Épületfelújítások: dunaújvárosi minta

A dunaújvárosi önkormányzat és a LÉSZ által közösen szervezett mai országos konferencián a tömbszerű lakóépületek felújítása során szerzett dunaújvárosi tapasztalatokat, mintákat összegezték a jelenlévők számára.

   Dunaújváros több szempontból is mintát jelenthet az ország települései számára. Itt indult el az országban elsőként fűtéskorszerűsítési program, a SZIGET Alapítvány tevékenysége megelőzte a Széchenyi Terv pályázati rendszerét, melyen - főként az első körben - szintén kiemelkedő arányban szerepeltek dunaújvárosi lakóházak.
   A mai konferencián tehát volt bőven az ország más településeiről érkezettek számára elmondható tapasztalat, de a helyiek számára sem érdektelen az eddigi eredmények összegzése, hiszen van még bőven olyan lakótömb, ahol még ezután kell szembenéznie a lakóknak a rájuk váró feladatokkal. Az idő sürget: jövő év júliustól mérés szerint kell fizetni - a Távhőtörvény szerint - az elfogyasztott hőenergiáért. A felkészületlen lakóházak számára ez akár jelentős többletkiadást is jelenthet.
   A Városháza színháztermében megrendezett konferenciát a LÉSZ elnöke, Koós János nyitotta meg, majd dr. Kálmán András mondott köszöntő szavakat. Kiemelte, hogy az elkövetkezendő önkormányzatnak is tovább kell folytatnia az eddig megkezdetteket ezen a területen, és bízik benne, hogy a kormányzat is partner lesz ebben. Akkor pedig van remény arra, hogy a panellakótelepek élhető, lakható, gazdaságosan üzemeltethető lakóhelyekké válnak.
   A dunaújvárosi fűtéskorszerűsítési programot Pikóné Perjési Irén, a Dunaújvárosi Víz-Csatorna-Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a konferencia résztvevői számára. A társaság jogelődje, a Dunaqua-Therm Rt. az önkormányzat hathatós támogatásával 1994-ben, az országban elsőként indította el a fűtéskorszerűsítési programot. A Komfortnövelő Energiaracionalizálási Elvek a Távhőszolgáltatásban cím adta a mozaikszó alapját: KERET program. A fejlesztési program egyik alapelve volt, hogy minden megtakarítás a fogyasztó kiadásait csökkentse. A távhőrendszer megtakarításait - mely a hálózati hőveszteség csökkenéséből és a keringetést biztosító áramfogyasztás mérséklődéséből adódik - 3 százalékos hődíjkedvezményben adták át a programban részt vevők számára. Emellett a házon belüli megtakarítás a lakástulajdonos által fizetendő hődíj alacsonyabb mértékében jelentkezik.
   A szolgáltató évi 500-1000 lakást szerel át az új rendszerre, eddig mintegy 20 ezer radiátort érintett az áttérés. Ez korántsem jelzi a hőszolgáltató kapacitásának határait, hiszen jelentős mennyiségű munkát végeznek el más településeken is: idén 17 ezer radiátoron végzik el országszerte ezt a munkát. Mint ismeretes a KERET program során termosztatikus radiátorszelepeket szerelnek fel, valamint a ház által elfogyasztott hő arányos fizetéséhez költségosztókat. Emellett korszerűsítik a hőközpontokat, korszerű biztonsági rendszert építenek ki. Az egycsöves, illetve átfolyó rendszerű fűtést kétcsövessé építik át. Ezzel együtt az általában legfeljebb egy napot - 30-40 szerelő mozgósítása mellett - igénybe vevő munkálatok idején jóval olcsóbban elvégzik a lakó által kért radiátorcserét is.
   A fejlesztés finanszírozására az alapdíjba épített fejlesztési hányad szolgál - mely jelenleg körülbelül 95 forint lakásonként havonta -, emellett egyszeri fejlesztési hozzájárulást kell fizetniük a lakóknak, mely csak töredéke az elvégzett munkák, beépített anyagok értékének: a mindenkori alapdíj négyszerese a lakosság esetében, jelenleg 1085 forint radiátoronként.
   A konferencián elhangzott az is, hogy évek óta méri a szolgáltató a házak elfogyasztott hőmennyiségét, ezt évente megjelentetik, ebből az adatsorból a lakóházak képet kapnak arról: többet, vagy kevesebbet fogyaszt-e az adott épület a városi átalányhoz képest. Jelenleg a közel 20 ezer városi lakásból 5540 tulajdonosa fizet mérés szerint, a lakóépületeknek viszont több mint egyharmada: 613-ból 243, ez is jelzi, hogy elsősorban a kevesebb lakást tartalmazó házak tudtak kapcsolódni a programhoz.
