Fejtetvesség

   Főleg gyermekeken és nőkön fordul elő, de hajléktalanokon is fellelhető. Általában kisszámú tetű mozog, amelyek néha csak alapos keresés után lelhetők fel, de a sűrű fogú fésűnek nem állnak ellent. A serkék inkább a hajzat széli részein és nem a fejtetőn helyezkednek el. A hajas fejbőrtől a hajzat növekedésével fokozatosan távolodnak, majd egy idő után életképtelenné válnak, ha addig az embrió nem kelt ki. A tetvek naponta ötször-hatszor szívnak vért. A gyermekközösségben a játszás során gyorsan terjednek és ilyenkor a velük kapcsolatban álló felnőtteket is veszélyeztetik. Friss esetben serke nem látszik, csak a fejbőr viszketése hívhatja fel a figyelmet az infestatióra. Hajléktalanokon, súlyos esetben, a nagyszámú tetű ürüléke és a vakaródzás miatti nedvedzés, pörkképződés egyetlen masszává ragaszthatja össze a hajzatot (plica polonica).
   Hyperinfectív folyamat, környezetét erősen veszélyezteti. Ilyen esetben a hajzat teljes levágása gyors eredményt ad. Néha viszont a tarkótáji kevés impetiginizáció a gyanújel a tetvességre.

(forrás: Háziorvosi Továbbképző Szemle 1996)