Nem számít, mi van a ruha alatt
A magyarok többsége alig költ alsóneműre,
és ha rászánják magukat a vásárlásra, általában
az olcsóbb, piacon vagy utcán kapható termékeket
részesítik előnyben. Kevesen engedhetik meg
maguknak, hogy több ezer forintos alsónadrággal
vagy melltartóval bővítsék ruhatárukat.
 A magyar nők átlagosan öt melltartót
tartanak szekrényükben, de csak hármat hordanak
- derül ki egy, a hazai alsóneműpiac jelenlegi
állapotáról közelmúltban készült tanulmányból.
A fehérneműt gyártó és forgalmazó vállalkozások
szempontjából ennél is elkeserítőbb tény
az, hogy a magyar hölgyek évente átlagosan
mindössze 0,8 melltartóval bővítik ruhatárukat,
miközben ez a szám a hasonló fejlettségű
Lengyelországban és Csehországban 1,5 körül
alakul. Az adatok érthetetlenül alacsonyak,
különösen annak tükrében, hogy ugyanezen
felmérés szerint a nők 57 százaléka mindig,
17 százaléka pedig gyakran visel melltartót.
Bár arról nincs pontos statisztika,
mennyi alsónadrágot, bugyit, trikót vagy
zoknit vásárolnak egy év alatt a magyarok,
annyi bizonyos, hogy a fehérnemű-ágazat nincs
könnyű helyzetben. A GfK Hungária Piackutató
Intézet adatai szerint: amíg az első fél
évben a hazai ruházati piac mennyiségben
7, értékben pedig 15 százalékos növekedést
produkált az előző évhez képest, addig az
alsónemű-eladások értéke 1, mennyisége viszont
3 százalékkal csökkent.
Ennek ellenére a ruházati cikkek
értékesítéséből a tavalyi esztendő első fél
évében befolyt 80 milliárd forint 14 százalékát
még mindig a fehérneműk eladásából származó
bevétel tette ki. Ennél lényegesen nagyobb
az alsóneműk részesedése a mennyiségi forgalomból:
a GfK adatai szerint az év első felében száz
megvásárolt ruhadarabból 54 alsónemű volt.
A féléves eladási statisztikán
valamelyest javíthatott a karácsonyi roham,
hiszen ebben az időszakban a kiskereskedők
jelentős általános forgalomnövekedést könyvelhetnek
el. A nagy fehérneműgyártók pedig reklámtevékenységük
fokozásával igyekeztek elérni termékeik nagyobb
forgalmát.
A ruhatár efféle felújítása
- elég csak pillantást vetni az árcédulákra
- ma már egyáltalán nem számít csekélységnek.
Az egyik nagy bevásárlóközpont márkaboltjában
például a legolcsóbb melltartó 4500 forintba
kerül, de női bugyit sem lehet 1500 forintnál
alacsonyabb áron venni. Aki nem szán ennyi
pénzt alsóneműre, az előbbit 990, utóbbit
500 forinttól megkaphatja az üzlettől néhány
száz méterre, az aluljáróban. Nem csoda hát,
hogy az amúgy is árérzékeny magyar fogyasztók
28 százaléka utcai árusnál vagy piacon vásárol
fehérneműt, és csak 9 százalékuk megy e cikkekért
szaküzletbe.
A GfK Hungária szerint egyébként
a különféle alsóneműkért átlagosan darabonként
mindössze 340 forintot fizetnek a fogyasztók.
Ennél azonban jóval olcsóbban, darabonként
mindössze 225 forintért lehet fehérneműt
venni a piacokon, és az átlagosnál valamivel
többet, 391 forintot pengetnek ki a vásárlók
a hipermarketekben. Akinek a termék ára és
nem a minősége a legfontosabb szempont, akkor
jár legrosszabbul, ha csomagküldő szolgálattól
rendel vagy szaküzletben vásárol alsóneműt.
A vásárlási szokásokhoz a nagy
fehérneműgyártók igyekeznek a lehető legjobban
alkalmazkodni. Szabó Zoltánné, a 3,3 milliárd
forint várható idei árbevétellel piacvezető
Triumph International (Budapest) Kft. ügyvezető
igazgatója elmondta: a bevásárlóközpontok
magas bérleti díjaival küszködő kiskereskedők
számára hozták létre szakbolthálózati programjukat.
Az üzletek segítséget kapnak a cégtől az
árubemutatáshoz és a választék összeállításához,
a számítógépes árugazdálkodás pedig lehetővé
teszi az automatikus megrendelést a Triumph
központjából. A szakbolthálózati programtól
a cég azt várja, hogy jövőre - az alsónemű-ágazat
gyengélkedése ellenére - tíz százalékkal
tudja növelni eladásait.
Mihálovits András
(Népszabadság)
|