   Tóth László, az Intercisa Lakásszövetkezet elnöke beszélt a tanácskozáson arról, hogy milyen szerepet játszott a Lakossági Érdekvédelmi Szervezetből a lakásszövetkezetek belépésével Lakásüzemeltetők Érdekvédelmi Szövetségévé átalakult LÉSZ az épületfelújítási folyamatok beindításában és működtetésében. Ahogy megfogalmazta, a civil szervezettől származott a gondolat, melynek az ébrentartásában is fontos feladatot vitt a szövetség. Most abban bíznak, hogy országos szinten is tovább tudják vinni ezt a gondolatot, tapasztalataikkal segíteni tudják a folyamatok más településeken történő megindulását, erősödését, és az is céljuk, hogy hatást gyakoroljanak az ország vezetésére.
   Somogyi György, a LÉSZ önkormányzati képviselője az épületfelújítási pályázatok helyi menetéről beszélt. Elsőként felidézte, hogy 1998 szeptemberében a LÉSZ kezdeményezésére döntött az önkormányzat úgy, hogy 45 millió forintot biztosít az épületfelújítások támogatására vissza nem térítendő formában biztosítható hozzájárulások céljára. Ehhez a szolgáltató további öt millió forinttal járult hozzá, és egyéb forrásokból további három millió forint gyarapította az összeget. Az első körben a támogatás mértéke 70 százalékot tett ki, 68 lakóközösség pályázott 28 millió forint saját erővel, így 81 millió forintos összköltséggel lezajlik az első program (2000 végére).
   A SZIGET Alapítvány megalakításának gondolata 1999 szeptemberében fogalmazódott meg, az alapító a Hőszolgáltató Kft., a döntés szerint - az érdeklődők nagy száma miatt az eredeti támogatási arány nem tartható - a saját erőnek 70 százaléknak kell lennie. Megalakul az alapítvány közgyűlési arányokat tükröző kuratóriuma, létrejön a programiroda, megalakulnak az előkészítésben szerepet játszó szakbizottságok - beszállítói, lakóközösségi -, és a "Sziget Akadémia" előadásain a közös képviselők, téma iránt érdeklődők számos olyan információt kaphattak meg - egészen az alapoktól -, amelyek a döntéshez, a lakóközösségek meggyőzéséhez, a pályázatok előkészítéséhez, menedzseléséhez nagy segítséget nyújtottak. A kivitelezők előminősítése, a versenytárgyalások során igen kedvező árakat sikerült elérni, ez sok esetben azt jelentette, hogy a lakóközösség a biztosítani kívánt összegből nagyobb volumenű munkákat tudott elvégeztetni.
   A korábban említett első programon túl 2000-ben több mint 39 millió, 2001-ben közel 44 millió, 2002-ben pedig 72,5 millió forintnyi fejlesztés valósult meg a SZIGET Alapítvány támogatásával.
   A SZIGET programnak volt egy ezen túlmutató hatása is. A lakóközösségeket, és az egész városi rendszert felkészülten érte a Széchenyi Program, melynek 2001. évi pályázatán 8 lakóközösség - az országból összesen ekkor 12 pályázat érkezett! - nyert 32 millió forintnyi állami támogatást. Mint ismeretes, ehhez ugyanekkora saját erő és azonos mértékű önkormányzati támogatás járult. Ezt a sikert az tette lehetővé, hogy az önkormányzat az országban elsőként fogadta el a vonatkozó helyi rendeletet, és ezzel együtt elkészült az előírt városi fejlesztési program is. Az idei évben már 16 lakóközösség 195 millió forintnyi beruházást valósíthat meg 65 millió forintnyi állami, és ugyanennyi önkormányzati támogatással. A munkák jelentős része már elkészült, a konferencia lehetőséget biztosított arra, hogy a jelenlévők a helyszínen megismerkedjenek az elkészült felújításokkal. Emellett több lakóépület közvetlenül pályázott a Gazdasági Minisztériumhoz, melyhez az önrészt nem egy esetben a SZIGET Alapítvány biztosította, így további 10 millió forintnyi állami támogatás jutott a városba.
   A konferencia résztvevői a következő szakmai előadások során megismerkedtek a bankok által biztosított finanszírozási lehetőségekkel, a felújítások tapasztalataival, a választható és az ajánlható technológiai megoldásokkal, az elérhető, kimutatható megtakarításokkal, valamint az állapotfelmérést, költségelemzést segítő, EU konform épületdiagnosztikai rendszerrel.

K. K.
(Dunaújváros Online Hírek)