Multimédia az oktatásban: stratégiai válaszok

Stratégiaváltást, a korábbinál jelentősebb állami szerepvállalást ígért a szaktárca képviselője a Multimédia az oktatában című, ma kezdődött dunaújvárosi konferencián. Az is kiderült, van mit behozni.

Optimista megközelítés - dr. Horváth Pál főtanácsot ad

   Idén immár hetedik alaklommal rendezik meg a Multimédia az oktatásban című szakmai konferenciát Magyarországon: az idei tanácskozást a Dunaújvárosi Főiskola és az Apple Magyarország szervezte, és - mint ezt dr. Kadocsa László, a főiskola tanárképző intézetének vezetője a konferencia előtti tájékoztatón is elmondta - két új elemmel is bővül a tanácskozás tematikája. A konferencia idén először nyit a közoktatás felé - lévén eddig a felsőoktatási intézményekre jellemző tudományos/kísérleti jelleg a multimédiás alkalmazások terjedésével, bővülésével párhuzamosan immár tömegessé válhat (főként ha valóra válnak a jelenlegi, Dunaújvárosban legutóbb Magyar Bálint oktatási miniszter által megfogalmazott íves ígéretek). A másik terület a határok virtuálissá válására alapoz: a korszerű technológiák és kommunikációs formák segítségével a Kárpát-medence egész magyarsága bekapcsolható a most körvonalazódó programokba - a mostani, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által is támogatott tanácskozásra is érkeztek erdélyi, felvidéki, vajdasági vendégek (eljött többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége vezetője is). Ennek a szép elképzelésnek némileg ellentmond egy egészen friss hír az erdélyi magyar távoktatás agóniájáról (a Transindexről szedtem két perce), de hátha csak múló rosszullét, mégse végzetes.
   A konferencia mai délelőttjén dr. Kiss Endre főigazgató köszöntője és a Dunaújvárosi Főiskola Nőikara rövid bemutatója után, valamint Szabó Vilmos, a MeH államtitkára rövid programbeszéde mellett a jelentősebb kormányzati tervekről hallhattak a vendégek a Bartók színháztermében rendezett plenáris ülésen. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviseletében dr. Horváth Pál főtanácsadó Az információs társadalom fejlesztési programja című előadásában foglalta össze a még formálódó Információs Társadalmi Stratégiával (ITS) kapcsolatos terveket. Mint az előadó később a DO kérdésére határozottan megerősítette, nyilvános formában most először hallhatott a szélesebb nyilvánosság az ITS-ről - az előadás részleteire külön anyagban térünk vissza -, amely a várható módosulások/finomítások után leghamarabb az év végére ölthet kész formát. (Mellékszál: a DO - is - epedve várja a stratégia teszt-verzióját. Talán nem vagyunk egyedül azon álláspontunkkal, hogy ha a magyarországi internetes közösség együtt tudná cincálni és csócsálni az elképzeléseket, akkor életszerűbb elképzelés körvonalazódna, mint, megkockáztatjuk, a mostani. Például akkor nem "Az infrastruktúra fejlesztése" pont kerülne az ötödik helyre - hatból - "Az ITS átfogó céljai" menüben, miközben az első helyen "A társadalmi és területi egyenlőség" szép, de viszonylag üres frázisa az első. Zárójel bezárva.)
   A bevallottan optimistára hangszerelt főtanácsadói beszámolóban elhangzott pár "rettentő" adat: a számítógépes ellátottság terén e lángoktól ölelt kis haza az EU-átlag 30 százalékát tudja, a lakossági internet-hozzáférés terén (ahol az USA a mérvadó: 100) az 52 százalékos EU-adat mellett Magyarország alsó hangon 8 százalékot tesz, míg az internetezés költségvonzatához a - 40 órás internetezés költségei - az USA 100-ához képest az EU-átlag mintegy 150 egység, Magyarország közel 300. A mérvadó mutatók "katasztrófaállapota" - bár az internetezési költségek csökkentek - eredményezi, hogy hazánk a közép-európai régióban is az alsó harmadba került az internetpenetráció főszámának összehasonlításakor: a március végi állapotokat tükröző adatsor szerint Bulgária beelőzött - 14 százalékkal (Magyarországé 13), Csehország beláthatatlan távolságba került (30), Szlovákia a nyomunkban (12) és Románia is közelít (9). A szaktárca főtanácsadója az állami szerepvállalás erősítésében, a fejlesztési programok hatékony és gyors megvalósításában látta a kiutat, példaként hozva a régióban élenjáró Észtországot, ahol az állam jelentős adókedvezményekkel és a támogatási/pályázati rendszerek összehangolásával segített, mint egy jó úttörő, ahol tudott: az eredmény látványos fellendülés, a már említett mérőszám 39-re szökkenése, s - ezt már mi képzeljük hozzá - boldog mosolyok az illetékes észt arcokon.

Kommunikációs vákuum - táncszínházi ellenpélda

   A plenáris ülés záró előadását Kosik István, a Sulinet Programiroda főszerkesztője tartotta, vázolva az oktatási szférában népszerű program kiterjesztésével kapcsolatos elképzeléseket. A több fázisú és több területet (tartalomfejlesztés, eszköz- és hálózatfejlesztés, tanártovábbképzés és rendezvényszervezés) érintő csomag két központi eleme a rendszer felgyorsítása (ezt Magyar Bálint Dunaújvárosban a "Sulinet-expressz" kifejezéssel illette), valamint az internet világához illeszkedő struktúrákkal operáló - a merev és szabályos "órarendi" rendszerek helyett a tudományos ismeretterjesztésre és készségfejlesztésre koncentráló - kollekció kialakítása a cél. Apropó cél: míg a kormányzati elképzeléseket vázoló tanácsadó a DO kérdésére jószerével még prognosztizálni sem kívánta, mikorra lesz a stratégia-tervezetből pályázatok súlyától düledező, pénzektől roskadozó, ergo létező rendszer (a decemberi időpontot csak mint lehetséges legelsőt jelölte meg kérdésünkre dr. Horváth Pál), Kosik István merészebben prognosztizált. Mint elmondta, terveik szerint 2004 végére elkészül a teljes körű, testreszabható digitális tananyag-adatbázis a középiskolás korosztálynak - s ez várhatóan újabb lendületet adhat a Sulinet-programnak.
   A plenáris ülést Dunaújváros Táncszínháza Ionesco-adaptációja ("Fekete rinocéroszok tavaszi vonulása") zárta - a holnapig tartó, mintegy hatvan előadást felvonultató konferencia délutántól szekcióülésekkel folytatódik.

Ny. Zs.
(Dunaújváros Online Hírek)

A konferencia alkalmi honlapja
Informatikai és Hírközlési Minisztérium
Fórum és Sulinet-expressz