Ahogy a képviselők látják

Vélemények a vagyonkezelővel kötött szerződésről

Összeállításunkban arra kértük a közgyűlési képviselőket (frakciók, csoportok szerint), hogy fejtsék ki véleményüket a szeptember végén elfogadott együttműködési megállapodásról, amelyet az önkormányzat kötött a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt.-vel.

     Ahogy a vagyonkezelő szervezet létrejöttét vita előzte meg, úgy a szerződés jóváhagyása sem ment simán. Ezért gondolt a Dunaújváros Online arra, hogy megkérdezi, ki miként gondolkodik erről a szerződésről. A lehetőséggel nem kívánt élni Illéssy István. Ha valaki szeretné áttanulmányozni a szerződést, kattintson ide!

Hiányzik az üzleti terv
Fidesz - dr. Dorkota Lajos:

     A holding létrehozását támogattuk abból kiindulva, hogy a polgármesteri hivatalban a vagyonkezelés nem volt jó helyen. A szervezet létrehozása nem volt rossz ötlet, de később komoly kritikáink fogalmazódtak meg. Volt ugyanis egy megállapodás, hogy a hivatal helyett egy jól működő rugalmas cégnek adjuk át a városi vagyon kezelését. És ha bármi probléma felmerül a jövőt illetően, akkor azt egyeztetjük, jelezzük a felügyelő bizottságon keresztül. Megítélésünk szerint a holding ugyanazt kezdi megvalósítani, amit a hivatal. Egy konkrét példa: január 4-én, a holding létrejöttét követően kiderült az EHEP-probléma. Kilenc hónap alatt nem tudtak érdemleges választ adni több mint kétszázmillió forint sorsáról. Ettől a ponttól kezdve megingott a bizalmunk a vagyonkezelő szervezetben. Vagy nem veszik komolyan a vagyon kezelését, vagy valamiért nem kívánnak ezzel az üggyel foglalkozni. Jött a következő lépés. A portfolió átértékelése során megint egy-két milliós vagyontárgy, hogy úgy mondjam, eltűnt: kiderült, hogy a Fékon részvényeit rég ki kellett volna vezetni, mert a céget felszámolták. A harmadik probléma, ami a legsarkosabb: a delegált igazgatósági tagokról, a holding vezetőiről úgy gondoltuk, számonkérhetők. Ehelyett egyre nehezebb elérni bárkit egy képviselői kérdés megválaszolására, amely a döntéshozatal szempontjából fontos lenne.
     Az együttműködési megállapodást azért nehezményeztük, mert megint az volt benne, hogy a holding más cégekkel működik együtt. A díjazásuknál versenyhelyzetet kellett volna teremteni, de ez sem történt meg. Tehát azt látjuk, hogy a város költségvetéséből finanszírozott cég szabadon rendelkezhet a város meghatározott vagyonával. Nem akartuk gazdaságilag monopolhelyzetbe hozni, mint ahogy történt.
     Nincs üzleti terve a holdingnak, nincs meghatározva, mit kell elérniük. Ha egy ingatlan értékesítésekor az önkormányzat a DVG Rt.-t bízza meg, a befolyó többletbevétel nem jelenik meg az önkormányzatnál, ugyanis lehet, hogy a bevétel a nullszaldó kihozására elég a cégnél. Ráadásul azt kell tapasztalnunk, hogy majdnem lassúbbak, mint a polgármesteri hivatal, amelynek munkáját azért mégiscsak számon lehetett kérni.
     Mivel az egyik képviselő (Rohonczi Sándor MSZP - a szerk.) bekerült az igazgatóságba, már nem a közgyűlést képviseli a döntés meghozásánál. Az együttműködési megállapodást a képviselő megszavazta, ami nem volt etikus: az összeférhetetlenségi törvény, amelyet elfogadott a parlament, 2002-től ezt nem fogja megengedni. Az etikánál már keményebb, hogy a képviselő, aki igazgatósági tag, előterjeszt valamit a gazdasági bizottságnak, amit ő elnököl, majd a közgyűlésben megszavazza. Ezen majd csak az összeférhetetlenségi törvény hatályba lépése fog segíteni.
     A holding megalapítása nem rossz, jól tudna dolgozni, ha a kontroll fordítva működne: a közgyűlés megmondja, mit vár el, ők végrehajtják és beszámolnak.

