Nyelvvizsga nélkül is befejezhető az egyetem
Az egyetemek és főiskolák újabb egy év türelmi
időt adhatnak a hallgatóknak arra, hogy záróvizsgáikat
nyelvvizsga nélkül is letehessék. A hír hallatán
sokan felsóhajtanak a Dunaújvárosi Főiskolán
is.
Az egyetemisták és főiskolások
2003 júliusáig még nyelvvizsga nélkül is
letehetik záróvizsgáikat - támogatta a kormány
tegnapi ülésén Pálinkás József oktatási miniszter
javaslatát. A diákok tehát várhatóan 2003.
július 31-éig még nyelvvizsga nélkül is államvizsgázhatnak,
de diplomájukat továbbra is csak akkor kapják
meg, ha bemutatják a nyelvtudásukról szóló
hivatalos bizonyítványt. A végső döntést
erről a kabinet jövő heti ülésén hozzák meg.
A minisztérium egy héttel ezelőtt
még élesen elutasította a egyetemisták és
a hallgatói önkormányzatok tiltakozását,
s egy kormányrendelettel mindenütt a záróvizsga
előfeltételének minősítette volna a nyelvvizsgát.
A hallgatók azzal érveltek, hogy az egyetemi
nyelvi képzés hiányosságai miatt sokan -
a műszaki egyetemeken például a diákok 40
százaléka - nem tudna államvizsgázni, mivel
nincs meg az előírt nyelvvizsgája. Így akár
éveket is ki kellene hagynia, míg nekiindulhatna
az utolsó akadálynak. A tárca a jelek szerint
most változtatott álláspontján, s a 2000-2001-es
évhez hasonlóan újabb türelmi időt ad.
Az oktatási miniszter mindezt
az érettségi vizsga reformjáról tartott konferencián
mondta a fővárosi Szent István Király Zeneiskola
és Zeneművészeti Szakközépiskolában. A tárca
vezetője bejelentette: a most IX. évfolyamon
tanuló diákok 2005-ben már saját döntésük
szerint egyes tárgyakból közép, másokból
pedig emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek
- az országban mindenütt azonos követelmények
és értékelési rendszer szerint.
A középszintű vizsga tulajdonképpen
a mai matúrának felel meg, az emelt szintű
viszont egyben kiváltja az egyetemi felvételi
vizsgát is. A diákoknak tehát már nem kell
külön megmérettetni magukat a kiválasztott
felsőoktatási intézményben, az emelt szintű
vizsgán elért eredmények alapján kell felvenni
őket a felsőoktatási intézményekbe.
Míg a középszintű vizsgát a
maihoz hasonlóan a középiskolák szervezik
és értékelik, az emelt szintű megmérettetésre
jelentkező diákoknak már az Országos Közoktatási
Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által
kijelölt független bizottságok előtt kell
számot adni tudásukról. A diákok az idegen
nyelvből tett emelt szintű érettségi eredményétől
függően középfokú vagy felsőfokú C típusú
nyelvvizsgát szerezhetnek.
Az érettségi reform neuralgikus
pontja továbbra is az, fel lehet-e készíteni
a diákokat a középiskola alatt a megfelelő
szintű nyelvtudásra? A miniszter lapunk felvetésére
úgy válaszolt: egyrészt a mainál jóval gyakorlatiasabbá,
kommunikáció-központúvá kell tenni az idegen
nyelv oktatását, másrészt az iskolai normatívák
emelése miatt lehetőség lesz arra, hogy az
iskolák maguk szervezzenek délutáni, esetleg
szombati ingyenes nyelvtanfolyamokat a tanulóknak.
Joób Sándor
(Magyar Hírlap)
Diploma (tíz)ezerrel
DO-fórum (Oktatásügyi miniszter könnyen vigyorog)
|
