Méltó megemlékezés
Tudományos üléssel és emléktábla-avatással ünnepelte ötvenéves születésnapját
a dunaújvárosi kórház. A jubileumi rendezvényre ellátogatott dr. Csehák
Judit is, aki az intézményt egy modellkísérlet lehetséges résztvevőjeként
is el tudja képzelni.
Elfogultság nélkül állítható, hogy méltó módon, érdekes előadásokkal,
gazdag programmal, benne üdítő kulturális műsorral és adományozással sikerült
megünnepelnie a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórháznak ötvenéves születésnapját.
Először emléktáblát avattak a kórház aulájában az első igazgató, dr. Groszmann Sándor és az
első sebész főorvos, dr. Pátkay József tiszteletére.
A Bartók-beli ünnepség vendége volt dr. Csehák Judit, egészségügyi,
szociális és családügyi miniszter, akit külön is köszöntött dr. Máté-Kasza
Lászó főigazgató. A kórház első számú vezetője bevezetőjében röviden vázolta
ötven év történéseit, s úgy vélte, az egészségügyi intézmény létrejöttét
a politikai akarat mellett a dolgozói lojalitás szolgálta. Ez utóbbi kivételes
eszmeiségre ma is büszkék lehetnek az utódok, aki igyekeznek méltó módon
folytatni az elődök munkáját. Képek idézték fel az intézmény születését,
bővítését: Semmelweis utcai szülőotthon, az új kórház átadása, bővítése
a D-szárnnyal, a zöld rendelő átadása. Ez utóbbival be is fejeződött a
kórház építése. Közel ezer ágy, modern, a kor igényeinek megfelelő műszaki
felszereltség - nem véletlenül mutatták meg számos külföldi delegációnak
a dunaújvárosi kórházat. A sikeres időszaknak a rendszerváltás okozta struktúraváltás,
csökkenő finanszírozás vetett véget, csökkent az ágyszám és szállóigévé
vált a technikailag lehetséges, gazdaságilag megengedhető kitétel. Ma százhúszezer
lakos ellátásáért felel a kórház, a megye lakosságának egyharmadáért, s
Tolna megyéből is járnak ide betegek. A tervezett infrastrukturális fejlesztések
még inkább regionális központi szerepet adnak a kórháznak, amelynek erre
a feladatra fel kell készülnie. A beruházásokban, műszerfejlesztésekben
megtették az első lépéseket: CT-állomás, műveseállomás, belgyógyászati
diagnosztikai centrum, kulcsi rehabilitációs részleg, új központi gyógyszertár,
műtőfelújítások, istentiszteleti hely kialakítása. A tervek között szerepel
egy új központi műtőblokk építése, és a lerobbant D-szárny felújítása.
Ugyanakkor a város húsz éve nem jutott az ilyen fejlesztéseket szolgáló,
címzett állami támogatáshoz. Ezért is fordult a főigazgató a miniszter
asszonyhoz annak segítségét kérve.
Fővédnökként dr. Kálmán András nyitotta meg a rendezvényt,
aki a város legnagyobb intézményét részben tehernek tartotta (gazdasági
értelemben), ugyanakkor a város értékének és erejének is nevezte.
Személyes visszaemlékezéssel kezdte dr. Csehák Judit beszédét,
a miniszter asszony ugyanis nemcsak orvosként, de betegként is kapcsolatba
került a dunaújvárosi kórházzal. Méltatta dr. Kovács Pál munkásságát, akinek
része volt az intézmény töretlen ívű fejlődésében. Az impozáns ötven év
után milyen lesz a következő tíz? - tette fel a kérdést, hogy felvázolja
a minisztersége alatt formálódó tízéves egészségügyi koncepciót, amelyet
nem lehet elszakítani a szociális szféra fejlesztésétől. S ugyanígy egységben
kell kezelni az egészségügyi intézmények fejlesztését a címzett támogatások
megítélésekor, megvizsgálva, hogy milyen EU-s vagy más forrásokat lehet
bevonni. A magyar egészségügyi intézmények megfelelő színvonalra emeléséhez
500 milliárd forintra lenne szükség, ekkora összeget azonban még egy tízéves,
a legmagasabb gazdasági növekedési mutatóval számoló program sem képes
kezelni. A más források bevonásával eljutott a privatizáció lehetőségéig,
ám azzal a kikötéssel, hogy egy kórház nem működhet magánszolgáltatók halmazaként,
ugyanakkor a kórházakat, mint fővállalkozókat engedni kell, hogy alvállalkozói
szerződéseket kössenek a befektetőkkel, akik elláthatnak olyan feladatokat,
amelyekre az államnak nincs pénze. S ami a legfontosabb, tette hozzá: a
betegek, az emberek is megérezzék, hogy pozitív irányú változás történik
az egészségügyben. Dunaújvároshoz visszatérve elképzelhetőnek vélte, hogy
a helyi kórház egy modellkísérletben vegyen részt.
A miniszter asszony ez után a kórház gyermekosztályán az UPC és az LG ajándékainak átadásán vett részt.
A tudományos ülés prof. dr. de Chater Rudolf előadásával kezdődött,
a Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója a 21. századi
belgyógyászatról értekezett, majd a laparoscopos sebészet fejlődéséről,
jövőjéről tartott előadást prof. dr. Horváth Örs Péter, a Pécsi Tudományegyetem
Sebészeti Klinikájának intézetvezetője.
Pihenésképpen Dunaújváros Táncszínháza adott műsort az ebéd
után, majd a kórház volt orvosai, vezetői vallottak pályájukról, hivatásuk
és az intézmény iránti elkötelezettségükről. Dr. Csapó Gábor belgyógyász
főorvos aki 1967 óta dolgozik a kórházban, krónikát készített, s kifejezte
reményét, hogy az intézmény fizikai határai nem esnek egybe szellemi határaival.
Példamutató eredménnyel fejlesztette a szemészeti osztályt dr. Bíró László,
aki arról vallott, mit jelent neki a dunaújvárosi kórház. Budapestről érkezett,
s oda tért vissza, de a tervezett két-három évből éppen huszonhárom lett:
dr. Jákics József az infektológia múltjáról és jövőjéről beszélt személyes
élményekkel (képekkel), humorral tűzdelve előadását. "Egy nő számára
a miénk a legszebb hivatás", vallotta a már nyugalmazott ápolási igazgató,
Fenyősi Magdolna, aki szakdolgozók helyzetéről, megbecsülésének fontosságáról
is beszélt.
A zárszóban dr. Gyöngyösi Pál orvos-igazgató értékelte a nap
történéseit, s úgy vélte, érdemes volt és sikerült méltóképpen megünnepelni
az ötvenéves évfordulót.
Búcsúzóul a szintén ötvenéves Dunaújvárosi Vegyeskar adott
műsort.
SJ
(Dunaújváros Online Hírek)
Kórház a hálón
|
