Dunaújváros: versenyhátrány, helyzeti előny
Több érdekes előadás hangzott el tegnap délután a főiskolai tudománynapi
konferencia regionális szekciójában: Dunaújváros ma nem egy élversenyző,
a kistérség pláne, a helyzet viszont jót ígér.
Az első előadásban dr. Kiss Attila főiskolai docens, a Kistérségi
Kutatócsoport vezetője beszélt a városok versenyképességéről. Kifejtette,
hogy a versenyképesség vizsgálata során nem lehet kizárólag gazdasági szempontok
alapján ítélni. Így történhetett, hogy 1995-98-as adatok alapján a megyei
jogú városok rangsorában Dunaújváros az előkelő negyedik helyet szerezte
meg egy kutatás eredményeként. Erre a helyezésre, azóta is, szívesen hivatkoznak
a városban.
A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium számára készített
tanulmány már sokkal szélesebb spektrumban vizsgálódott: hét változócsoportban
- szellemi tőke, gazdasági versenyképesség, regionális, hálózati központ
jelleg, innováció, általános fejlettség, lakókörnyezet, jövedelmi viszonyok,
önkormányzati aktivitás, helyi informatikai szolgáltatások, dinamika -
mintegy száz változót vizsgáltak. Dunaújváros a megfelelő versenyképességű
városokat tartalmazó csoportba került, a teljes rangsorban huszonnegyedikként.
A Kistérségi Kutatócsoport is végzett komplex vizsgálatot,
melyet minden évben megismételnek. Ez is számos faktor együttes vizsgálata
után rangsorolja a megyei jogú városokat. A 2000-es adatok alapján Dunaújváros
- jelentős lemaradással - az utolsó helyre került, huszonkettedikként.
A Közép-Dunántúli Régió foglalkoztatási és szociálpolitikai
koncepciójának helyzetelemzése során keletkezett adatsorokat Menyhártné
dr. Zsiros Mária ismertette a jelenlévők számára. Kiderült, hogy számos,
fontos adat hiányzik, így a meglévő statisztikákból több, a terület megítélése
szempontjából lényeges momentum nem olvasható ki, így a különböző végzettségűek
aránya. Főbb következtetéseik szerint a régióban a lakosság elöregedik,
alacsony az aktivitás, nincs a munkaerő-hiány csökkentésére megfelelő utánpótlás,
jelentős számban dolgoznak a térségben vendégmunkások, egyes területek
tartós leszakadásával kell számolni, vannak funkcióhiányos települések,
lassú a szerkezetátalakulás. Megállapításuk szerint a szociális szféra
szolgáltatásai iránt nő az igény, ez a terület foglalkoztatási lehetőséget
biztosíthat a régióban.
Fenyvesi István, a Procont Holding Rt. üzletág-igazgatója
"Lépések az e-közigazgatás gyakorlati megvalósítása felé" címmel
tartott előadást. A bemutatott, a cég által kifejlesztett egységes, integrált
rendszer webes technológia alkalmazásával nyújt megoldást az önkormányzati
ügymenet informatikai támogatására. A rendszert több szempontból - így
finanszírozási oldalról is - a hazai igényekhez igazították, azonban még
így is túl költséges az egész rendszer egy-egy településen történő bevezetése.
A megoldás az lehetne - fejtette ki az üzletág-igazgató -, ha, miként Nyugat-Európában,
több önkormányzatot kiszolgáló informatikai központok jönnének létre. Ehhez
azonban sem cégük, sem az önkormányzatok nem kaptak kormányzati támogatást.
Így az a megoldás marad, hogy az önkormányzatok lépésenként vezetik be
a rendszer egyes elemeit.