Egyenrangú partnerek szerződése
LÉSZ - Somogyi György:

     Erre a megállapodásra szükség van, hiszen szabályozni kellett az önkormányzat és a vagyonkezelő kapcsolatát. Keretmegállapodásnak tekintem, ami megadja, hogy kinek mi a feladata. Úgy tapasztalom, eléggé egyenrangú partnernek tekintik egymást a szerződő felek. Az egyes szakterületek további kezelésére további szerződéseket kell kötni, például a lakáságazatban. Ez az együttműködési megállapodás még nagyon a felszín, a további szerződések lesznek igazán meghatározók, s nagy reményeim szerint azoknak ide kell kerülniük a közgyűlés elé. Nem tudom elfogadni, hogy magas megbízási díjjal dolgozzanak. Különböző szinteken az együttműködés szakterületeként konkrétan, mérhető módon legyen szabályozva, s ennek az ellenértéke is egzakt módon legyen meghatározva. Tudok egy lakóházkezelési kft. megalakulásának tervéről is, nem igazán értem, minek, hiszen egyre csökken az önkormányzati tulajdonú bérlakások állománya. Ráadásul amúgy is veszteséges ez az ágazat, és most rátesznek egy olyan céget, amely nyereségérdekelt, akkor az önkormányzat szaldója még veszteségesebb lesz. Ez még csak felmerült, mert semmiféle előterjesztésben nem láttam, de a LÉSZ-es igazgatósági tagoknak fel fogom hívni a figyelmét, ne támogassák ezt a javaslatot.
     A keretmegállapodásnak feltehetően vannak tökéletlen pontjai, nem vagyok jogász, de a vagyonkezelés annyira átalakuló szervezet, hogy azzal együtt a szerződést is az élethez kell igazítani.
     Akik támadják, nem mondják meg a miért, pedig segítséget adnának a felügyelő bizottságnak. Az EHEP-részvényekkel kapcsolatban felhívták a figyelmünket, mi, a két LÉSZ-es képviselő kezdeményeztük a bizottság összehívását.
     Meglehetősen eklektikus állapotok uralkodnak a vagyonkezelőnél, ám remélem, az év végére lezárul az átalakulás folyamata, s a vagyonkezelő eleget tud tenni feladatának.

Mindig is tiltakoztak
MIÉP - Mlinkó Pál:

     A vagyonkezelő létrehozása ellen mindig is tiltakoztunk, így a részvénytársasággal kötött együttműködési megállapodással sem értek egyet. Az önkormányzati testületnek ezután a város vagyonkezelésére nincs rálátása. A vagyongazdálkodás egy gazdasági társaság, egy szűk lobby kezébe került. Nincsenek megfelelően megfogalmazva az elvárások az önkormányzat részéről, a cég öntörvényűen működik. A haszon magánzsebbe vándorolhat és nem a város javát szolgálja. Úgy gondolom, hogy nagyon sok politikai és jogi botrányt okozhat még a vagyonkezelés a városban.

Ledőltek a korlátok, végre dolgozhat a szervezet
MSZP - Szekeres György:

     A hivatalnál és jegyzőnél lévő korábbi hatásköröket át kellett adni ahhoz, hogy a vagyonkezelő működni tudjon. Ezt már akkor meg kellett volna lépni, amikor eldőlt, hogy az önkormányzat létrehozza a céget. Ezeket valamilyen konstrukcióban kell átvinni: amit nem sikerült az alapító okiratban, azt az együttműködési szerződésben adtuk át. Természetes, hogy megszavaztuk a megállapodást, hiszen a cég így megkapta végre a hatásköröket, ezért furcsa is egy ilyen kérdés, ugyanis egész eddig korlátozva volt a vagyonkezelő munkája végzésében. Jónak tartjuk a szerződést, mert ezeket a hatásköröket átadhattuk. Ezek nélkül a szervezet kar nélküli óriás, nincs meg a jogköre, hogy eljárjon. Erről szól a szerződés, ez a lényege, a többi részletkérdés. Hogy vannak benne jó vagy rossz pontok, azon lehet vitatkozni, hiszen nem azonos módon látják ezt a politikai pártok. Mi alapvetően a vagyonkezelő működését tartottuk szem előtt a szerződés megszavazásakor.

