Oktatási minőség napi százezerért

Vitatják a Comenius-program milliárdjainak elköltését

A Dunaferr cége és Gallup is részt vett az előző ciklusban indított iskolai minőségfejlesztési programban - írja az Index.

   Az oktatásügyben szokatlan, 100 ezer forintos napidíjért dolgoztak az előző kormányzat idején indított Comenius 2000 minőségfejlesztési programban résztvevő tanácsadók. A vállalkozói szférában megszokott díjazás nagy része az SZDSZ oktatáspolitikusa szerint többek között a Gallup Intézetet és a Dunaferr egyik cégét gazdagította, míg a több milliárdos program csupán az iskolák tizedéhez jutott el. Az Oktatási Minisztérium volt fideszes államtitkára szerint a díjazás messze elmaradt a piaci áraktól.
   Az Oktatási Minisztérium folytatja az előző kormány idején megkezdett minőségfejlesztési programot. Az Index birtokába került dokumentum szerint azonban a Comenius 2000 költségvetésén keresztül a tárca az elmúlt években több százmillió forintot fizetett olyan cégeknek, amelyek 2004-ig, a megkötött szerződések alapján még hasonló nagyságrendű bevételhez jutnak majd.

Magas kategóriák

   A minőségfejlesztési program négy évre szóló szerződéseit jogilag kifogásolhatatlannak tartja az OM új vezetése, ám a tárca szerint a sokoldalú megállapodások alapján továbbra is a területen "meghökkentően" magas díjakat kell majd kifizetni. Ezek szerint a programfejlesztésben alkalmazott tanácsadók napidíja elérte a 100 ezer forintot, ami a piaci szférában is elfogadható összegnek tekinthető. Ám különösen azért számít kiemelkedő díjazásnak, mert a tanácsadók hosszú távú megbízásokat kaptak.
   A 4 milliárdos költségvetésből finanszírozott program az elemzés szerint mind a programfejlesztés, mind az intézményi tanácsadás monopolizált területté vált, és a két területre szánt pénz jelentős hányadát hat cégnek fizették ki.

Extra profit

   Az SZDSZ oktatáspolitikusa, Horn Gábor szerint a Comenius-programban az oktatásügyben szokásos pénzeket jóval meghaladó összegeket fizettek ki olyan pedagógus-szakértők munkájáért, akik később alig részesültek a pénzekből. Mint mondta, az "extra profit" néhány "az iskolák világában kevéssé járatos cégnél landolt". Horn szerint a Magyar Gallup Intézet, a Dunaferr egyik vállalkozása, valamint egy, a volt miniszter, Pokorni Zoltán közvetlen munkatársához kötődő cég volt a pályázatok fő nyertese. A szabad demokrata politikus szerint a Comenius 2000 legfőképp azért nem töltötte be funkcióját, mert a milliárdos tételek ellenére végül csak a magyar oktatási intézmények egy tizede kerülhetett a programba. Horn úgy véli, a jövőben az iskoláknak kell odaadni a pályázati összeget, és az intézménynek kell majd kiválasztania a minőségfejlesztésben segédkező céget.

Összetett feladatok

   Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője, az OM korábbi államtitkára kérdésünkre kijelentette, hogy a Comenius program forrásait a közbeszerzési szabályok szerint, illetve pályázati formában használták fel. Nem az OM választotta ki a cégeket, hanem a pályázó óvodák és iskolák. Sió leszögezte, a tanácsadók nem napidíjra kötöttek szerződést, hanem a program megvalósítására egy-egy intézményben, amelynek részét képezte, hogy többek között kidolgozzák a képzési programokat, megtartsák az előadásokat, kialakítsák az iskolai szabályozásokat és elkészítsék a munkaterveket, munkajelentéseket. A volt államtitkár szerint egyébként a díjazás messze elmaradt a piaci áraktól, a programra pedig túljelentkezés volt, és csupán a 3-3500 pályázó felének igényeit tudták kielégíteni.

(Index)