Áruházi őrök nem motozhatnak

Egyre szaporodnak azok az esetek, melynek során a nagyáruházak vásárlói a biztonsági őrök indokolatlan zaklatását, megalázó bánásmódját nehezményezik. A szakemberek szerint a vagyonőrnek csak tettenérés esetén lenne joga fellépni a gyanúsnak tűnő vevővel szemben. Az alaptalanul gyanúba keverteknek azt tanácsolják: ne hagyják magukat "bekísérni" az irodába.

   A nagyáruházak, bevásárlóközpontok biztonsági szolgálatai nem ritkán a vevőket megalázó, sőt jogsértő módon igyekeznek megakadályozni a lopásokat. Egy panaszos nemrég arról számolt be, hogy durván bántak vele. Kevesen tudják ugyanis, hogy az őröknek nincs joguk a "csak" gyanúsnak talált vevő távozását megakadályozni, csomagját átvizsgálni, esetleg motozni. Kizárólag azt a személyt tarthatják vissza - a rendőrség megérkezéséig -, akit bűncselekményen érnek tetten.
   Lasz György biztonságpolitikai szakértő, a Biztonsági Nagyvállalkozók Szövetsége elnöke lapunknak elmondta, az idézett esetek - ha valóban így történtek - nem egyszerűen "túlkapások", hanem egyértelműen törvénysértések. Vetkőztetni semmilyen körülmények között nem jogosult a biztonsági őr, de a ruházat- és csomagátvizsgálás is aggályos, mert ártatlan embereket alázhat meg.
   Ha azonban az őr - tanúk jelzése vagy a biztonsági kamerák képe alapján - bizonyos abban, hogy a vásárló lopott, őt az értékhatártól függően - a törvény értelmében - a rendőri intézkedésig akár testi kényszerrel is megakadályozhatja a távozásban.
   A szakértő felhívja a figyelmet, hogy a ruházatátvizsgálást és a motozást a köznyelvben gyakran összekeverik. A személyi motozás szigorú büntetőeljárási szabályok szerint történhet csak, és kizárólag a nyomozó hatóság végezheti. Motozni csak azonos neműeknek, külön helyiségben, hatósági tanúk jelenlétében szabad. A személyi motozás ráadásul minden esetben kiterjed a testüregekre is.
A biztonsági őr kizárólag ruházat-, illetve csomagátvizsgálást hajthat végre, de táskába, zsebbe még az érintett beleegyezésével sem nyúlhat, legfeljebb tartalmuk bemutatását kérheti.
   Az áruházi atrocitások számának növekedését jelzi, hogy a rendőrség honlapjának levelező fórumán hetek óta szaporodnak a kifogásolható esetek leírásai. Rendőrségi, emberi jogi szakértők is megszólaltak a témában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság főelőadója, Pávlicz Ádám őrnagy az elektronikus áruvédelmi rendszerek kapcsán arra is felhívja a figyelmet, hogy azok jelzése sem feltétlenül lopást jelent, hanem azt, hogy nem hatástalanított áruvédelmi címke van az érzékelők hatósugarában. Fizetéskor ugyanis előfordul, hogy a pénztárnál a biztonsági címkét nem sikerül elsőre hatástalanítani.
   A jelenleg kialakított elektronikus rendszerekre nincs közvetlen jogi szabályozás, az kimerül a műszaki paraméterek - adóteljesítmény, érintésvédelem - előírásainak meghatározásában. Az ilyen "téves riasztás" könnyen lopás gyanújába keverheti a becsületes vásárlót is, a biztonsági szolgálatoknak tehát elsőrendű feladatuk lenne, hogy tapintatosan járjanak el, tisztázzák a jelzés okát, segítsék az üzlet dolgozóinak munkáját.
   Jogászok szerint azzal, hogy az őr elvezeti a vevőt, a többi vásárló előtt lényegében meggyanúsítja a lopással. A "személyes jó hír védelmét" az jelenthetné, ha ott, azonnal - a vásárlók előtt - tisztázódnék, nem követett el bűncselekményt. Civil szervezetek ajánlásaikban azt javasolják, hogy az őrök felszólítására a vevő ne "fáradjon velük", mert az eladótérben még biztonságban van, az irodában történt esetleges atrocitás azonban már nem vagy csak nehezen bizonyítható.
   Dr. Pelle Andrea jogvédő szerint, ha valaki nem mutatja meg a csomagját, legfeljebb távozásra lehet felszólítani, de nem lehet visszatartani. Nem hívható rendőr ahhoz, aki -anélkül, hogy lopáson vagy más bűncselekmény elkövetésén tetten érték volna - megtagadja kilétének igazolását.

(Népszava)