Az eszünkért (is) jók vagyunk

Nincs új a nap alatt, mondhatnánk azután, hogy meghallgattuk az EU-szakértő előadását a helyi kamara rendezésében arról, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár számunkra a csatlakozás.

   Az eszünk miatt, az alkalmazkodóképességünk miatt és nem utolsósorban éghajlati adottságaink miatt vagyunk jók az EU-nak, állította Szalay László, aki úgy vélte, az uniónak pedig szüksége van egy egységes Európára mind politikai, mind gazdasági értelemben.
   A Külügyminisztérium főtanácsosa azon a fórumon fejtette ki ebbéli véleményét egy hozzá intézett kérdésre, amelyet szerdán délután rendezett a helyi kamara Csillagházi előadótermében. A rendezvényen dr. Kálmán András polgármester köszöntötte a hallgatóságot néhány gondolat erejéig kitérve a széles körű és pontos tájékoztatás szükségességére. Az előadót Barányi Albert, a helyi kamara titkára és az önkormányzat integrációs bizottságának elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy mindkét általa képviselt szervezetnek, tagságának fontos a mai találkozó.
   Ezután vágott bele mondandójába a csatlakozás szakavatott értője, Szalay László. A Külügyminisztérium főtanácsosa hét éve foglalkozik ezen kérdéskörrel, s hogy volt módja tapasztalatokat szerezni, bizonyította, ahogy hallgatóságát beavatta az érdekesebb részletekbe. A történéseket az Európai Megállapodás megszületésétől, 1988-89-től indította. A kereskedelmi-gazdasági szerződést Magyarország 1991-ben kötötte meg az EU-val, majd a dokumentum 1994-ben lépett hatályba tízéves időtartamra.
   Többször megemlítette Magyarország jó pozícióját a csatlakozásra várók között, s úgy vélte, az idén készülő újabb országjelentés lesz a legfontosabb. A legfelkészültebb három országgal ugyanis ez év decemberéig lezárják a tárgyalásokat, és a csatlakozási szerződés előkészítése következik.
   Arra is többször utalt, hogy az EU-t, amely nemzetközi jogalanyként nem létezik, csínján kell emlegetni, hiszen hazánk nem egy szervezettel, hanem tizenöt tagország képviselőivel vitatkozik a felvétel feltételeiről. Ezért is értékelte jó eredménynek, hogy a csatlakozás harminc fejezetéből huszonnégyet már sikerült lezárnunk, s nem titkolta, hogy a külföldiek földtulajdonlása, a munkaerő, a személyek szabad mozgása sarkalatos problémái a tárgyalásoknak, sőt: a cigánykérdés, a korrupció állandóan vita tárgya.
   Hogy nincsenek valóban működő régiói az országnak, újabb gondok forrása, tette hozzá azzal, hogy emiatt jelentős támogatásoktól eshet el Magyarország, hiszen forrásokat csak "kőkemény" feltételekkel adnak.
   Hiányolta az önkormányzatok felkészültségét, leszögezve: minden helyhatóságnál kell lennie olyan embernek, aki tud angolul vagy németül, aki meg tud írni egy Phare-pályázatot, aki össze tud állítani egy projektet - és kapcsolatépítés, kapcsolatépítés..., adott receptet.
   Míg a bőségszaru szigorú feltételekkel nyílik meg, és hazánknak is fizetnie kell egy-egy programban való részvételért, vannak igazi árnyoldalai is a csatlakozásnak: a mai tárgyalások állása szerint a magyar mezőgazdaság jóval kisebb támogatásra számíthat, mint a tagországoké, és a munkaerő szabad vándorlását sem biztosítják.
   Mindezek ellenére úgy vélte, nincs más út Magyarország számára, mint az Európai Unió, amely a globalizáció ellensúlyozására egységesíti Európát, és talán, tette hozzá, megújítja a maga rendkívül lassú, bürokratikus szervezetét.

SJ
(Dunaújváros Online Hírek)