Vita ide, vita oda, a híd épülhet
Az M8-as út nyomvonalvitája nem befolyásolja a dunaújvárosi híd helyét,
így az a szekszárdi elkészülte után akár 2003-ban, de legkésőbb 2004-ben
elkezdhet épülni, hangzott el ma az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságának
dunaújvárosi ülésén.
A nyolcvan év óta létező sugaras útszerkezetet fokozatosan gyűrűs szerkezetté alakul Magyarországon, amelynek számos gazdasági, társadalmi előnye van, szólt bevezetőjében Balsay István, az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságának elnöke. A dunaújvárosi kihelyezett ülésen Manninger Jenő a kelet-nyugati irányú infrastrukturális fejlesztés szükségességéről beszélt (megduplázódott teherforgalom), kiemelve, hogy az utak nemcsak helyi igényeket, hanem ipari régiók összeköttetését is biztosítják. A közlekedési minisztérium politikai államtitkára a külföldön is bevált útépítési gyakorlatról beszélt, amely a kormány programjában is szerepel. E szerint kétszer egysávos autóutak építésével kezdődik az útépítés, öt-hat kilométerenként előzési sávval a torlódások elkerülésére, és a kereszteződéseknél alul- és felüljárók kialakításával. Az utak a forgalom igénye szerint később autópályává fejleszthetők.
A kétszer kétsávos dunaújvárosi híd építését 2003 végén, de legkésőbb 2004-ben elkezdik, és 2006-ra állni fog, ugyanakkor az M6-os utat 2003-ben kezdik Budapesttől építeni, s 2004-re elérik Dunaújvárost. Fontos bejelentésként hatott, hogy az M8-as út nyomvonalvitája nem befolyásolja a híd építését, amelynek helyére vonatkozóan elkészült az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány. Idén várhatóan megszületnek az engedélyezési tervek, jövő év elején pedig megtörténik az engedélyeztetés. (Ennek kapcsán jegyezte meg a Nemzeti Autópálya Rt. egyik szakembere, hogy munkájuk és idejük nyolcvan százalékát az engedélyezés emészti fel.) A város alatt Kisapostagnál és Dunavecse között húzódó hídhoz 2004-től folyamatosan építik ki a csatlakozó úthálózatot. Dorkota Lajos képviselő és házigazda (a vendéglátó pedig az Utak-Hidak-Régiók Kht. volt) hozzátette: az önkormányzat is a déli változattal ért egyet.
Az M8-as út nyomvonalvitája várhatóan egy év múlva zárul le, s 2004-ben kezdődhet meg a Veszprém és Dunaújváros közötti szakasz építése. Jelenleg három változat él a nyomvonal vezetésére. Az első szerint Enying és Sárbogárd felé haladna az út, bekapcsolva az elmaradott területeket a gazdasági vérkeringésbe. A második Szabadbattyánt érintené, és egy harmadik Székesfehérvárt megkerülve kanyarodna Dunaújváros felé. (Mint a DO olvasói előtt bizonyára ismeretes, ez a legkényesebb kérdés, ami időről időre felvetődik.) Manninger Jenő leszögezte, hogy nem városok közötti vita zajlik, hiszen Székesfehérvár számára előnye is, hátránya is van annak, ha arra vezetik az utat, hozzátéve: jövőre kezdik építeni a 63-as nyugati elkerülő szakaszát, és folytatják a nyolcas út négysávosítását Székesfehérvárnál.
A kormány, majd a parlament dönt a nyomvonal kérdésében, szólt
hozzá Balsay István elnök, aki az esetleges időveszteségre hivatkozva hozta
fel példának Győr esetét (hét évet csúszott az M1 építése nyomvonalvita
miatt). A kört tágítva azt is megemlítette: nemcsak a közúti, hanem a vasúti,
légi, vízi közlekedés fejlesztése is szerepel a kormány integrált fejlesztési
programjában, amely logisztikai központok kialakításával is foglalkozik.
A szekszárdi híd elemeinek összeszerelése megkezdődött a
Duna bal partján, tájékoztatta a hallgatóságot Endre Sándor, a Bács-Kiskun
megyei közgyűlés elnöke, aki úgy vélte, a dunaújvárosi híd is egy nehéz
helyzetben lévő térséget fog segíteni.
A bizottsági ülést sajtótájékoztató követte, amelyen elhangzott,
hogy 177 kilométer autópálya épült eddig, egy Duna- és egy Tisza-híd építése
kezdődött meg. Az utakat hazai vállalkozók építik (minden magyar társaság
részt vesz benne), nem adják multinacionális cégek kezébe. Ez azért is
lényeges, mert egységes úthálózatot akar kiépíteni a kormány, egységes
díjrendszerrel.
Hogy mi a garancia a folytatásra? Manninger Jenő szerint az,
hogy a megfelelő szakmai fórumok elfogadták, és elindult a program. A rivális
pártok sem vonják kétségbe az infrastrukturális fejlesztés szükségességét,
legfeljebb más ütemezésről, szerződések felülvizsgálatáról beszélnek, tette
hozzá, kiemelve még azt: az uniós csatlakozás kiköveteli a fejlődést.

SJ
(Dunaújváros Online Hírek)

|