Kétéves útépítési programot készít a kormány

Kiemelt feladat az M6-os és M8-as gyorsforgalmi út építésének megkezdése, beleértve az M6-os pécsi bekötését (M56), valamint a veszprém-szolnoki irányú összeköttetést szolgáló dunaújvárosi híd építését - nyilatkozta Ruppert László, a GKM helyettes államtitkára.

   A gazdasági és közlekedési minisztérium várhatóan augusztus végén terjeszti a kormány elé a 2002-2004. közötti közúthálózat-üzemeltetés, -fenntartás és -fejlesztés finanszírozási formáiról szóló koncepciót - mondta Ruppert László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára a minisztérium tegnap megtartott sajtótájékoztatóján.
   A kormány az eddigi forrásokat az EU-támogatásokkal, eleinte ISPA, majd 2004-től, Magyarország teljes jogú taggá válása után a Kohéziós Strukturális Alapok forrásaival kívánja kibővíteni. De a tervezés számol az Európai Beruházási Banktól (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) felvehető hitelekkel, sőt a magánbefektetőkkel is.
    Ruppert László jelezte, hogy a kormányprogrammal összhangban elsőbbséget élvez az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópálya országhatárig történő kiépítése, az M0-ás főváros körüli körgyűrűjének az M5-M3-as autópályát összekötő szakasza, s az ehhez kapcsolódó új északi Duna-híd.
   Kiemelt feladat az M6-os és M8-as gyorsforgalmi út építésének megkezdése, beleértve az M6-os pécsi bekötését (M56), valamint a veszprém-szolnoki irányú összeköttetést szolgáló dunaújvárosi híd építését. Fontos feladat a jelentős tranzit tehergépjármű-forgalmat bonyolító 4-es főközlekedési út 2-szer 2 sávossá tétele újabb szakaszokon.
   A koncepció szerint az autópálya-program finanszírozására kijelölt intézmény a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a GKM felügyelete alatt. Változás azonban, hogy a végrehajtásért felelős szervezetek, mint például a Nemzeti Autópálya Rt., a jövőben nem az MFB, hanem a GKM irányítása alá tartoznak.
   Fontos cél, hogy az államháztartás keretein belül a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére fordítandó pénz felhasználása átláthatóvá és követhetővé váljon, biztosítva az ellenőrzés lehetőségét - hangoztatta az államtitkár. Ezért a GKM a jövőben az egyes projekteket versenyeztetéssel, a közbeszerzési törvény szabályainak megfelelően kívánja vállalkozásba adni.
Ruppert László kiemelte: folytatódik a Széchényi plusz által támogatott 38 útépítés, amelynek jelentős része kapacitásbővítés (2-szer 2 sávossá tétel), valamint a településeket elkerülő út.
   Az M0-ás északi körgyűrű új Duna-hídja Budapest határában, a Szentendrei-szigetet érintve ível majd át a folyón. A beruházás lebonyolítója érvényes környezetvédelmi engedéllyel már rendelkezik. Az 1.847 méter hosszú, kétszer két sávos híd acélváz-szerkezettel és vasbeton pályalemezzel épül.
   Korábbi kormányhatározatnak megfelelően az M5-ös autópálya és a 31-es számú főút közötti M0-ás szakasz 2005-ben, a teljes keleti szektor pedig 2007 végéig fejeződik be.
   Az államtitkár elmondta: az M0-ás körgyűrű M1-es és M5-ös autópálya közötti déli szakasza bővítésének előkészítése is folyamatban van, zajlik az engedélyezési eljárás, és a kivitelezés várhatóan 2003 végén megkezdődik.
Ruppert László közölte: az M3-as autópálya Polgár utáni szakasza bízva abban, hogy a hatóságok a "B" és a "D" nyomvonalra is megadják az engedélyt, a "B" nyomvonal-változat szerint épülhet meg. Így Nyíregyháza és Debrecen felé egy időben, várhatóan 2003 után kezdik el az építést, azonos műszaki paraméterekkel.
   Az M5-ös autópályával kapcsolatban a szaktárca célja, hogy 2003. január 1-jétől az M5-ös autópálya eddig megépült szakaszát is bevonhassák az egységes autópálya-matricás rendszerbe. Emellett a kormány szeretné elérni, hogy mielőbb folytatódjon az M5-ös autópálya építése a jugoszláv határig. Ezért már kijelölték annak a delegációnak a tagjait, akik tárgyalni kezdenek az Alföldi Koncessziós Autópályaépítő Rt. vezetőivel.
   Ruppert László elmondta, hogy a különböző szakaszok megvalósításának összegéről még nehéz konkrétumokat mondani, mivel az a 2003-as, és az azt követő központi költségvetések lehetőségeitől függnek. Ám ha Magyarország 2004-től EU-tag lesz, akkor évi mintegy 30 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz juthat, amit a magyar költségvetés legalább ekkora összeggel kiegészít. Ez azt jelenti, hogy évente legalább 60 milliárd forint fordítható gyorsforgalmi út fejlesztésére, ami 50-60 kilométer autópálya megépítését teszi lehetővé.
   Az M7-es sztráda teljes átépítése, valamint a Zamárdi és Aliga között hiányzó 20 kilométer hosszú félpálya építése 2002. őszén fejeződik be. Az M3-as építés alatt álló szakasza, a Füzesabony és Polgár közötti 20 kilométeres és a pálya nyomvonalán húzódó oszlári Tisza-híd 2002 novemberére készül el, az ugyancsak épülő szekszárdi Duna-hidat pedig 2003 júniusában adják majd át.
   A M30-as - az M3-as autópályát Miskolccal összekötő - Emőd-Felsőzsolca közötti összesen 24,5 kilométer hosszúságú teljes szakasza 2003 novemberre készül el.
   Az idei augusztusi kezdés helyett azonban várhatóan csak a jövő tavasszal kezdik el építeni az M3-as Polgár-Görbeháza 13 kilométer hosszú szakaszának, az M7-es Becsehely-Letenye közötti 9,6 kilométeres, illetve a Balatonszárszó-Ordacsehi közötti 20 kilométeres részének, valamint az M70-es autóút Letenye-Tornyiszentmiklós közötti 20 kilométeres szakaszának építését. Ennek oka, hogy a július 11-én meghirdetett zárt meghívásos tender helyett várhatóan augusztus 6-án mégis közbeszerzési eljárást írnak ki.
   Még augusztus végén előminősítéses nyílt közbeszerzési eljárást hirdetnek meg az M7-es Zamárdi-Balatonszárszó, az M3-as Görbeháza-Nyíregyháza illetve az M35-ös autóút Görbeháza-Debrecen közötti szakaszára, illetve a Széchényi plusz által támogatott bajai elkerülő szakasz III. ütemére, a 81-es számú főút győri bevezető részének II. ütemére illetve a 88-as út Sárvárt elkerülő szakaszára. E munkálatok 2003. tavaszán kezdődhetnek, és befejezésük 2004 végére, 2005 elejére várható.

(MTI)