Elvárások nélkül minden feladatot elláthatnak
SZDSZ - dr. Sipos János:

     Az együttműködési megállapodást a korábbi döntések logikus, törvényszerű folytatásának tekintem. Az SZDSZ, bár ellenzi, ám tekintettel arra, hogy közgyűlési döntés van, tényként elfogadja, hogy ez a vagyonkezelő szervezet létrejött. Azt kívántuk elérni a bizottsági és közgyűlési vitákban, hogy végre pontosan határozzuk meg, mit mikor mennyiért és milyen feltételekkel kezel a szervezet. Ez nem történt meg. A vagyonkezelőt monopolhelyzetbe hozták a megállapodással, hiszen a várost érintő valamennyi területet kizárólagos joggal látja el. Nem vitatom - ha már egyszer létrehoztunk egy ilyen szervezetet - , a város gazdasági, tulajdonosi érdeke azt kívánja, hogy amit gazdaságosan el tud láttatni a vagyonkezelővel, azt bízza rá. Azonban vannak olyan szituációk, amikor a szervezet csak jelentős többletköltséggel tud felépülni a feladat ellátásához, másrészt hátrányos, ha teljesen kizárjuk a város területén a versenyhelyzetet. Mindezek ellenére a város arról biztosította a vagyonkezelőt, hogy elvárások nélkül láthat el minden feladatot. A szerződésben homályos megállapítások vannak, például, hogy nem köthet ki magasabb díjat, mint a városban szokásos (ez utóbbit vajon ki fogja megállapítani, mert az információk birtokában erre a DVG Rt. jogosult, másrészt pályázatok, versenyhelyzet alapján lehetne megállapítani, hol van a középarányos díj).
     Az önkormányzat úgy hozta monopolhelyzetbe a céget, hogy nem gondolta végig: lehetnek olyan szituációk, amikor meg kell szegnie ezt a megállapodást, hiszen a konkrét szerződéseknél nem akar a város hátrányára dönteni.
     A korábbi döntések következtében az értékpapír-portfolió kezelése is a vagyonkezelő feladata. Itt továbbra sem sikerült elérnem, hogy tájékoztatást kapjon a pénzügyi bizottság, milyen valós értékű papírokat kezelnek.
     Nem vizsgálta senki, hogy ezt a hatalmas feladathalmazt, amit a szerződés tartalmaz, milyen személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel teljesítheti a cég, úgy, hogy megfelelő minőségben és pénzügyileg, gazdaságilag a város számára előnyösen legyen ellátva. Nyilván vállalkozásba adják azokat a feladatokat, amelyek ellátására nem tudnak vagy nem akarnak felépülni. Itt alapvetően probléma lesz az, hogy mivel kivették a pályáztatás lehetőségét, a korrupció melegágya lesz törvényszerűen. Nem altruista pártok a ma működő szervezetek, köztük az MSZP sem. Nyilván azért helyeznek pártembereket, gondolok Varga Istvánra és Rohonczi Sándorra, gazdasági kulcspozícióba, hogy azt követően a szocialista párt számára előnyös gazdasági folyamatok induljanak be. Beindulhat úgy, hogy a szocialista párt támogatói köréhez tartozó vállalkozók kapják a megrendeléseket, és be fog indulni az is, hogy közvetlenül fognak informális csatornákon keresztül kifolyni a pénzek a szocialista párthoz közeli alapítványokhoz stb. Attól félünk, hogy elindulunk a balkanizálódás felé, amikor a pártérdekek döntenek.

Sándor Judit
(Dunújváros Online Hírek)