Rohonczi Sándor, a Híd Egyesület ügyvivője - aki egyben a
szekció vezetőjeként vett részt a tudományos ülésen - a kistérségi fejlesztési
tervet ismertette. (Mivel ezzel a témával már több cikkünkben foglalkoztunk,
most nem térnénk ki rá bővebben.) Kiderült, hogy a kistérségi társulást
követően a regionális fejlesztési tanács is elfogadta a tervet, hamarosan
a megyei is tárgyalni fogja. Az mindenképpen a kistérség előnyeként fogalmazható
meg, hogy hosszú évek óta tudatosan készültek a most bekövetkezett helyzetre,
bár későbbre várták. A tervkészítést most a programozásnak kell követnie,
és mind több, a tervben megfogalmazott elemnek meg kell valósulnia. Az
ügyvivő kitért arra is, hogy az elmúlt évek során kedvezőbb és kedvezőtlenebb
időszakok váltották egymást. Ő a mostanit - bár a helyzet drámai - az előbbeik
közé sorolja.
Kérdésünkre Rohonczi Sándor elmondta: még tartanak az egyeztetések
arról, hogy a kormány elé mely elemei, miként kerülnek be a kistérségi
tervben megfogalmazott, kormánydöntésre váró intézkedéseknek. A pénzügyminisztériumnál
a héten lett volna egyeztetés az ügyben, elmaradt. Várhatóan a jövő héten
történik előrelépés az ügyben.
A Kistérségi Információs Rendszer megvalósíthatósági tanulmányát
Kárpáti Gábor, a polgármesteri hivatal munkaerő-gazdálkodási vezető tanácsosa
ismertette. A tanulmány két éve készült el, a tényleges megvalósításhoz
szükséges pénzre többször pályáztak, eddig még sikertelenül. Pedig a kistérség
településeit összekötő, aggregált adatokat szolgáltató informatikai rendszer
hiánya többletköltségeket okoz, illetve jelentős haszontól esik el így
a térség.
Dunaújváros helyzeti energiáinak változásáról Huszti Zsolt
doktorandus tartott előadást. Ebben a földrajzi helyzet, a közlekedési
rendszer, a települési szerkezet alapján mutatta ki, hogy Dunaújváros szerepének
erősödnie kell, növekedni fog a vonzáskörzete.
Petrovickijné Angerer Ildikó, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi
vezetőtanácsosa a város környezetvédelmi helyzetéről, az EU csatlakozás
kapcsán Dunaújvárosra váró feladatokról beszélt. Többek között kifejtette,
hogy minden évben intézkedési terv készül, valamint beszámoló a környezetvédelmi
állapotról. Az önkormányzat helyi rendeletet alkotott a környezetvédelemről,
elkészült a szennyvíztisztító, több környezeti érték - például a Baracsi
úti arborétum, a gyurgyalagok költőhelye - megőrzése érdekében megindult
a helyi védelem ügyében az eljárás, nagy hangsúlyt kap a gyermekek környezetvédelmi
nevelése. Aláírták a szerződést egy, a légszennyezettséget folyamatosan
mérő, azonnali adatokat nyújtó monitorállomás megvalósítására. A kivitelezőt
közbeszerzési pályázaton választották ki, a beruházás költsége 44 millió
forint, a szükséges pénzt pályázaton nyerte a város.
A vezetőtanácsos szólt az elvégzendő feladatokról is. A légszennyezés
csökkentése érdekében - ugyan még van bőven feladat az ipar területén is
- a közlekedés terén is előbbre kell lépni: a megfelelő forgalomszervezés
a megoldás, ahogy a nehéz teherautók kitiltása is érezhető változást hozott.
Emellett további két mérőállomás kialakítására lenne szükség. Fontos feladat
a Szalki sziget rehabilitációja, melyre komplex megvalósíthatósági tanulmány
készül. Tenni kell a zajterhelés csökkentése érdekében is, az éjszakai
szórakozóhelyekkel folyamatos harcot vívnak az illetékesek. A városra vár
még a régi, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakó megszüntetése,
rekultiválása, valamint egy új lerakó megépítése, a regionális hulladékkezelés,
a szelektív gyűjtés kialakítása.
K. K.
(Dunaújváros Online Hírek)
Búcsúlevelek kutatása
A tudomány nevében
|
