|
Dunaferr, város: válság és kezelés
A Dunaferr és a város jelenét-jövőjét elemző fórumon előbb Hónig Péter,
majd dr. Kálmán András beszélt válságokról és kezelésekről - ott és itt
-, és hosszabb távú megoldásokról. Utóbbaik egybeérnek, ahogy írásunk is:
utolsó nekifutás.
 |
| Ezek itt fenn az árak, ott a mélyben pedig az eredmény |
Visszautalva a ma délután, a Bartók kamaratermében megtartott,
Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete által szervezett fórumról szóló gyorstudósításunkra,
elsőként Hónig Péter, a Dunaferr Rt. elnök-vezérigazgatója kapott szót
a meghívottak közül.
A helyzetelemzés során elhangzott, hogy a menedzsmentváltás
elhúzódó - pályáztatás - időszakát a társaságcsoport zökkenő nélkül vészelte
át, nem rendült meg a vevői bizalom és a termelés sem esett vissza. Ezt
csakis a dolgozók felelősségérzetével lehet magyarázni tette hozzá -, melyért
köszönetet is mondott. A meleghengermű például - ahogy a DO is beszámolt
róla - csúcsot döntött, másfélmillió tonnát hengereltek ki az év során.
Így történhetett, hogy az előző menedzsment által elkészített
- az elnök-vezérigazgató által túlzottan optimistának, pontosabban készítésekor
is bevallottan teljesíthetetlennek tartott - tervet minden termelési paraméterben
felülmúlták, kivétel a kokszgyártást. Ezzel együtt a negatív eredmény jelentősen
meghaladta az előző vezetés által tervezettet. Ennek oka, hogy az eredeti
terv olyan árakkal számolt, amelyek már a tervkészítés időszakában is illuzórikusak
voltak. Tehát: a növekvő árak és a nagyobb termelési volumen ellenére is
a bevételek elmaradtak a tervtől, mégpedig 23,3 milliárd forinttal. (Az
elmondottakat részletes táblázatokkal, ábrákkal ismertette az elnök-vezérigazgató.
E sorok írója már régóta tudósít hasonló eseményekről, de a Dunaferr elsőszámú
vezetőjétől ilyen részletességű és mélységű adatsorokat még nem látott
nyilvános előadáson.)
Az idei negatív eredmény mértéke 11 milliárd - a menedzsmentváltást
követően jelzett 14,5 milliárd forinttal szemben -, a csökkenéshez 2,7
milliárd forinttal járul hozzá az ÁPV Rt. múlt év végi 6,5 milliárdos ingatlan
és üzletrészvásárlása (lásd kormánydöntés), ennyivel múlta felül a könyvszerinti
értéket a vételár. Az üzemi veszteség egyébként is hónapról hónapra csökkent
az elmúlt év végéhez közeledve, majd pozitívba fordult. Adózás előtti eredményekben
kifejezve: október több mint 1 milliárd plusz, november 43 millió, decemberi
várható 261 millió. Ehhez az árak emelkedése mellett - az elnök-vezérigazgató
szerint - hozzájárult az is, hogy 21,7 milliárd forintos megtakarítást
értek el az anyagjellegű költségek terén, míg a személyi jellegű kiadások
gyakorlatilag a terv szerinti szinten teljesültek.
Az egyes társaságok között jelentős volt az eltérés. Az rt.
nyereséggel zárt, az Acélművek Kft. 7,2 milliárd, a DBK 3,5 milliárd, a
DWA 740 milliós veszteséggel, hogy csak a "legfelső sávot" említsük.
A termelő vállalatokkal ellentétben a kiszolgáló cégek (kereskedelem és
logisztika) pozitív eredménnyel fordultak 2003-ba: a Dutrade 344 milliós,
a D-ÉG 435 milliós pozitív szaldóval. Ezt azért tartotta fontosnak hangsúlyozni
a vezér, mert fontos feltételének tartják a Dunaferr stabilizációja során,
hogy az eredmény a törzsházban realizálódjon.
