Dráma mellett optimizmus
Egyre többet hallani róla, s vélhetően a jövőben is így lesz: A dunaújvárosi
kistérség fejlesztési terve című dokumentumról van szó. Hogy miként sikerült
a régi terv átdolgozására, a munkacsoport vezetőjétől, Rohonczi Sándortól
tudakoltuk.
A közgyűlés elfogadta a vaskos, nyár végére elkészült/átdolgozott
tervet, amely ez után kerül szélesebb nyilvánosság elé. A dokumentum módosításának
okairól, a tervben felvázolt helyzetképpel és a programok megvalósíthatóságáról
kérdeztük Rohonczi Sándort, aki a több mint harmincfős munkacsoport vezetője.
- Mi indokolta a meglévő terv átdolgozását?
- Formailag valóban átdolgozás, hiszen létezett a kistérségi terv, aminek
a bázisán indultunk, ezt aztán alaposan átdolgoztunk, így akár az új munkának
is tekinthető. Egyszerű az indok: a Dunaferr vezetése szükségesnek ítélte,
hogy a kormányzat is foglalkozzon az rt. helyzetével, s ezzel együtt mind
Hónig Péter, mind dr. Kálmán András számára egyértelmű volt, hogy önmagában
nem lehet a kormány elé terjeszteni a Dunaferr megújulási programját. Mindannyian
tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy az a viszony, ami alapítás óta jellemzi
a gyárat és a várost, alapvetően nem változott. Mindenképpen jó felismerés
volt a vezetők részéről, hogy a város, a kistérség és a vasmű helyzetét
együtt kell rendezni, a koncepcióknak így együtt kellett elkészülniük.
- A munkacsoportba bevont személyek párthovatartozását több kritika érte
azok részéről elsősorban, akik kimaradtak a munkából. Mi alapján válogatta
a munkatársakat?
- Egy biztos, hogy nem pártszempontok alapján. Mint a Dunaújvárosi Híd
Egyesület ügyvivője, már hét éve foglalkozom területfejlesztési kérdésekkel,
három éve pedig az M8-Duna-híd Kft. ügyvezetőjeként ez feladatom is. Azokat
kértem fel, akiket korábbi évek során megismertem munkájuk alapján, és
szakértőnek számítanak. Mindezek mellett a szabadságolási idő kellős közepén
kaptuk a feladatot, miszerint szeptember elejére vitára bocsátható anyagot
kell elkészítenünk, tehát hadra fogható emberekre volt szükség. Fontosnak
tartottuk, hogy a megyei, regionális szervezetektől bevonjunk olyan embereket
a létrehozás fázisába, akik részt vesznek a döntések előkészítésében, s
így már ismert anyaggal fognak találkozni. Egyrészt ennek a terv további
élete szempontjából nagy szerepe van, másrészt ezek az emberek olyan tudásanyagot
hoztak, amit máshonnan nem vehető. Egyébként vettem az adást a párthovatartozás
kérdésében, gondolok például dr. Dorkota Lajos levelére, aki ezt kifogásolta,
és elhatároztam, hogy az egyes projektek kidolgozásába például a Dorkota
úr által ajánlott szakértőket is bevonom. Egyáltalán nem állt szándékunkban
senkit kiszorítani, s lehetőséget adunk arra, hogy aki a kistérségért tenni
szeretne, annak módja legyen erre. Erre példa, hogy a bizottsági véleményeket,
képviselői javaslatokat beépítettük a tervbe.
- A helyzetelemzésben a kiinduló állapot bemutatása nemcsak roppant őszinte,
de nagy félelmet is generál. Jelentős elbocsátások miatt nagy arányúvá
válik a munkanélküliség, a vasműhöz kötődő vállalkozások tönkre mennek,
nagyságrenddel megnő a bűnözés, elszegényedik az önkormányzat, és sorolhatnám...
- Ahol a nehézipar válságba került, ott ezek a kísérőjelenségek mutatkoztak,
ilyen veszélyek tehát reálisan léteznek itt is. Nemrégiben, éppen a terv
kapcsán, Nowa-Hutára látogattam, ahol egy negyvenezer fős céget építettek
le két alatt kilencezer fősre, a következmények szörnyűek. De úgy jöttem
haza, hogy nálunk ez nem fordulhat elő. Ott még csak most kezdik keresni
az ipari park helyét, most gondolkodnak azon, hogy a térségi szereplőket
összehozzák. Mi merőben más helyzetben vagyunk, hiszen régi törekvés, hogy
a Dunaferr aránya csökkenjen a gazdaságon belül a volumen megtartásával.
