Főiskola: új utakon
Új, Magyarországon egyedülálló, ráadásul minden ízében "EU-kompatibilis"
posztgraduális képzés kezdődik tavasszal a Dunaújvárosi Főiskola Gépészeti
Intézetében.
 |
Viszonyrendszer - középen Schröter
professzor, jobbra dr. Gremsperger Géza |
A program bemutatkozó szakértői tárgyalására ma délután várták
az ipar képviselőit a Dunaújvárosi Főiskolán - a DO a work-shop után érdeklődött
a részletekről a program meghonosítóitól. Mint dr. Koppány Imre intézetigazgató
érdeklődésünkre elmondta, azért döntöttek a Németországban már jelentős
hagyományokkal bíró rendszer adaptálása mellett, mert az EU-csatlakozás
küszöbén a munkaerőpiacon hiány jelentkezett olyan szakemberek iránt, akik
- legalább egy idegen nyelven kommunikálva - a szükséges szakmai elméleti
tudás mellett készségszintű gyakorlati ismeretekkel is rendelkeznek. A
gépészeti intézet először márciusban kezdődő, huszonöt-harminc diplomás
posztgraduális képzését vállaló programja (havonta egy hétig, összesen
nyolc hónapon át tartó, nyolc témakört felölelő, egyenként negyven úgynevezett
"kontaktórát" igénylő kurzus) ezt az űrt hivatott betölteni,
állítja az intézetigazgató:
- A tanácskozáson megjelent - mind a nagyvállalati szférát,
mind a kis- és közepes vállalkozásokat reprezentáló - szakemberek elismerően
nyilatkoztak a programról, hiszen szó szerint a bőrükön érzik: a magyar
mérnökképzés hagyományos értékei mellett szükség van minőségcentrikus,
gyakorlatorientált, rugalmas és költségérzékeny, s minden ízében az európai
követelményrendszernek megfelelő mérnöktovábbképzésre is. A cél ugyanis
az, hogy olyan adottságú másoddiplomás szakemberek hagyják el a főiskolát,
akik igen rövid betanulási, betanítási idő után válnak egy-egy cégen belül
"teljes értékű", a napi feladatok megoldására képes munkatárssá.
Dr. Koppány Imre kérdésünkre elmondta: az European Industrial
Engineering (EIE) képzés német ipari és oktatási tapasztalatokra támaszkodik,
az oktatásban nagy szakmai gyakorlattal rendelkező német és magyar professzorok,
valamint szakemberek vesznek részt. Ráadásul a képzés végén olyan oklevél
nyerhető el, amelynek az unión belül is széles körű az elismertsége, lévén
a most kezdődő képzés minősége felett a European Federation of Productivity
Services (EFPS) nevű svájci szervezet őrködik.
Az új program komplexitását, interdiszciplináris jellegét
és gyakorlatorientáltságát emelte ki kérdésünkre dr. Gremsperger Géza főiskolai
tanár is. Mint elmondta, a kipróbált tematikán és tananyagon alapuló német
minta átalakításával terveik szerint olyan program jöhet létre, amely -
természetesen a már említett szigorú nemzetközi kontrollal - az egész kelet-európai
régióban vonzó lehet a posztgraduális mérnökképzésben.
A német mintáról prof. dr. Klaus Schröter, a Dunaújvárosi
Főiskola címzetes főiskola tanára nyilatkozott a DO-nak. Mint elmondta,
Németországban négy évtizedes hagyománya van a rugalmas, a munkaerőpiaci
igényekre villámgyorsan reagáló képzési formáknak. A REFA nevű országos
szervezet - közhasznú társaságként - lényegében folyamatosan dolgozza ki
a szükséges programokat (illetve át a már meglévő rendszereket), hiszen
a gazdasági szereplők igénye, valamint ezzel párhuzamosan az állami elismertsége
is jelentős e képzési formáknak. Schröter professzor a miértre válaszolva
kifejtette:
- Ez a képzéstípus képes ötvözni a műszaki-technológiai ismereteket,
az ökonómiát és a munkapszichológiai ismereteket - roppant produktív, eleven
képzési forma. Fontos elem, hogy a program középpontjában mindig a hatékony
üzemszervezés áll - a tankönyvekből vett ismeretek helyett a gyakorlatot,
a mindennapokban előforduló helyzeteket, feladatokat és problémákat állítja
középpontba. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy részt vehettem a
magyarországi program kidolgozásában, mert biztos vagyok benne: ez a képzési
modell nagyon fontos a magyar gazdaság, sőt, az Európába tartó közép- és
kelet-európai gazdaságok számára is.
Ny. Zs.
(Dunaújváros Online Hírek)
REFA (német)
EFPS (angol)
Dunaújvárosi Főiskola

|