"Csak egy kazetta létezik"

A DO az alábbiakban betűhíven közli Zachariás Pál lapunkhoz eljuttatott közleményét a "kazetta-ügy" alakulásáról.

   Az elmúlt időszakban sajnálatos módon előtérbe került "kazetta-ügy" folytatásaként a LÉSZ közleményt adott ki. Mindamellett, hogy a közlemény tartalma meglepetésként ért, belső ügyeiket nem kívánom minősíteni, mert az nem tisztem, ráadásul nem is áll jogomban, bár a LÉSZ-ben és vezetésében jó néhány, általam ismert és tisztelt személy is van. Megmagyarázhatatlan számomra a kiadott kommüniké, hiszen ezek az emberek a korrupció elleni harcot is kitűzték zászlójukra (és komolyan is gondolták), a kazettán hallható felvétel azonban ennek erősen ellentmond.
   A kazetta. Nos, egyáltalán nem reagáltam volna közleményükre, azonban a kazettát és nevemet összemosva erősen pejoratív értelmet nyer a dolog, mintha több kazetta is szerepet játszana a kirobbant botrányban, ráadásul többféle tartalommal. Itt és most közlöm, hogy csak egy kazetta létezik, pontosabban a master (eredeti felvételt tartalmazó) kazetta, és annak egy másolata, melyet Varga István úrnak küldtem el postán, kicsivel több, mint egy éve. Rrendkívül érdekes, és külön tanulmányt érdemelne, hogy a kazetta hogyan jutott el Koós János úrhoz, a LÉSZ elnökéhez, ugyanis a master kazettát páncélban őrzöm, azóta onnan ki nem vettem, másolato(ka)t arról senki nem csinálhatott. Ezek szerint - logikusan következtetve - a Koós úrnál lévő kazetta az, amelyiket én Varga úrnak küldtem, csak éppen - mint ahogy nyilatkozta - nem jutott el hozzá? Lehet, hogy a DVG Rt. vezetőinek címzett küldeményeket cenzúrázza valaki? Elgondolkoztató a dolog. Az pedig, hogy a DJE-hez ennek másolata hogyan került, számomra megejthetetlen rejtély. Egyébként ami Koós urat zavarhatta a kazetta tartalmát illetően, az, hogy a DJE a teljes verzióból a leginkább érthető részeket vette ki, és másolta át.
   Közlöm továbbá, hogy amennyiben Koós úr polgári peres eljárást indít ellenem, ugyanezt én is megteszem ellene. A perből befolyó kártérítést Koós úr televíziós interjújában nagylelkűen a kórháznak ajánlotta fel. Megteszem ezt a felajánlást én is, azzal a kiegészítéssel, hogy az összeg az ott dolgozók fizetés-kiegészítésére kerüljön.
   Úgy gondolom, hogy eléggé egyértelműek az előzmények ahhoz, hogy nagy reményeket Koós János úr ne tápláljon egy ilyen per megnyerését illetően.

(forrás: Zachariás Pál)