Nálunk elsőként alakult meg például a kistérségfejlesztési társulás, léteznek
társadalmi szerveződések, amelyek összehozzák az embereket, hogy válaszokat
fogalmazzanak a kialakult helyzetre. Létezik az ipari park, amely az elmúlt
években szép teljesítményeket mutatott fel, létezik együttműködés a gazdasági
szféra, az oktatás, az innovációs potenciál között, tehát megvannak azok
a kapcsolódások, léteznek tervek, amelyek alapját jelenthetik a térség
megújulásának. Úgy vélem, Dunaújváros nem fog olyan helyzetbe kerülni,
mint Ózd. A kormány is ezt mondja. Az teljesen világos, hogy a vasmű ugyanebben
a struktúrában, ugyanezzel a technológiával nem tud működni, s valószínű,
kisebb lesz az élő munka igénye. Viszont kötelezettséget vállalt a kormány,
hogy a feleslegessé váló munkaerő foglalkoztatási lehetőségének megteremtéséig
nem lesz törés, addigra ideérnek az autópályák, megépül a híd, aminek már
a híre is idehozza a befektetőket. Nem csodaszer, de ezek a feltételek
nagyon jó fejlődési potenciált biztosítanak, lásd Tatabányát, Székesfehérvárt.
Ha erre a kormány elkülöníti a pénzt, bekerül a tervekbe, arra a tőke már
jönni fog. Mindenki akkor szeret földet venni, amikor még az olcsóbb. Lásd
a Triumph esetét: a cég azután települt ide, hogy 1999-ben kormányhatározat
született a híd és az út megépítéséről. Nyilván a kedvező infrastrukturális
feltétel sokat lendített az Innopark kínálta lehetőségek mellett. Maga
a kistérségfejlesztési terv is az érdekérvényesítés eszköze: az országban
sok helyre kellene a pénz, s nyilván oda csoportosítanak forrásokat, ahol
gond van. Így felételezem, ha a gondjainkat és azok következményeit felvázoljuk,
nagyobb eséllyel számíthatunk a támogatásra. Azt is leírtuk, ha a szükséges
fejlesztések bekövetkeznek, akkor mi várható, ez a pozitív szcenárió. A
közgyűlés által elfogadott anyag ezt is tartalmazza, jövő hétfőtől olvasható
a honlapunkon.
- Ez a terv százötven intézkedést tartalmaz, amelyekből néhány projektnek
kellene kikerekednie, hiszen ez a megvalósítás feltétele. A közgyűlésen
erre vonatkozóan elhangzott a figyelmeztetés is: sürgős a feladat.
- Az intézkedések nem vadonatújak, egy részük a korábbi tervben is szerepelt,
így már folyamatban van például kistérségi információs rendszer, rehabilitációs
rendszer, társadalmi párbeszéd kialakítása, mindegyik pályázati lehetőségekből.
A szabad strand rehabilitációjára, befektetők vonzására projekt készítéséhez
nyújtottunk be pályázatot a régióhoz, amit tegnap tárgyalt a szakértők
bizottság. Jó minősítést kapott az anyag, nagy esély van, hogy a város
megkapja a pénzt a pályázat elkészítéséhez. Ha a pályázat elkészül, akkor
azt a Phare Orpheus-hoz lehet benyújtani, és tízszázalékos önkormányzati
rész biztosításával az önerő tízszeresét lehet megnyerni. Ugyanez a technológia
él a többi program esetében: pályázati formába hozni őket, ehhez országos,
megyei, regionális pénzeket szerezni. Nagyon bízom abban, hogy 2004 után,
ha EU-tagok leszünk, meg fognak nyílni a különböző strukturális alapok.
Az ehhez szükséges terveket nem lehet néhány nap alatt elkészíteni, erre
készülni kell városi, kistérségi, interregionális szinten is. A Közép-Dunántúli
Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, Heinrich Péter elismeréssel
szólt a kistérségfejlesztési tervről. Tudjuk, hogy a regionális fejlesztési
tanácsnak van elkülönített pénze a programozásra, előkészítő tervek finanszírozására.
Egyeztetni fogunk, melyik az a három-négy projekt, aminek a programozási
részét megfinanszírozná a régió. Biztos vagyok benne, ha jó javaslatokat
tudunk letenni, akkor azokat támogatni fogják.
Sándor J.
(Dunaújváros Online Hírek)
A kistérségi fejlesztési terv teljes szövege
A kistérség elfogadta a fejlesztési tervet
Alapkövet deklaráció helyett
|