Hónig Péter természetesen részletesen beszélt az elmúlt hónapok
eseményeiről, arról, hogy milyen állapotban vették át a cégcsoportot, miként
jellemezhető a Dunaferr helyzete az acéliparban, milyen lépések szükségesek
a stabilizációhoz, privatizációra való felkészítéshez. Mivel ezekről az
elemekről már többször beszámoltunk, az új, vagy új hangsúlyt kapott tényezőkre
térnénk ki. A III-as kokszolói blokk kapcsán elhangzott, hogy szükség lenne
a második ütem indítására, indokolt lenne (jelenleg is napi öt millió forint
ezen a soron a mínusz), azonban a szükséges 3 milliárd forint nem áll rendelkezésre.
Ezen a téren most folynak tárgyalások. Ez az összeg nem szerepel a két
évre 21 milliárd forintos összegben kalkulált szinten tartó beruházások
között sem.
Az antidömping eljárásra kitérve az elnök-vezérigazgató kifejtette,
hogy pár nap múlva megtörténik a hivatalos bejelentés is: megszüntetik
az eljárást a Dunaferr ellen. Ha ez nem történt volna meg, 15 százalékos
vámpótlékot kellett volna fizetni az EU-ba irányuló termékek után, ez teljesen
ellehetetlenítette volna azon a piacon a Dunaferrt.
Érdekes ábrával mutatta be Hónig Péter - képünk - az acélpiaci
konjunktúra hullámhegyeit jellemző melegtekercs átlagárak miként befolyásolták
a Dunaferr eredményességét. A fotónkon is jól követhető: 2000-től meredek
zuhanás - egy ideig az árak által indokolt ütemben -, a tempó csak egy
picit lassult az árak emelkedésével. (Mivel az ábra éves adatokat köt össze,
azt nem látjuk, ha már felfelé indult. Majd meglátjuk.)
Az elmúlt időszakban jelentős segítséget nyújtott - és ezt
nem szoktuk emlegetni - az, hogy a Dunaferr moratóriumot kapott egyes lejárt
köztartozások kifizetésére. Az elnök-vezérigazgató által elmondottakból
az is kiderült, hogy az idei évre várt 3 milliárd forintos átmeneti segítség
- év végén visszaadják, ha kell - esetében is ilyen megoldásra számítanak,
tehát újabb moratóriumra.
Hónig Péter is kitért arra, hogy a december 18-ai kormánydöntések
máig nem jelentek meg hivatalosan a közlönyben. Így aztán üzenetként jutott
el hozzájuk, hogy a 6,5 milliárdos csomag és a privatizáció mellett a kormány
a foglalkoztatási kérdéseket is fontosnak tartja, el kell kerülni a szociális
feszültségeket. A túlfoglalkoztatottság fenntartását időlegesen vállalta
a Dunaferr vezetése, azonban ehhez, hogy a nullszaldót is el tudják érni,
a bérköltségeket 10 százalékkal csökkenteniük kell - az eredeti elképzelés
szerint. Az új - a szakszervezetnek ma átadott - tervezet szerint 5 százalékos
csökkentés is elegendő lenne. Hónig Péter szerint az érdekképviseleteknek
még át kell gondolniuk az új ajánlatot, és azt is, hogy rövid távú eredményekért
ne kockáztassák a hosszú távú jövőt. Hiszen egy magasabban tartott bérköltség
esetén veszteségbe fordulna a Dunaferr, ismét nehézre fordulna a helyzet,
és stratégiai befektetőt sem olyan feltételekkel találnának, mint egy stabil
vállalat esetében. Azt az ígéretét is megismételte, hogy a 2003. év második
felében - a helyzet javulásának függvényében - a munkavállalók visszakapják,
amit most elvesztenek.
