A X. olimpia ismét az újvilágba került, de
sokkal jobb körülmények közé, mint ami ST.
Louisban volt. A rendezésben felhasználták a
technika vívmányait, ami kiválóan szolgálta
a tájékoztatást. A nagy gazdasági válság
ellenére 40 ország vett részt az olimpián,
mindenki ott volt, aki számított. Los Angeles
elhódította Párizstól a csúcsok olimpiája címet,
atlétikában és úszásban 35 olimpiai, és egy
sereg világrekord dőlt meg. Érdekesség, hogy
atlétika számaiban országonként csak három
versenyző indulhatott.
A gazdasági válság tetőpontján a magyar kormány
nem sok jóval biztatta a magyar sportolókat. A
sportvezetésnek nem kis áldozatok árán sikerült
47 versenyző részvételét biztosítani. A vízilabdázók
és az úszók amerikai versenykörút révén
saját maguk fedezték a költségeiket, sőt az
olimpiai alapot is segítették. Érték ugyan
csalódások hazánk küldöttségét, a hat
olimpiai arannyal azonban csak öt ország előzte
meg az aranytáblázaton.
A kardozók ismét elsők lettek. A csapatdöntőben
az olaszok 9-2-es vezetésünknél feladták a
kilátástalan küzdelmet. Egyéniben Piller György
egyéniben csak egyszer kapott ki olasz ellenfelétől,
de így is egyéni bajnok lett. Kabos Endre jobb
találataránnyal bronzérmet nyert, akárcsak tőrvívásban
Bogen Erna.
Férfi tornászaink kitettek magukért. Pelle
István az önálló számként kiírt műszabadgyakorlatban
pompás kézállásaival és szaltóival győzelemmel
kezdett. Ez nem tetszett a bíróknak, az összetett
versenyben csúnyán lepontozták. Ennek ellenére
a második helyen végzett. Az egyéni
szerbajnokságok során lovon aranyat, korláton
pedig ezüstöt vehetett át a kiváló tornász.
Az ökölvívók közül, egyedül európaiként,
Énekes István nyert olimpiai bajnoki címet. A
döntőben mexikói ellenfelét verte technikás
bunyóval.
A vízilabdázóknak sikerült visszavágni a négy
éve elszenvedett vereségért. Már az első
fordulóban összekerültek a címvédő németekkel,
és 6-2-re legyőzték őket. Ezek után két gólzáporos
győzelem biztosította az elsőséget.
Szabadfogású birkózóink Zombori Ödön és Kárpáti
Károly révén két második, Tunyogi József révén
pedig egy bronzérmet vehettek át. A kötöttfogásra
sajnos már elfáradtak, helyezést sem értek el.
Értékes siker volt Soós-Hradetszky Zoltán
harmadik helye, itt azonban aranyat reméltünk.
Az atléták formaidőzítése rosszul sikerült,
világhírű diszkoszhármasunk is csalódást
okozott.
Művészeti sikereinket Manno Miltiades növelte,
második díjat nyert szobrával.
(Dunaújváros
Online Hírek)

|