP-jének aránya másfélszer meghaladja lakosságszámunk arányát (0,28 százalék).
   Részesedésünk a világ búzaterméséből 0,64 (lakosonként négyszerese a világátlagnak), a kukoricáéból 0,84, a sertésállományból 0,59 százaléknyi, szarvasmarha-állományunk azonban csupán 0,06 százalékot tesz ki. Barnaszénből és lignitből a világtermelés 1,62 százaléka, a villamosenergia-termelés 0,26 százaléka Magyarországé. Ezek az arányok kisebbek a négy évtizeddel korábbinál, aminek egyik oka a hazai adatok kisebbedése, a másik a világadatok nagyobbodása. Mindezek ellenére e számokra akár büszkék is lehetünk. Kevésbé örvendetes, hogy a keringési rendellenességben elhunytak 0,43 százaléka, a rosszindulatú daganatok miatt meghaltak 0,48 százaléka honfitársunk. Ebben jóval a világátlag fölött vagyunk.
   Magyarország népsűrűsége a világátlag 242 százaléka, és várható élettartamunk (a nők esetében 75, a férfiakéban 66 esztendő) is hosszabb az átlagosnál. A nőknek a teljes lakosságon belüli aránya az átlagnak 103, a nők foglalkoztatottságának aránya annak 104 százaléka. Meghökkentően magas a telefonvonalak 230 százaléknyi (ezer lakosonként 336) és ehhez képest meghökkentően alacsony az internet-hozzáférések 99 százalékos (tízezer lakosonként 93) aránya.
   Mindezekből az adatokból a kötet szerkesztői ezt a következtetést vonták le: "helyzetünk a közepesen fejlett országokénak felel meg".

D. Gy.
(Népszabadság)