A privatizációról is szót ejtett az elnök-vezérigazgató. Elmondta,
hogy a helyzet nem hasonlítható össze Diósgyőr és Ózd esetével, sok az
érdeklődő, és nagyrészük tovább akarja folytatni az acélipari tevékenységet
a Dunaferrnél. Rövidesen kiírják a nemzetközi privatizációs tanácsadói
pályázatot. 2003 közepén, de lehet, hogy előbb a privatizációs tendert
is. Nem a privatizációs bevétel lesz a fontos az állam számára, hanem a
stratégiai partner által vállalt feltételek.
A fórum másik meghívottja, dr. Kálmán András polgármester
a költségvetési koncepcióba javaslatként bekerülő számokkal kezdte. Nem
lesz könnyű év, jelentette ki elöljáróban, az egyes ágazatok működésükhöz
5 százalékkal többet kaphatnak, mint tavaly, fejlesztésekre, felújításokra
pedig 770 millió forint jut. Megvizsgálták, hogy egyes ágazatokban az állami
normatíva hogyan aránylik a kiadásokhoz. Az oktatás terén 70 százalékát
(itt a kipótlásra több mint 1 milliárdnyi saját forrásra van szükség) a
szociális ágazatban 50 százalékát, a kulturális szférában 40 százalékát
biztosítja az állami forrás. A város működési költségei évek óta meghaladják
a bevételeket, tehát idén is vagyonfelélésre kerül sor, most több vagyonelemet
kell eladni, mint máskor, vagy a 770 millió forintos fejlesztési és felújítási
terv nem lesz tartható. A polgármester részletesen beszélt a fejlesztési
elképzelésekről is (közelmúltban készített interjúnkban már bővebben olvashattak
erről a témáról).
Dr. Kálmán András szólt a térséget érintő infrastrukturális
fejlesztésekről - ahogy Hónig Péter is a Dunaferr stratégiája kapcsán -,
elmondta, hogy éppen ma folytattak az M6-os esetében tervegyeztetést a
nyomvonallal kapcsolatban. A kiviteli terv áprilisra elkészül, egy kis
változás lesz rajta a korábbi elképzeléshez képest - kedvezőbb megoldás
született a nagyvenyimi elágazással kapcsolatban -, erről a közgyűlésnek
is döntenie kell majd. A hídnak pedig elkészült a látványterve, melyet
hamarosan az itt élőkkel is meg fognak ismertetni. A kivitelezés 2004-ben
mind a két beruházás esetében megindul. A polgármester azt is hangsúlyozta,
hogy az előbbiekkel hasonló súlyú: a Nemzeti Fejlesztési Tervben 2006-os
indítással szerepel a Salbert szigeten megvalósítandó közforgalmú kikötő.
Több kérés is érkezett a jelenlévőkhöz a sporttámogatások
kapcsán. Dr. Kálmán András kifejtette, hogy meg kell érteni: az a terület
sem maradhat változatlan, a Dunaferr lehetőségei nem teszik lehetővé a
korábbi támogatási szint fenntartását. A polgármester azt is hozzátette,
hogy az utóbbi időben sokan tették fel neki azt a kérdést: ki hagyta jóvá,
hogy egy többségi állami tulajdonú cég ekkora összegeket költsön sporttámogatásra.
Ráadásul a jóváhagyott - egyébként is magas - összegen felül ellenőrizetlen
forrásból is. Dr. Kálmán András elmondta, hogy erre a kérdésre józan megfontolást
követően nem lehet válaszolni, még akkor sem, ha büszkék vagyunk (és legyünk
is) a helyi sportéletre. Az ÁPV Rt. által átvett ingatlanok a Sportfolió
Kht.-hez kerülnek, az működteti majd, így a Dunaferr mentesül az ezen a
soron keletkező 400 milliós kiadástól. A téma kapcsán Hónig Péter azt még
hozzátette: a lakosság is támogassa a sportéletet. Járjanak ki a meccsekre!
K. K.
(Dunaújváros Online Hírek)
A Dunaferr és a város: szimbiózis
Dunaferr sztori
Év eleji interjú a polgármesterrel
|
