Vihart kavart az ajánlat
Kis városunkban is elkezdték helyüket keresni
a "kívülről jött" alapítványi iskolák,
ám egyelőre ilyen vagy olyan okok miatt falakba
ütköznek - tapasztalhatta a tudósító a szerdai
bizottsági üléseken.
Sajnos három bizottságból fizikai
okok miatt (az oktatási bizottság kedd helyett
ma tartotta ülését az egyik óvodában) csak
kettő látogatására futotta a DO munkatársának,
pedig érdekes lett volna meghallgatni az
oktatási bizottság szakmai érvelését az ADU
és az ESZE alapítványok kérelmével kapcsolatban.
Elsőként a pénzügyi bizottságon
került napirendre az ADU-ról szóló előterjesztés. A város egyik legnagyobb
iskolájává fejlődött az ADU, állította Nyári
Gyula igazgató, aki éppen ezzel indokolta
helykeresésüket. A Petőfi iskolát választották,
amelynek közoktatási feladatait tovább vinnék,
pluszforrásokat biztosítva az intézménynek
- szakképzéssel is foglalkozó alapítványként
erre lehetőségük van. Az alapítványi iskola
mindenképpen innovatívabb, rugalmasabb, kötetlenebb,
mint az önkormányzati. A Petőfi iskolában
viszont nem fogadták egyöntetű tetszéssel
az ADU kezdeményezését, derült ki Imre György
igazgató szavaiból, aki kérte: minél előbb
zárják le ezt a témát, ne bolygassák az iskolát.
A lehető legkevesebb konfliktussal
kellene megoldani az átállást, nehogy darázsfészek
alakuljon ki - mondta dr. Sipos János bizottsági
elnök, rögtön hozzátéve: ennek feltételeit
nem látja most teljesíthetőnek. A bizottság
végül nem támogatta a javaslatot.
Az MSZP-hez tartozó banda lenyúlásának
minősítette a balassagyarmati székhelyű ESZE alapítvány kérelmét Antal Lajos, aki jegyzőkönyvbe
is diktálta véleményét. A tartalommal dr.
Sipos János is egyetértett, aki szerint ne
az eladó szabjon feltételt, és ne akarjon
kamatmentes kölcsönt az önkormányzattól.
Antal Lajos felvetette, hogy az alapítvány
vegye bérletbe a volt újtelepi iskolát. Az
elhangzottakra Villányi-Kollár Károly Dusán,
az alapítvány kuratóriumának tagja (egyébként
a DVG Rt. gazdasági igazgatója, amint ezért
megjegyzést is kapott Antal Lajostól) reagált:
a bérletre nem is gondolhattak, hiszen az
önkormányzat kifejezett szándéka, hogy eladja
ezt a területet, ugyanakkor az alapítvány
tevékenységéből adódóan nem tőkeerős vállalkozás.
Végezetül abban volt többségi egyetértés
a bizottság tagjai között, hogy bérletben
hasznosítsák az ingatlant.
A gazdasági bizottságban Rohonczi
Sándor értékelte az ADU alapítvány előre
gondolkodását, míg Illéssy István úgy vélte,
nem szabad a tantestület akaratával szembeszegülni.
Végül többséggel támogatták az alapítvány
kérelmét.
Fogósabb kérdésnek bizonyult
az ESZE (Violin Művészeti Iskolával közösen
tett) ajánlata. Már ott elakadtak résztvevők,
amikor Illéssy István a hivatal belső ellenőrének
pénzügyi bizottságban tett megjegyzését idézte:
önkormányzati ingatlant nem lehet pályázat
nélkül eladni. Később, a gazdálkodási rendelet
értelmezésekor kiderült, valóban ez az alapelv,
ám a közgyűlés felülbírálhatja önmagát -
ráadásul számos ilyen szellemű döntés született
már. Az alapítvány ajánlatát többen azért
kifogásolták, mert alacsonynak tartották
a vételi ár készpénzes hányadát (amit két
év türelmi idő után nyolc év alatt törlesztené
a negyvenmillió forintot), illetve kidolgozatlannak
ítélték a vételi ár közösségi szolgáltatásként
"ledolgozandó" 53 milliós részét.
Silye Attila, a gazdasági iroda vezetője
az ingatlan felbecsült értékét magasnak tartotta
ahhoz, hogy oktatási célra hasznosítsák az
épületet. A későbbiekben egyetértés mutatkozott
abban, hogy oktatási célú értékesítésre is
kérjenek egy becslést. Az alapítvány ajánlatához
mérhetőnek tartotta a bezárt újtelepi iskola
szülői munkaközösségének javaslatát, amit
akkor elvetett a testület, szólt hozzá Illéssy
István.
A bizottság aztán eljutott oda,
hogy megkérdezze, mit is akar az alapítvány.
A balassagyarmati iskola igazgatója, Ivitz
Erika elmondta, hogy az oktatási bizottságon
sajnos nem volt lehetősége szakmai elképzeléseikről
beszélni, így nem mondhatta el, nagy az igény
az általuk meghirdetett, érettségire épülő
gazdasági, informatikus képzésre. Úgy vélte,
a Szórád iskola alapfokú oktatást végzett,
így a szülői ajánlat nem vethető össze az
ESZE alapítványéval. Ők vállalják, hogy felújítják
az épületet, közösségi rendezvényeknek adnak
benne helyet, és még internetezésre is lehetőségük
nyílik az ottélőknek. Az ingatlan csak az
utolsó részlet kifizetése után kerülne az
alapítvány tulajdonába, tíz év után - tette
hozzá.
Aztán az is kiderült, ekkora
időtartamra az önkormányzat nem adhat kamatmentes
részletfizetést saját rendelete értelmében.
Rohonczi Sándor végig támogatta az alapítvány
kezdeményezését, de nem vitatta a vételár,
különösen a szolgáltatások értékének megkérdőjelezhetőségét.
Úgy vélte, két telket le lehet választani
az iskola udvarából családi ház építésére
értékesíteni, s ezzel tovább csökkenthető
az ár. Végezetül arról szavaztatta meg a
bizottságot, milyen alternatívákkal (és támogatással)
kerüljön a közgyűlés elé a javaslat. A testület
dönthet arról, elfogadja-e az ESZE alapítvány
ajánlatát, vagy oktatási és közösségi céllal
pályázatot ír ki az ingatlanra, avagy megkötöttség
nélkül hirdetnek pályázatot.
Sándor J.
(Dunaújváros Online Hírek)

|