Száraz tél után aszály fenyeget

A meteorológusok szerint az idei május valamivel melegebb és szárazabb lesz az átlagosnál, a június viszont hűvösebb és csapadékosabb. Rá is fér a földekre az eső, mert az elmúlt fél év igen száraznak bizonyult, a hazánkban lehullott csapadék mintegy ötven százalékkal maradt el a sokéves átlagtól.

   Az elmúlt téli fél év volt az utóbbi hetven év harmadik legszárazabb őszi-téli időszaka, a csapadék 50 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól. A szokásos menynyiséget megközelítő eső csak a Kisalföldön hullott, az Alföldön viszont a csapadékhiány már komoly gondokat okoz a talaj vízháztartásában: a legfelső 20 centiméter víztartalma helyenként csak 20-30 százalékos.
   Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) illetékesétől kapott információink szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az árvizek ellenére mind a 2000-es, mind pedig a 2001-es év nyara is aszályos volt, ezért a talajvizek szintje is alacsony. Mivel a talajvíz utánpótlásának időszaka a tél - amikor nincs vízhasználat -, ez a helyzet az év végéig már nemigen módosul. Az OVF tájékoztató előrejelzése alapján, amennyiben nyár végéig megmarad a csapadékszegény időjárás, egyes körzetekben, mindenekelőtt a Duna-Tisza közén komoly aszály alakulhat ki.
   Kalmár Györgyné, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati előrejelző osztályának munkatársa kérdésünkre kijelentette: hidrológiai és meteorológiai szempontból máris aszály van, s csak az átlagosnál több tavaszi csapadék védhetné meg a növényi kultúrákat a szárazság következményeitől.
   A meteorológiai szolgálat munkatársa szerint az utóbbi napokban hullott eső ehhez kevés, hiszen néhány meleg és szeles napon a víz gyorsan eltűnik a talajból, ráadásul a csapadék nagyon szeszélyes eloszlásban érkezett, egyes alföldi területek egyáltalán nem kaptak belőle.
   A hosszabb távú időjárási előrejelzés szerint a május valamivel melegebb és szárazabb, a június viszont hűvösebb és csapadékosabb lesz az átlagosnál, ami összességében nem sokat változtat a vízháztartási viszonyokon. Jó hír viszont, hogy a csatornák és a belvíztározók öntözésre alkalmas, feltöltött állapotban vannak, ami megkönnyítheti egy esetleges aszály pusztító hatásának mérséklését.

(Népszabadság)